Jókai Anna 1932. november 24-én született Budapesten, és már gyerekként érdekelte az írás. Azonban tizenhat éves korában felhagyott vele és csak későn, 33-34 éves korában folytatta újból és vált elismert íróvá.
Írói pályáján két, egymással természetes módon összefüggő korszakot különböztetett meg, ezek között a határt Napok című regényének 1972. évi megjelenésében jelölte meg. Első művei a klasszikus hagyományokban gyökerező, a cselekmény és az árnyalt lélekábrázolás fontosságát hangsúlyozó írások, szereplői többnyire szeretetre vágyó, boldogulást és társat kereső nők. A hetvenes évektől írásai filozofikusabbá váltak, az emberi lét történéseit, az anyagi világ összefüggéseit egy magasabb rendű létezés dimenzióiban vizsgálta, stílusát ekkortól nevezik spirituális realizmusnak.
Életszemléletének, világképének kialakulásában nagy szerepe volt a Biblia és az antropozófia tanításainak, mestereinek Lev Tolsztojt, Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkijt, Hamvas Bélát, Kodolányi Jánost és Várkonyi Nándort tartotta.
Főbb művei:
- 4447 (1968),
- Az ifjú halász és a tó (1992),
- Perc-emberkék dáridója (1996),
- Ne féljetek (1998),
- Mennyből az ember (2000),
- Godot megjött (2007),
- Elbeszéltem I-II. (2007),
- Éhes élet (2012).
1989-től az Írók Szakszervezetének tagja, 1997-től elnöke. 1992-től a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja, 2000-tól a Magyar Művészeti Akadémia tagja is. 1998-ben jelent meg az azóta huszonkét kiadást megért Ne féljetek című regénye (amelyet pszichológusok, terapeuták is felhasználnak munkájukhoz). 2000-től 2006-ig a Nemzeti Kegyeleti Bizottság elnöke, olvasható a Petőfi Irodalmi Múzeum honlapján található életrajzában.
1970-ben József Attila-díjjal, 1994-ben Kossuth-díjjal, 2003-ban Arany János-nagydíjjal, rá egy évre Prima dijjal és Prima Primissima közönségdíjjal jutalmazták. 2014-ben Kossuth-nagydíjat kapott és a Nemzet Művésze lett. Budapest díszpolgára is volt.
2015-ben a Forbes őt választotta a 8. legbefolyásosabb magyar nőnek a kultúrában. Jókai Annát saját halottjának tekinti az Magyar Művészeti Akadémia, több kerületi önkormányzat és Magyarország Kormánya is, az EMMI közleményben búcsúzott tőle. Búcsúztatása időpontjáról később adnak hírt.
Írói pályája senkiéhez sem hasonlít; spirituális realizmusnak, az isteni és az emberi szint találkozásának nevezett életfelfogása erkölcsi és írói programként is beérett, olvasható az MMA honlapján található méltatásban.
(Kiemelt kép: Jókai Anna Kossuth-nagydíjas író beszédet mond Makkai Ádám Kossuth-díjas költő, nyelvész nyolcvanadik születésnapja alkalmából rendezett ünnepségen a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban 2015. december 15-én. MTI Fotó: Mohai Balázs)
