Nagyvilág

Olaf Scholz: Esélyes az EU nyugat-balkáni bővítése

MICHAEL KAPPELER / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP
MICHAEL KAPPELER / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP
A német kancellár Szerbiától is elvárja az Oroszország elleni szankciók támogatását.

Koszovóban kezdte két-napos nyugat-balkáni látogatását Olaf Scholz német kancellár. Pénteken Albin Kurti koszovói miniszterelnökkel találkozott a koszovói fővárosban, Pristinában. Itt többek között arról beszélt, hogy az ukrajnai háború újfajta új lendületet adott annak, hogy Montenegró, Szerbia, Albánia, Észak-Macedónia, Bosznia-Hercegovina és Koszovó a mainál erősebb szálakon kapcsolódjon az Európai Unióhoz.

Scholz ígéretet tett arra, hogy segít a nyugat-balkáni országoknak az európai uniós tagságért folytatott, régóta akadozó törekvéseikben. Ez szerinte hozzájárulhat a regionális feszültségek enyhítéséhez és a rivális hatalmak, például Oroszország növekvő befolyásának kivédéséhez.

Scholz azt mondta, a csatlakozási folyamatot az EU nagyon komolyan gondolja, és reális esély is van rá, ha mindenki megteszi a szükséges erőfeszítéseket.

Ukrajna és Moldávia a háború kezdete óta szorgalmazza az EU-s csatlakozási folyamata felgyorsítását, s ez felveti a kérdést, hogy az ő csatlakozásukat kell-e most inkább siettetni, vagy jobb, ha beállnak a sorba a nyugat-balkáni országok mögé.

Az EU-tagországok, köztük Németország már jelezte, hogy Ukrajna csatlakozását illetően nem számít rövid folyamatra.

Az EU-tagság ígérete a délszláv-válság óta a reformok és a jelentős együttműködések mozgatórugója a térségben, ám a csatlakozási folyamatok az utóbbi időben több körülmény miatt megbicsaklani látszottak. A térség megoldatlan konfliktusai az utóbbi időben újabb feszültségekhez vezettek, elég csak az oroszbarát boszniai szerbek elszakadási terveire vagy az Észak-Macedónia névváltoztatásához vezető csetepatéra vagy a Bulgáriával folytatott nyelvhasználati vitára gondolni.

Florian Bieber, a grazi egyetem balkán-szakértője a Reuters hírügynökségnek a német kancellár látogatása kapcsán azt mondta:

Oroszország és Kína befolyásának növekedése a térségben éppen annak az eredménye, hogy az EU-s csatlakozási folyamatok megakadtak.

Scholz a Koszovó látogatása után Szerbiában ment, ahol Alekszandar Vucsics szerb elnökkel találkozott. A megbeszélést követő sajtótájékozatón a német kancellár kifejtette, hogy minden, az EU-tagságot kérelmező országtól – így Szerbiától is elvárja az Oroszországgal szembeni szankciók támogatását.

A szankciók nem tűnnek el egyszerűen, ha a fegyverek elhallgatnak

– idézi a CNN a német kancellárt, aki hozzátette: Oroszországnak meg kell állapodnia Ukrajnával.

Scholz a koszovói miniszterelnökkel folytatott tárgyalásán korábban arról is beszélt, hogy megállapodásra kell jutni Koszovó szerbek általi elismerésének kérdésében,

mert elképzelhetetlen, hogy két egymást nem ismerő ország az EU tagja legyen.

A német kancellár Belgrádban később azt mondta, ma mindkét felet arra kéri, hogy kötelezzék el magukat a párbeszéd mellett. Szerinte bármilyen nehéz is ez néha, mindkét félnek meg kell próbálnia közeledni egymáshoz. Vucsics szerb elnök válaszul visszautasította a Szerbiával szembeni „fenyegetést” és „nyomásgyakorlást” Koszovó elismertetésével összefüggésben.

A kancellár szombaton továbbutazik Észak-Macedóniába és Bulgáriába, ahol a két ország közötti feszültségekről tárgyal, amelyek jelenleg megakadályozzák Észak-Macedónia EU-s csatlakozását.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik