Túl nagy fába vágja a fejszéjét Szlovákia ötmillió ember letesztelésével

Igor Matovič szlovák kormányfő a hétvégén jelentette be, hogy letesztelik koronavírusra az ország teljes lakosságát. Mostanra az is kiderült, aki nem vesz részt az akcióban, arra tíznapos karantén vár majd.

A koronavírus-járvány kezdete óta egyedül néhány ázsiai országban voltak képesek embermillióktól mintát venni néhány nap leforgása alatt. Ott ez sikeres is volt, de nem véletlenül nem próbálkoztak ezzel a módszerrel mostanáig egyetlen európai államban sem.

A gyorsteszteknek van egy nagyon komoly hátránya, ráadásul a tesztelés önkéntes alapú lesz, így egyelőre azt sem tudni, végül hány szlováktól vesznek majd mintát.

A miniszterelnök kijelentette, a tömeges teszteléssel nem veszítenek semmit. Ez így is van, az viszont megkérdőjelezhető, hogy nyernek-e vele bármit is.

A nagy terv

Szlovákiában az elmúlt 24 órában 705 új esetet azonosítottak, ezzel 31 400-ra nőtt a fertőzöttek száma a járvány kezdete óta. A második hullám kezelését illetően nagyjából az európai középmezőnyben helyezkednek el: az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ hivatalos adatai szerint az elmúlt 14 napban 100 ezer főre vetítve naponta átlagban 316 új beteget találtak az országban. Ez a szám Ausztriában 188, Magyarországon 168, Romániában 233, de Spanyolországban 343, Franciaországban 427, Csehországban pedig 905.

A szlovák kormány valamiért mégis most látta elérkezettnek az időt, hogy Európában elsőként és egyedüliként letesztelje a teljes lakosságot, hogy ezzel megfékezzék a vírus további terjedését.

A tömeges tesztelés menetéről egyre több információ áll rendelkezésre. Az Újszó beszámolója szerint a fő fázis október 30. és november 1., valamint november 6. és 8. között zajlik majd, a védelmi minisztérium eddig mintegy ötezer tesztállomást jelölt ki, amelyek mindegyikében képzett egészségügyi szakemberek, nem pedig átképzett katonák segítségével történik majd a mintavétel.

Mindenkin gyorstesztet végeznek majd el, ami 15–30 percen belül eredményt is mutat, így a helyszínen kiderül mindenkiről, hogy fertőzött-e vagy sem. Ha nem, akkor egy ezt igazoló bizonylattal a kezében szabadon távozhat, ha igen, akkor helyben ismertetik a kötelezettségeit.

Matovič kedden azt is közölte, hogy bár az országos tesztelés önkéntes alapon fog majd működni, aki nem vesz rész rajta, arra automatikusan tíz nap karantén vár. Szerinte félre kell tenni az ideológiai küzdelmet, és cinikus önzésnek nevezte, ha valaki ebben a helyzetben csak önmagára gondol. 

Arról is szót ejtett, hogy a házi karantént betartó 65 év felettiek számára javasolni fogják, ne vegyenek részt a tömeges tesztelésen, a krónikus betegségben szenvedő fiatalabb polgárok pedig kérvényezhetik majd, hogy az otthonukban történjen meg a vizsgálat.

A gyorstesztek átka

Az már biztos, hogy gyorsteszteket használnak majd az ország lakosságának letesztelésére. Ezek a vírusfertőzés hatására keletkező természetes ellenanyagokat, az úgynevezett immunglobulinokat képesek kimutatni a vérben, de ezek csak jellemzően a tünetek megjelenésétől számítva 5–14 nap között termelődnek, tehát a hatékonyságuk közel sem száz százalékos.

De valójában egyetlen teszt sem hoz pontos eredményt teljes mértékben, ami hamis biztonságérzetet kelthet a vizsgált személyekben, vagy épp fordítva: úgy állíthatják be őket betegnek, hogy igazából nem is azok.

Tételezzük fel, hogy mind az ötmillió szlovák lakos elmegy letesztelni magát. Ha csak az egy százalékuknak az eredménye lesz fals pozitív, illetve egy másik egy százaléknak fals negatív, az rögtön be is döntheti a teljes koncepciót. Így körülbelül 50 ezer ember és azok családtagjai kerülnének indokolatlanul karanténba, miközben a másik 50 ezer diagnosztizálatlan beteg szabadon mozoghatna, és akarata ellenére tovább terjeszthetné a vírust.

A tömeges tesztelés sikerességében kulcsfontosságú tényező, hogy az emberekkel sikerül-e megértetni az előbb említett tényezők hatását. Minden résztvevőnek tisztában kell lennie azzal, hogy hiába lett negatív a tesztje, attól még ugyanúgy óvatosnak kell lennie, mert nem elképzelhetetlen, hogy hibás volt a mintavétel. Igazi gond akkor származhat ebből, ha sok ilyen esetre derül fény, és ezáltal a lakosság elveszti a bizalmát a kormányban.

A szlovák kabinetnek most nagyjából bő egy hete maradt arra, hogy a fejébe verje mindenkinek, a tömeges tesztelés csak egy iránymutatás, de nem garancia semmire.

Szlovákia képtelen leutánozni Kínát

Az imént feltételeztük, hogy mind az ötmillió szlovák lakos megjelenik majd a tesztelésen. De ezt akkor sem lehetett volna biztosan kijelenteni, ha kötelező a részvétel, úgy pedig pláne nem, hogy önkéntes alapon működik majd.

Hogy miért, arra nagyon egyszerű a válasz: Szlovákia nem Kína, nem Hongkong és nem is Vietnám. A járványkezelést és így a tömeges tesztelést illetően ugyan mindenki az ázsiai országokról szeretne példát venni, de ez több okból is lehetetlen.

Az említett államokban korábban már néztek szembe hasonló járványokkal, így egyrészt fel voltak készülve rá, másrészt az emberek pontosan ismerték a kockázatokat. Persze most már Szlovákia is a saját bőrén érzi a bajt, de mit sem ér ez, hiszen Matovic kabinetjének fele akkora tekintélye sincs a polgárai szemében, mint például az elnyomó kínai rezsimnek.

Csingtao városában nem azért tudtak mintát venni négy nap alatt több mint tízmillió embertől, mert mindenki kíváncsi volt rá, hanem mert ez volt az utasítás, amit végre kellett hajtani. Teljesen más a politikai közeg és a kultúra, az esetlegesen vírustagadó szlovákoknak pedig hiába mondja majd bárki is, hogy menjenek tesztelni, különösebben nem fogja érdekelni őket.

Valószínűleg az ilyen esetekre találták ki, hogy aki nem tesztel, annak automatikusan tíz napra karanténba kell vonulnia otthonában, de kérdés, hogy ki fogja ellenőrizni azt a feltehetően több százezer embert, akik így döntenek.

Érdekes kérdés az is, hogy a kontaktkutatásnak mekkora szerepet tulajdonítanak majd a programban. Ázsiában a tömeges tesztelések rendre arra szolgáltak, hogy megtalálják az eredeti vírushordozót, vagy hogy lássák, ki kinek adhatta át még a fertőzést. Ilyen átfogó jellegű és pontos rendszer viszont nemhogy Szlovákiában, de egész Európában nincs, ami tovább csökkentheti a hatékonyságát az egésznek.

Bár a szakértők szerint az országoknak valóban minél többet kellene tesztelniük, hogy valós képet kapjanak a járványhelyzetről, ám Mike Ryan, a WHO veszélyhelyzeti igazgatója a közelmúltban úgy fogalmazott: a teljes lakosság tesztelése drága, irreális és rendkívüli erőforrásokat emészt fel, ezért minden kormánynak a gócpontokra, a tesztelés minőségére és a kontaktkutatásra kell összpontosítania.

Mi lesz utána?

A szlovák kormány azzal kapcsolatban egyelőre nem közölt információt, mi történik majd, ha leteszteltek mindenkit. Bár ez nyilván attól is függ, hogy hány új esetet találnak, nagy csodákra azért nem kell számítani.

Mivel Szlovákiában is elszabadult a második hullám, feltehetően rengeteg tünetmentes beteget diagnosztizálnak majd, őket vélhetően karanténba küldik, és egy meghatározott idő múlva negatív teszttel szabadulhatnak onnan.

Elméletben ennek azt kellene eredményeznie, hogy később drasztikusan visszaesik az új esetek száma, de a fals teszteredmények, a hiányos kontaktkutatás és a nem kötelező részvétel erősen torzíthatja a végkimenetelt.

Ha sikerül is lelassítani a járvány terjedését, akkor ez az állapot csak úgy lenne fenntartható, ha lezárnák a határokat, vagy legalábbis minden érkezőt letesztelnének, mint ahogy azt Új-Zéland is tette. Másként teljesen felesleges is elkezdeni a tömeges tesztelést, a behurcolás kockázata ugyanis ezzel nem szűnne meg.

Tény, hogy a szlovákoknak a teszteléssel nincs veszítenivalójuk, hiszen csak pontosabb képet kaphatnak a járvány alakulásáról, arra viszont minimális az esély, hogy ezzel vethetnek majd véget a második hullámnak.

Kiemelt kép: JOE KLAMAR / AFP