Kultúra

A Disney tette tönkre a Hófehérke hangját kölcsönző színésznő karrierjét

Hallotta már valaha Adriana Caselotti nevét? Nem meglepő.

Nyolcvan évvel ezelőtt, 1937. december 21-én örökre megváltozott a filmvilág: bemutatták a Hófehérke és a hét törpét, a világ első egész estés animációs filmjét, ami néhány hónap alatt a világ legtöbb pénzt hozó hangosfilmjévé vált.

A háromdimenziós hatást keltő felvételeket (köszönhetően a Disney által kifejlesztett multiplán kamerának) nézve a kor gyermekeit és szüleiket is magával ragadta az élmény, ami még ma, a XXI. század elképesztő pénzeket felemésztő CGI-áradatában is milliókat bűvöl el.

A sikerhez sokat hozzátett persze a szereplők tökéletesen eltalált hangja is – így a címszereplő Hófehérkéé, akit az olasz emigráns zenészcsaládban (édesapja zene- és énektanár, édesanyja a római operaház művésze volt) született Adriana Caselotti személyesített meg.

Az MGM kórusában éneklő tizennyolc éves lányra Walt Disney 1935-ben figyelt fel, egy véletlennek köszönhetően, hiszen a főszereplő hangját a Disney kasztingért felelős vezetője, Roy Scott édesapja, Guido Caselotti segítségével szerette volna megtalálni.

A két férfi telefonbeszélgetéseinek egyikébe azonban váratlanul Adriana is csatlakozott: a lakás egy másik szobájában felvette a kagylót, és kihallgatta a beszélgetést, melyben Scott épp azt kérdezte, nem isemer-e egy gyerekhangon énekelni tudó, de operához hasonló dalokat is előadni tudó lányt. Adriana kapott az alkalmon, és beavatkozott a beszélgetésbe, majd kisebb bemutatót tartott a képességeiből.

Elsőként hívták be egy meghallgatásra, ahol mivel tizennégy év körülieket kerestek, tizenhatnak hazudta magát, majd előadta a filmben is hallható, herceget váró dalt.

A terem egyik sarkában elbújt Walt Disney már ekkor tudta, hogy megtalálták az ideális hangot, de végül 148 másik lányt is meghallgattak. A mesegyáros egy évvel később kiválasztotta Adrianát, majd a főszerepért akkori árfolyamon napi húsz dollárral (összesen 970-el – ez mai árfolyamon, az infláció figyelembevételével négy és fél millió forintot jelent) jutalmazta az erőfeszítéseit. Ez óriási összegnek hangzik, de eltörpül a premier utáni nyolcmillió dolláros bevétel mellett.

A munkaszerződésnek volt azonban egy érdekes pontja:

a lány, vagy a hangja többé nem bukkanhatott fel a mozivásznon, még akkor sem, ha maga Disney hívná vissza.

A XX. századi Amerika egyik legnagyobb szórakoztatójának, a rádióban, televízióban, illetve filmen is számtalanszor feltűnt Jack Bennynek – és számos másik filmmogulnak – ez persze nem tetszett, így magától Disneytől kért engedélyt, hogy rádióműsora egyik adásába meghívhassa, de a legenda azt válaszolta:

“Sajnálom, de azt a hangon nem használhatják akárhol. Nem akarom elrontani Hófehérke illúzióját.”

Caselotti a szerződésétől függetlenül felbukkant az 1939-es (szintén a Disney-vállalat által készített) Óz, a csodák csodájában: a Bádogember dalában működött közre egyetlen sor erejéig (“Wherefore art thou Romeo?”, azaz “Miért vagy te Rómeó?”), noha a neve nem szerepelt a stáblistán:

Hét évvel később egy újabb filmtörténeti klasszikusban, Az élet csodaszépben (r.: Frank Capra, 1946) tűnt fel – ő énekel duettet a Martinis bárban imádkozó főszereplő, James Stewart mögött:

Mindezeken kívül jórészt csak Hófehérke-témájú reklámokban, a filmet reklámozó tengerentúli körutakon vagy hangfelvételeken volt látható, illetve hallható, bár a keményvonalas Walt Disney 1966-ban bekövetkezett halála után több tengerentúli talkshow is vendégül látta.

Filmes karrierje első nagy szerepével tehát voltaképp kihunyt. A röviddel nyolcvanegyedik születésnapja előtt, 1997-ben elhunyt Caselotti élete jó részében autogramkártyák eladásával, illetve énektanárként (oktatókönyvet is írt eről, Do You Like to Sing? címmel) kereste a kenyerét. Megpróbálkozott az operaénekesi karrierrel is – sajnos nagyobb sikerek nélkül.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik