Nagyvilág

Orbán meg tudja nyerni az uniós vétóval kapcsolatos harcot, de annak súlyos ára lesz

Orbán Viktor egészen rendkívüli tettet vitt véghez a héten az Európai Unióban: sikerült komolyabb válságot csinálnia, mint az, hogy az unió egyik tagállama hamarosan megegyezés nélkül hagyhatja el az EU-t. A magyarok és a lengyelek vétója ugyanis lesöpörte a brexitet a csütörtöki uniós csúcstalálkozó napirendjéről. Eredetileg úgy volt, hogy Michel Barnier brexit-főtárgyaló beszámol a tárgyalások jelenlegi helyzetéről, de ezt végül elvetették, a tájékoztatót a jövő hét elejére tolták. Az EU-csúcs kizárólag a költségvetési vétó kríziséről szól.

Foglaljuk össze röviden, mi történt. Az unióban egy ideje dolgoznak már egy olyan eszközön, amely hatékony lehet az egyre autoriterebbé váló tagállamok ellen, de nem olyan kemény, mint a hetes cikk, amellyel adott esetben meg lehet vonni a tagállamok szavazati jogát a tanácsban. Az új megoldás a nyár végére készült el, amikor az EU a hétéves költségvetési kerettel, vagyis az unió költségvetésével együtt elfogadta, hogy létrehoznak egy jogállami mechanizmust, amellyel fel lehet függeszteni a kifizetéseket azoknak a tagállamoknak, amelyek megsértik az unió alapértékeit.

Ezek az alapértékek egyébként elég egyértelműek, és noha a Fidesz ennek ellenkezőjét állítja, objektíven le vannak írva. A végül nemrég elfogadott jogállami mechanizmus a lisszaboni szerződés, vagyis az Európai Unióról szóló szerződés második cikkén alapszik. Ez azt írja le, milyen alapértékei vannak az uniónak, amelyeket a tagállamoknak be kell tartaniuk. Így szól ez a rövid cikk:

Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.

Ez azért fontos, mert ezt a szerződést minden tagállamnak, így Magyarországnak is el kellett fogadnia, amelyet meg is tettünk. 2007-ben a Fidesz is megszavazta ezt a törvényt, benne ezzel a cikkel, amelyre a mostani mechanizmus alapértékekként hivatkozik. A Fidesz tehát elismerte korábban, hogy nem szabad megsértenie ezeket az alapértékeket, a vita most azon megy, hogy létrehoztak egy eszközt, amely szankcionálja is a megsértésüket. A konfliktus persze szól arról is, hogy ezek az értékek pontosan definiálhatóak-e, Orbánék szerint nyilván nem.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor magyar miniszterelnök (szemben, jobbra) az EU-tagországok állam- és kormányfői évzáró találkozóján Brüsszelben 2019. december 12-én. Fotó: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán

Ez az elvi vita persze a gyakorlatban nem fontos, hiszen maga a vétó arról szól, hogy a Fidesz elkerülje, hogy olyan mechanizmust hozzon létre az unió, amely a hetes cikkhez hasonlóan negatívan befolyásolhatja az esélyeit a 2022-es parlamenti választásokon. A jogállami mechanizmus ugyanis szinte biztosan elindulna Magyarország ellen, amint elfogadják, ezt pedig a magyar kormány is tudja.

Arról már írtunk, hogy Orbán Viktor miért tudja sikeresen végigvinni ezeket a csatákat az Európai Unióban. A magyar miniszterelnök nyilván most is számolt, és érdemes végigvenni, hogy mi az, amiben bízhat.

A magyarok és a lengyelek vétója az állandó képviselők bizottságában, a Coreper II-ben született meg, ezért nem hivatalos, semmiben nem köti a tanácsot, de ez előre jelzi a politikai szándékot. A mostani helyzet úgy áll, hogy ha Magyarország vagy Lengyelország nem szavazza meg, akkor a tanácsban nem megy át sem a hétéves pénzügyi keret, sem a majdnem ekkora méretű, a koronavírus hatásainak mérséklésére kitalált Next Generation EU nevű mentőcsomag. Ezeket mind egyhangúlag kell elfogadni. A jogállami mechanizmust magát nem tudja megakadályozni a kormány, ennek elfogadásához elég a minősített többség, és a Coreper II-ben át is ment.

Ha az uniós vezetők beadják a derekukat és elengedik a jogállami mechanizmust, vagy olyan mértékűre gyengítik, hogy a magyaroknak is jó legyen, Magyarország és Lengyelország megszavazza a költségvetést, de lesznek mások, akik vétózni fognak. Legalábbis ezt állítja Hollandia és az Európai Parlament frakcióvezetői is. Hollandia Magyarországhoz hasonlóan egyedül is meg tudja vétózni a költségvetést, a parlament jóváhagyására pedig szükség van a költségvetés elfogadásához.

Orbán bízhatna még akár Janez Jansa szlovén miniszterelnökben is, aki szerda reggel levélben figyelmeztette az uniós vezetőket, hogy ha így folytatják a jogállami mechanizmussal, Magyarország elhagyhatja az uniót. De Jansa nem véletlenül írt levelet vétó helyett, ő valószínűleg nem merné bevállalni a legsúlyosabb döntést. Hozzá hasonlóan nem vétózna a visegrádi csoport másik két állama, Csehország és Szlovákia sem, utóbbi kifejezetten ellenzi Orbán vétóját.

A magyar miniszterelnök tehát úgy számolhat, hogy ha ő nem gondolja meg magát, akkor a parlament és Mark Rutte, Hollandia miniszterelnöke fogja. A parlament esetében több jel is utal arra, hogy Orbánnak igaza lehet. A frakcióvezetők itt messze nem olyan erősek, mint a tagállami parlamentekben, a képviselők sokszor nemzeti alapon szavaznak, hiszen az adott ország belpolitikai csatái alapján választják őket meg. Manfred Weber például még abból a pártcsaládból sem volt képes kizáratni a Fideszt, amelynek ő a frakcióvezetője, akkor miért érné el, hogy egy látszólag elvi vita miatt leszavazzák a teljes költségvetést?

Fotó: MTI / EPA / Philipp Guelland

A déli tagállamok képviselői érzik a politikai bajt, ezeknek az országoknak minél hamarabb szükségük lenne a pénzre. Nagyon valószínű, hogy itt nem a morális tartás nyer majd, hanem a politikai szükség, és elengedik a jogállami követeléseket a gyors mentőcsomagért. Déli képviselőből márpedig elég sok ül a parlamentben, akár annyi is, hogy a szkeptikusokkal és a szélsőjobbal kiegészülve meglegyen a kellő számú szavazat a büdzsé elfogadásához. Egyre nagyobb nyomást kezdenek gyakorolni az üzleti szférából is, hogy minél előbb el kell fogadni a költségvetést és a mentőcsomagot. Persze az a nyomás kétoldalú, mert a lengyel ipar is azt kéri a kormánytól, hogy engedjenek, de valószínűleg ez is inkább arról szól, nem akkor kell nekimenni Magyarországnak és Lengyelországnak, amikor ekkora gazdasági problémák vannak.

Mark Rutte számára szintén belpolitika az Orbán elleni harc, otthon rendszeresen magyarázkodnia kell amiatt, hogy az unió nem képes fellépni Magyarországgal szemben. Orbán azzal számolhat, hogy bármekkora ellensége is Rutte a tanácsban, mégiscsak egy európai ember, aki nem fogja feláldozni a teljes blokk pénzügyi biztonságát a belpolitika miatt. Orbán megtenné ugyanezt, sőt, meg is teszi, de bízik benne, hogy Rutte nem.

Ez viszont iszonyú veszélyes helyzetet teremtene a következő évtizedekre. Ha a magyar és lengyel miniszterelnökök meg tudnak úszni egy ennyire látványos és arcátlan zsarolást, akkor tényleg nincs olyan korlátozó intézkedés, amelyet el lehetne fogadni velük szemben. A tét most a legnagyobb, Orbán ennél nagyobb üggyel nem tud zsarolni, a jogállami mechanizmusnál egyértelműbb eszköz pedig nincs az autoriter tagállamok megállítására. Ha ez megbukik és Orbán ezzel a politikai manőverrel nyer, az EU minden politikai hitelét elveszti és konkrétan feladhatja a jogállami követeléseket a tagországokkal szemben.

Ha az Európai Unió is ilyen súlyos következményekkel számol ebben a konfliktusban, akkor elképzelhető, hogy most az egyszer nem hátrál meg Orbán Viktor fenyegetése miatt. Ha például elfogadják a jogállami mechanizmust a tanácsban, amit ugyebár el tudnak fogadni Orbán és Morawiecki szavazata nélkül is, a magyar kormány nem nagyon tud majd mit csinálni. A jogállami mechanizmus nem függ a költségvetéstől, akkor is meg lehet indítani, ha nincs új pénzügyi keret. A magyar kormánynak így a gyakorlatban már mindegy lenne, megszavazza-e a költségvetést, amelyből a mentőcsomaggal együtt egyébként több pénzt kapna, mint az előző költségvetésből kapott.

Itt fontos megjegyezni, hogy ha nincs új költségvetés és mentőcsomag, Magyarország elvben akkor sem jár olyan rosszul. Ebben az esetben elvileg az eddig érvényben lévő költségvetési keret folytatódik éves leosztásban, amellyel alapvetően jobban jártunk, mint a mentőcsomag nélkül önmagában az új költségvetéssel. Mentőcsomagot pedig eleve nem akart Orbán, hiszen azt a pénzt egyszer vissza is kell majd fizetni, ráadásul viszonylag keveset kapnánk belőle. Azt viszont valójában senki nem tudja, ez a gyakorlatban hogy nézne ki. Lehet, hogy a kohéziós pénzek és a többi, nem időszakhoz kötött program egyszerűen leállna, ami óriási kiesést okozna mindenkinek.

Megoldás lehet még az is, hogy a mentőcsomagot az euróhoz hasonlóan opcionálissá teszik. Az euró elviekben a teljes EU fizetőeszköze, de egy technikai részletnek köszönhetően csak az használja, aki szeretné. A mostani mentőcsomag akár így is működhetne, ezzel ki lehetne szorítani a magyar vétó lehetőségét, mert csak az fogadná el és szavazná meg a közös hitelfelvételt és a törlesztéshez szükséges új eszközöket, aki szeretné. Sőt, az unióban már most azon gondolkodnak, hogy akár az egész jogállami mechanizmus bevezetését eltolhatják 2023-ra, hogy ezzel elvegyék az élét, Orbánt ugyanis leginkább a 2022-es kampány miatt zavarná az új fegyelmező eszköz.

Ennyi lehetőség és ilyen merev frontvonalak, valamint ekkora tét mellett viszont biztosan elképesztően feszült lesz az uniós vezetők csütörtöki videókoncferenciája.

Kiemelt kép: OHN THYS / POOL / AFP

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.