Nagyvilág koronavírus

Japánban évtizedek óta csillapíthatatlan az oltásellenesség, ami most óriási bajt okoz

Damon Coulter / SOPA Images / LightRocket / Getty Images
Damon Coulter / SOPA Images / LightRocket / Getty Images

3,7 százalék és 59,7 százalék.

Jelenleg ez a két legfontosabb mutató Japánban, bő két hónappal a tavalyról erre az évre halasztott tokiói olimpiát megelőzően. Az első szám azt jelzi, a lakosság hány százaléka kapta már meg a koronavírus elleni vakcina legalább első adagját, a második pedig azt, mennyien ellenzik az ötkarikás játékok megrendezését.

A szervezők szemszögéből mindkét adat lesújtó, és várhatóan ilyen rövid idő alatt jelentős javulást nem is lehet elérni egyikkel kapcsolatban sem. A japánok többsége nem akar a járvány közepén olimpiát, de múltbeli okoknál fogva az oltást sem kívánják a legtöbben felvenni.

Kapcsolódó
Szigorú szabályrendszer és napi koronavírusteszt vár a sportolókra az olimpián
A NOB közzétette a tokiói játékokra vonatkozó szabálykönyv második verzióját.

Japánnak sok baja volt a vakcinákkal

Japán a világ egyik leggazdagabb országaként szégyenteljes pozíciót foglal el az átoltottsági rangsorban. Május 17-áig mindössze a lakosság 3,7 százaléka kapta meg legalább valamely vakcina első adagját, ezzel a fejlett világ sereghajtói, hiszen a gazdagabb országok jó részében már 30 százalék körüli vagy feletti az átoltottság.

A probléma összetett. Szuga Josihide miniszterelnök és pártja, a jobboldali Liberális Demokrata Párt a kezdetektől fogva hazai vakcinával akart oltani. Miután ez nem jött össze, már csak a sor végére tudtak beállni a külföldi gyógyszergyáraknál.

A következő gond, hogy a jóváhagyási protokoll rendkívül bonyolult, és ezen a járvány közepén sem akartak enyhíteni. A gyógyszergyáraknak kötelező klinikai teszteket végezniük Japánban is, nem fogadják el a külföldi tapasztalatokat. Ezért még csak a Pfizer vakcinája kapott zöld utat, a Moderna és az AstraZeneca nem.

Ryohei Moriya / Yomiuri / The Yomiuri Shimbun / AFP Koronavírus elleni vakcinát kap egy idős nő Tokióban 2021. május 2-án

Kiderült az is, hogy egy ország járványkezelési sikerének is lehetnek hátulütői. Japánban az elmúlt bő egy évben ugyan több hullám is volt, a 126 milliós országban csupán alig több mint tízezer áldozatot követelt a koronavírus. A szervezett, tömeges teszteléseknek és az eredményes kontaktkutatásnak köszönhetően az állampolgárok nem érezték magukat nagy veszélyben. Ennek is a következménye, hogy a legtöbben egyelőre inkább be se adatják maguknak a vakcinát, hanem várják, hogy milyen mellékhatásai lehetnek.

Ezen tájékoztató kampányokkal és egyéb módszerekkel lehetne segíteni, de Japánban történelmi okokból általános az oltásellenesség, amin nehéz változtatni.

Az oltóanyagokkal szembeni bizonytalanság az 1970-es évek elején kezdett el komolyabb mértéket ölteni, amikor a kormánynak csoportos keresetek tömegével kellett szembenéznie a himlő és más betegségek elleni vakcinák mellékhatásaival kapcsolatos állításai miatt. Két évtizeddel később, 1992-ben bíróság mondta ki, hogy a japán kormány a felelős az oltások okozta esetleges mellékhatásokért. Két évre rá az aktuális kormány felül is vizsgálta a vonatkozó törvényt, és eltörölték az összes kötelező védőoltást még a gyerekeknek is. A paragrafusban azóta csak az szerepel: erőfeszítéseket kell tenni a vakcinák felvételéért.

Kapcsolódó
Fejenként 123 milliót fizet a japán állam, ha valaki koronavírus-vakcina miatt hal meg
Komoly kártérítésre jogosultak azok is, akiknél maradandó fogyatékosság alakul ki.

Erre tett rá még egy lapáttal az 1990-es évek nagy vakcinabotránya. Ekkor merült fel ugyanis a gyanú, hogy a kanyaró, a mumpsz és a rubeola elleni kombinált oltás növelheti a gyermekkori aszeptikus agyhártyagyulladás kialakulásának esélyét. Ez azokat az agyhártyagyulladásos eseteket foglalja magába, amikben nem mutatható ki bakteriális fertőzés. Bár sosem sikerült bizonyítani az összefüggést, a japánok többségének ez meggyőződése, és a kormány azóta sem ajánlja az oltás felvételét.

A legutóbbi oltásellenes hullám 2013-ban érkezett, amikor a japán egészségügyi minisztérium kihúzta ajánlásai közül a humán papillómavírus elleni vakcinát, miután a sajtóban megjelent alaptalan hírek szerint az krónikus fejfájást és rohamokat okozhat. Bár tudományos bizonyíték van rá, hogy a vakcina biztonságos és megakadályozza a méhnyakrák kialakulását, azóta az HPV oltás aránya Japánból 70 százalékról 1 százalékra zuhant vissza. Ez pedig több mint 5700 ember halálát okozta az elmúlt hét évben tanulmányok szerint.

Aki 83 éves, még fiatalnak érezheti magát

Különös kettősség, hogy bár sokkal jobban kezelték a járványt, Japánban most súlyosabb korlátozások mellett kell élniük az embereknek, mint az Egyesült Államokban, ahol korábban nagyon sokan haltak bele a betegségbe. Ahogy az is rendkívüli különbség, hogy míg a Pfizer vakcináját Amerikában már jóváhagyták a 12-15 éves korosztály számára is, Japánban egy 83 éves még nem kerülhet sorra.

Yuichi Yamazaki / Getty Images Egy tüntető plakátot tart a tokiói olimpia elleni tüntetés során a japán fővárosban 2021. május 17-én

Az ázsiai szigetországban csupán a napokban nyitották meg az oltás felvételének lehetőségét a 85-89 évesek számára. Ebben az is közrejátszik, hogy a japán lakosság a legidősebb a világon: az állampolgárok 29 százaléka, körülbelül 36 millió ember 65 éves vagy annál öregebb. Így muszáj volt először a 85 év felettiekre koncentrálni. Hogy miért halad ilyen lassan a folyamat, azt az emberi erőforrás hiányával (a közismert japán precizitás miatt fogorvos például nem adhat be oltást, pedig valószínűleg képes lenne rá) és logisztikai problémákkal is indokolják.

Az oltási programba is komoly hiba csúszhatott, ugyanis a Reuters korábbi értesülései szerint május elején 28 millió Pfizer-vakcinát halmoztak már fel az országban, amiből 24 millió még mindig érintetlenül pihent a fagyasztókban. Várhatóan a napokban elfogadhatják a Moderna és az AstraZeneca-vakcinák használatát is. Ha így lesz, a raktárkészlet tovább bővül, mert csak az utóbbiból 30 milliót már le is gyártottak az országban.

Irgalmatlan bukás lenne Tokiónak az olimpia lefújása

Az már biztosan elmondható, hogy Japán nem fogja elérni a nyájimmunitást az olimpia kezdetéig. Sőt a közelében sem lesz, hiszen kevesen estek át a betegségen, és még annyian sem kapták meg mostanáig valamely oltóanyag első adagját. Úgy számolnak, hogy az országban szeptember végére lehet minden 18 év feletti számára elérhető a védőoltás, addigra vége is lesz az olimpiának. De a fentebb felsorolt okok miatt amúgy is elképzelhetetlen, hogy a lakosság 70 százaléka kérje a vakcinát.

Holott az emberek 90 százaléka fél egy újabb, valamelyik variáns által okozott járványhullámtól és 59,7 százalék támogatná az ötkarikás játékok lefújását. De az egyik tokiói orvosszövetség is az olimpia lemondására szólította fel Szuga Josihide miniszterelnöt.

Csakhogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság és a rendező város között megkötött szerződés elég egyértelműen fogalmaz: mindössze egy helyen tér ki az esemény törlésére, de ezzel az opcióval csak a bizottság élhet, Tokió nem.

A törlés igazolható háború vagy fegyveres harc mellett azzal is, ha a NOB-nak megalapozott oka van azt hinni, hogy a játékok résztvevőinek biztonságát valami veszélyezteti. Ez lehet egy járvány is. Emellett az olimpiai charta kimondja, hogy a NOB-nak biztosítania kell minden versenyző egészségének védelmét, és a biztonságos sportot kell népszerűsítenie.

Ám az olimpiai bizottságnak a jelek szerint esze ágában nincs visszamondani a játékokat.

Az pedig, hogy a helyi szervezők a szerződést megszegve két hónappal az esemény előtt kihátráljanak a rendezésből, azért is valószínűtlen, mert a szponzorokból és a közvetítési jogokból származó bevétel dollármilliárdokra tehető.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik