Nagyvilág europoli

Franciaország kezdeményezi, hogy az EU vezetői tárgyaljanak a homoszexualitást a pedofíliával összemosó magyar törvényről

Marjai János / 24.hu
Marjai János / 24.hu

Az Európai Tanács egyik legfontosabb szerve, az Általános Ügyek Tanácsa a jövő héten tárgyalhat arról a törvényről, amelyet a magyar parlament fideszes és jobbikos szavazatokkal kedden fogadott el, mondta el Clément Beaune, Franciaország európai ügyekért felelős államtitkára a 24.hu-nak a Globsec21 konferencián, Pozsonyban.

Beaune azt mondta, több másik tagországgal, így például Németországgal egyetértve szeretnék, ha a pedofiltörvény melegek kirekesztésére használt módosításáról is tárgyalnának a tanácsban.

Kifejezetten aggódunk emiatt

– mondta Beaune, hozzátéve, hogy korábban is voltak problémák a jogállam helyzetével Magyarországon, ezt mutatja az is, hogy életbe lépett a hetes cikk szerinti eljárás Magyarország ellen. Az viszont Beaune szerint teljesen új, hogy szándékosan és direktben céloznak egy adott embercsoportot, ebben az esetben az LMBTQ-embereket.

Beaune szerint két dolgot lehet ilyenkor csinálni. Az egyik a politikai nyomás, amelyet nem érdemes elhanyagolni, mert ahhoz, hogy egy problémával kezdjünk valamit, először nevén kell nevezni és beszélni róla. A másik pedig az, hogy a célba vett embereket közvetlenül támogatják a negatív hatásokkal szemben. Szerinte például arról is érdemes vitatkozni ezek után, hogy nem érdemes-e az uniós jogállami mechanizmus hatáskörét szélesíteni, mert erre a konkrét ügyre például jelenleg nem lehetne alkalmazni.

Marjai János / 24.hu

Beaune alapvetően arról tartott beszélgetést, hogy mik lesznek a francia soros elnökség prioritásai. Franciaország 2022 elején veszi majd át az unió legfontosabb szervezőjének, a soros elnökségnek a szerepét a mostani elnöktől, a Portugáliát követő Szlovéniától. Szlovénia a jelenlegi politikai viszonyok alapján valószínűleg nem lesz kemény Magyarországgal szemben a jogállami ügyekben, megkérdeztük, hogy a francia elnökség keményebb fellépést tervez-e. Különös tekintettel arra, hogy a jogállami mechanizmussal kapcsolatos bírósági döntés és az alkalmazásához szükséges bizottsági vonalvezető elkészítése valahol a két soros elnökség közötti váltás idején várható.

Az államtitkár azt mondta, hogy reméli, a szlovén soros elnökség nem hagyja majd teljesen figyelmen kívül a jogállam kérdését. Ezzel együtt abban bízik, hogy a jogállami mechanizmus a jövőben direktebb, szélesebb hatáskörű eszköz lesz.

Kapcsolódó
Macron európai „magyar hangja” kijött a fényre
Clément Beaune mondja ki, amit a francia elnök diplomáciai vagy politikai okokból nem üzenhet nyíltan.

Szó volt a magyar vétók okozta politikai vitáról is, amelyben a németek már korábban jelezték, változtatni kell az unió külpolitikai döntéshozatali rendszerén. Beaune szerint Franciaország korábban szkeptikus volt azzal szemben, hogy módosítsák az EU közös külpolitikai döntéshozását, de a helyzet megváltozott. Szerintük most lehet változás, mert a gyakorlatban is problémát jelent, hogy egyetlen tagállam is el tudja gáncsolni az EU közös külpolitikai fellépését.

A probléma az, hogy az egyhangú szavazás elvetéséhez egyhangú szavazás kell

– mondta Beaune, és szerinte ezért nehéz lesz gyakorlati változást elérni.

A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik