Nagyvilág europoli

Közép-Európában megint a médiát támadják, az EU pedig egyelőre tétlenül nézi

Csóti Rebeka / 24.hu
Csóti Rebeka / 24.hu

Közép-Európa ezekben a napokban sem tudta elkerülni, hogy kellemetlen tüske legyen az Európai Unió oldalában. Ahogy az EU sem tudta elkerülni, hogy üres frázisok gyűjteményének tűnjön a közép-európai választópolgárok előtt.

Az elmúlt bő egy hét kicsit olyan volt, mintha visszautaztunk volna a 2010-es évek elejére. Ekkor kezdődött a magyar kormány harca az unióval az új médiatörvény elfogadása miatt. Akkor az Orbán-kormány még nem dolgozta ki ennyire pontosan az unió ellenségképét, és a csatát részben el is vesztette. Az EU-s nyomás hatására több kritizált részt kivett a médiatörvényből, igaz, nem túl fontos részeket.

A kormánynak azóta is folyamatosak a médiával kapcsolatos küzdelmei az unióban. A Fidesz tíz éve alatt teljesen átalakult a magyar sajtó, de nagyon nehéz jogi nyelven elmagyarázni azt, hogy pontosan mi a baj, kritikaként a Népszabadság 2016-os bezárását és a szorongatott helyzetben lévő indexes újságírók tavaly nyári felmondását szokták emlegetni, továbbá a megyei lapok átvételét és a központosított kormánypárti sajtóholding létrehozását, a közmédia kiegyensúlyozatlanságát. Mindezzel azonban az unió láthatóan nem tud mit kezdeni, legfeljebb szabályozási kérdésekkel.

Marjai János / 24.hu

Adók-kapok

Az igazán komoly tüske így az volt, amikor a kormány 2014-ben különadót vetett ki a médiaszektorra. Mivel az adó a külföldi tulajdonú médiacégeket, például a Brüsszelben nagyon jó kapcsolatokkal rendelkező Bertelsmann-csoport tulajdonában lévő RTL Klubot is érintette, az EU határozottan tiltakozott. Ugyan a magyar kormány már visszavonta ezt a szektorális különadót, most mégis újra előkerült a téma.

Mert most Lengyelország próbálkozik valami hasonlóval. A lengyel kormány épp most ver át a parlamenten egy olyan javaslatot, ami a cégek méretétől függően 2 és 15 százalék közötti különadóval sújtja a médiacégeket, beleértve a plakátcégeket és a mozikat is, sőt a tervek szerint a Facebookra és a Google-re is vonatkozhat a szabályozás.

A kormány egyik indoka az, hogy így szeretné betömni a lyukat a költségvetésben, amit a koronavírus-járvány hagyott. A másik indok az, hogy igazságosabb környezetet teremtenek a hazai médiavállalkozásoknak a nagy multikkal szemben.

Tiltakozásként múlt héten először 43 médium írt közös levelet Mateusz Morawiecki miniszterelnöknek, szimpla rablásnak nevezve az adót, majd a teljes független lengyel média beszüntette a hírszolgáltatást. A legtöbb újság egy teljes napra bezárt, a nagy kereskedelmi tévék pedig egész délelőtt egy fekete képernyőt közvetítettek, amelyen az a felirat szerepelt, hogy

Itt a kedvenc műsorodnak kellene lennie.

A háttérben megbúvó valódi okokról többet árul el, hogy a lengyel közmédia – ami körülbelül a magyar nívóján működik – mentesül az adó befizetése alól. A lengyel kormánynak ráadásul régóta fontos politikai harca az, hogy a külföldi multik arányát visszaszorítsák a médiában, ebben is pár évvel lemaradva követi a magyar kormányt.

Európai kritika

A magyar és a lengyel messze az EU két legtöbbet kritizált kormánya. Most is szinte minden cikk, ami a lengyel különadóval foglalkozik, megemlíti, hogy a minta a magyar kormány korábbi különadója, és hogy nálunk pont most kapcsolták le a Klubrádiót.

https://twitter.com/laurencefarreng/status/1360306323053756422?s=20

Múlt pénteken 80 képviselő írta alá az Európai Parlamentben azt a levelet, amely felszólítja az Európai Bizottságot, hogy tegyen végre valamit a lengyel és magyar médiahelyzettel kapcsolatban. Közben a Fidesz is elkezdett keringetni egy levelet, amelyben kamuhírnek és félreértelmezésnek nevezik, ami a Klubrádióval történt. A bizottság egy harmadik levelet írt, ezúttal a magyar kormánynak, arra kérve az unióba küldött nagykövetünket, hogy ne vegyék el a Klubrádiótól a frekvenciát.

Kapcsolódó
Rosszul érezném magam, ha Orbán Viktor szeretne
Ott voltunk a Klubrádió éjféli lekapcsolásakor.

A kormány Karas Mónika NMHH-elnök angol nyelvű posztjára mutatott, amelyben a médiahatóság vezetője arról ír, hogy nem diszkriminálták a Klubrádiót, amelynek lejárt a frekvenciája. A levél közönsége elég jól kitalálható, hiszen a címe az, hogy

Jogászként hiszek a jogállamban.

Kérdés, hogy mi fog most történni. Az Európai Bizottság megítélése elég rossz most Magyarországon, több szempontból jogosan. Egyrészt a vakcinaháború körüli problémák is rontottak rajta, másrészt az, hogy a magyar és lengyel kormányok vétófenyegetésében végül engedni látszott az Európai Unió.

Mechanizmus

De a médiaügyi problémák megmutatják azt is, hogy a nemrég elfogadott jogállami mechanizmus miért nem hatékony fegyver a Fidesszel szemben a gyakorlatban. A média ugyanis szinte egyáltalán nem tartozik a mechanizmus hatálya alá, hiszen nem érinti az uniós költségvetést.

A szintén új eszközként bevezetett éves jogállami országjelentés foglalkozik ugyan a médiával, és valószínűleg a nyár elején jelenik majd meg belőle az idei. Didier Reynders, az ezért felelős biztos viszont a szokásos aggodalmakat mondta csak el a Politiconak, konkrét tettekről nem beszélt.

Az egyetlen konkrétum, hogy Charles Michel, az Európai Tanács elnöke hamarosan találkozik a magyar és lengyel miniszterelnökkel. Egyelőre viszont úgy tűnik, nem lesz túl sok szó a médiaügyekről, ugyanis a visegrádi együttműködés harmincadik évfordulóját tervezik megünnepelni.

A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik