Nagyvilág

Jönnek a cápák, rettenetes sikolyt hallasz, a víz hirtelen vörös lesz

Korábban a témában:

Csúcsokat döntve tombol a koronavírus-járvány, példátlan módon és rengeteg embert megmozgatva tiltakoznak a kormány által rájuk erőltetett vezetés ellen az SZFE hallgatói, az elmúlt hét legolvasottabb cikke mégsem erről, de még csak nem is nem is valamelyik népszerű tévéműsorban szereplő celebről szólt, hanem arról, hogy

a karjára harapott cápával ment ki a partra egy férfi egy floridai strandon.

A videón is látható eset ugyan kétségtelenül bizarr, a médiában ezzel együtt régi tapasztalat, hogy ha valamivel, akkor a cápákkal biztosan nem lehet mellélőni, annak ellenére sem, hogy a hírérték klasszikus definíciója szerint – hány embert érint, mekkora hatással van az életünkre, milyen messze van tőlünk vagy mennyire váratlan egy adott esemény – a történtek jelentősége a nullához közelít.

Ilyeténképpen az elmúlt hónapokban hasonlóan élénk érdeklődést váltott ki olvasóinkból,

Noha a cápatámadás meglehetősen ritka esemény, és még az ártalmatlannak tűnő szelfizés is ötször annyi áldozatot szed, mint a cápák, a cápatámadásokról minden esetben beszámolnak a világ jelentős, mértékadó médiumai, mint a CNN vagy a BBC, ahogy az ismeretterjesztő tévécsatornák is kiemelkedő mennyiségben ontják a cápás műsorokat, természetesen a 370 cápafajból arra a néhányra fókuszálva, amely képes nagyobb kárt tenni az emberben.

A játékfilm-stúdiók fantáziáját ugyancsak erősen stimulálják a mélység fenevadai, Steven Spielberg 1975-ös, a cápák iránti érdeklődést az egekbe repítő klasszikusa óta tucatszám készülnek a – nem ritkán egészen röhejes – cápás horrorok.

Nem kérdés, hogy az emberek tetemes része misztikusan vonzódik a cápákhoz: van, aki retteg tőlük, másokat csodálattal töltik el tökéletes fizikai adottságiak, és ott van még Donald Trump is, aki szenvedélyesen gyűlöli őket.

Elégítsük ki hát ősi ösztöneinket, és tekintsünk át néhány érdekes adatot a ránk leselkedő cápaveszélyről!

A Floridai Természettudományi Múzeum és a Floridai Egyetem által gondozott, 1958-ban létrehozott Nemzetközi cápatámadás-akta nevű adatbázisban a világ összes ismert cápatámadása szerepel, az intézmények munkatársai a XVI. század közepétől gyűjtenek adatokat, összesen mintegy 6500 vizsgálatot végeztek már el.

Ezek alapján a valaha volt összes megerősített esetet figyelembe a véve a lista elején lévő Egyesült Államokban 1483, Ausztráliában 652, a Dél-afrikai Köztársaságban 255, Brazíliában 107, Új-Zélandon pedig 52 nem kiprovokált cápatámadásról van tudomásunk (vagyis a cápák szándékos piszkálásából fakadó interakciókat figyelmen kívül hagyja e statisztika).

A vírusmentes időkben a magyarok körében kedvelt üdülőhelynek számító Egyiptomban 22 cápatámadásról tudni, érdekes módon ebből öt tíz évvel ezelőtt, decemberben érte a vakációzókat Sarm es-Sejk népszerű tengerpartján, az egyik támadás pedig végzetesnek bizonyult.

Európában Görögország vezeti a sort a történelem során rögzített mindössze 15 támadással, majd Olaszország és Spanyolország következik (13-13).

A floridai kutatók szerint a hivatalos számoknál valószínűsíthetően azért jóval több, világszerte mintegy 70-100 cápatámadás történik évente, átlagosan körülbelül öt halálos áldozattal.

Pontos számot azért nem lehet mondani, mert nem minden támadást jelentenek be, a harmadik világ országaiból származó adatok különösen gyenge lábakon állnak, más területeken pedig olykor kifejezetten igyekeznek eltusolni a támadásokat, nehogy rossz fényt fessenek az adott környékre.

2010-től 2019-ig világszerte 794 cápatámadást dokumentáltak, ebből mindössze 60 volt halálos. Többségük továbbra is az Egyesült Államokban történt, 460 támadásból 6 végződött halállal, majd az örökrangsorhoz hasonlóan Ausztrália (140 támadás, 16 halálos) és Dél-Afrika következik (39 támadás, 10 halálos). Ausztrália idén már biztosan az egyik legrosszabb évet zárja a feljegyzések kezdete óta, miután kedden már a hetedik halálos cápatámadás történt a sydney-i Taronga állatkert nyilvántartása szerint. Az amerikai államok közül a legnagyobb eséllyel Floridában lehet cápával találkozni (235 támadás, 1 halálos), majd Hawaii (72 támadás, 2 halálos), Dél-Karolina (46 támadás halálos áldozat nélkül) és Kalifornia (27 támadás, 2 halálos áldozat) jön a sorban a 2007 és 2019 közötti statisztikák alapján.

Cápa ölt meg egy szörföst Kaliforniában, egy melbourne-i támadásról videó készült
A 26 éves áldozatra már holtan találtak, a 23 éves szörfös ökölcsapásokkal verte vissza a támadást.

A magyarok első számú úti céljának számító Adriai-tengerben eddig összesen 26 cápafajt figyeltek meg, ezek fele azonban csak alkalmi jelleggel fordul meg itt. Az őshonok többsége kistestű, az emberre ártalmatlan cápa, mindazonáltal az Adrián is előfordulnak nagyobb ragadozók: a 2,5-3 méteres kékcápa (Prionace glauca) potenciálisan veszélyes lehet, de nem tudni olyan esetről, hogy emberre támadt volna, és bár elvétve a rettegett nagy fehér cápa (Carcharodon carcharias) is felbukkan, az utolsó halálos támadása 1974-ben történt a térségben.

Mindezek alapján akár biztosra is vehetjük, hogy még akkor sem egy cápa vet majd véget az életünknek, ha megfelelünk Orbán Viktor nemzetkarakterológiai fejtegetésének, miszerint a magyar ember börtönben érzi magát, ha évente legalább egyszer nem keresi fel a tengert.

Ennek még akkor is csupán mikroszkopikus lenne az esélye, ha a cápaparadicsom Egyesült Államokban élnénk, vagy rendszeresen valamelyik ottani tengerparton nyaralnánk. Egy átlagos amerikainak egy az öthöz esélye arra, hogy szívbetegségben hal meg, és egy a héthez, hogy rákban, a halálos cápatámadás kockázata azonban mindössze egy a 3 748 067-hoz.

1959 és 2010 között csak a part menti terülteken 1970 ember halt meg villámcsapásban (éves átlagban ez 37,9 ember), cápatámadásban viszont csupán 26-an (0,5 éves átlag). Az egyéb tengerparti nyaraláshoz köthető balesetek is jóval több áldozatot szednek, még a strandon ásott homokgödrök is több ember vesztét okozták (16-an süllyedtek el ilyenben végzetesen), mint a cápák 1990 és 2006 között. Ha az állatokat vesszük, az aligátorok és – Kanadát is számítva – a medvék is kétszer akkora eséllyel pusztíthatják el az észak-amerikaiakat, mint a cápák, míg a szarvasok 130, a méhek 50, a hangyák 30, a szarvasmarhák 25, a lovak 20 embert ölnek évente az USA-ban.

Világviszonylatban a szúnyogok 725 ezer, a kígyók 50 ezer, a kutyák 25 ezer, a rablópoloskák 12 ezer, a cecelegyek és az édesvízi csigák 10-10 ezer, a vízilovak és az elefántok 500-500 ember halálát okozzák évente, szemben a gyilkológépeknek tartott cápák egyszámjegyű halálos áldozataival.

Ha valakit netán ezek az adatok sem nyugtatnak meg kellőképpen, annak itt van néhány tanács, hogyan szoríthatjuk még lejjebb a cápatámadás kockázatát, ha tengerben vagy óceánban időzünk.

  • Ne egyedül menjünk úszni, mert a cápák nagyobb valószínűséggel támadnak magányos emberekre.
  • Maradjunk a part közelében.
  • Ne hajnalban vagy alkonyatkor ússzunk, mert a cápák ilyenkor a legaktívabbak.
  • Vihar idején kerüljük az óceánt, mert ilyenkor felkavarodik a víz és vele együtt a cápa táplálékául szolgáló halak is.
  • Ne ússzunk halrajok környékén, illetve olyan hely közelében, ahol halásznak.
  • Kerüljük az ékszerek viselését, mert megcsillanhat rajtuk a napfény, akárcsak a cápa prédájául szolgáló halakon.
  • Kerüljük a felesleges fröcskölést, mert az így keltett hanghatás hasonlít a csapkodó hal hangjára, ami odavonzhatja a kiváló hallású cápákat.
  • A vér szaga is csábító a cápáknak, ezért ne menjünk a vízbe nyílt sebbel, illetve csak óvatosan menstruáció idején.
  • Tévhit, hogy a cápáknak gyenge a látásuk, és különösen jól látják a kontrasztokat, ezért a túl élénk színű fürdőruha sem ajánlott, sőt akár még a nem egyenletes barnulás is kiválthatja ugyanazt a hatást.
  • Ha mindezek ellenére mégis megtámad egy cápa, nem érdemes passzívnak maradni, ütlegeljük az orrát, karmoljuk a szemét és a kopoltyúját, így nagyobb esélyünk van, hogy alábbhagy a harci kedve, és ki tudunk jutni a vízből.
Tigriscápa. Fotó: AFP

Hogyan, hol és mikor támadnak a cápák

A legtöbb támadás a part menti vizeken történik, általában a homokpad partján vagy a homokzátonyok között, ahol a cápák jellemzően táplálkoznak, és apály idején akár csapdába is eshetnek. A meredeken elmélyülő területen szintén gyakran feltűnnek a csúcsragadozók, hiszen a természetes zsákmányaik is összegyűlnek ezeken a helyeken.

A provokálatlan cápatámadások közül leggyakoribbak az „egyharapásos” esetek, amikor a cápa – jellemzően a szörfösök területein – csak egyszer marja meg az embert, majd nem tér vissza többé, az áldozat a legtöbbször nem is látja az állatot. Ezek a harapások feltehetően „tévedésből” történnek, a cápa a rossz látási viszonyok miatt zsákmánynak hiszi az embert (ezt erősítheti az ékszer, a fröcskölés vagy a kontrasztos fürdőruha), aztán realizálja, hogy túl nagy falat lenne a számára, és gyorsan továbbáll. A sérülések általában nem túl nagy kiterjedésűek, térd alattiak, és csak elvétve jelentenek életveszélyt.

Ennél lényegesebb ritkább, viszont sokkal súlyosabb sérüléseket és több halálos áldozatot okoz, amikor a cápa ismételten visszatér és támad, többször és/vagy tartósan harap. Az ilyen esetek egy részében támadás előtt a cápa köröket ír le áldozata körül, olykor neki is ütközik, de megesik az is, hogy „figyelmeztetés” nélkül csap le. Ezek a támadások – bár bizonyos területeken előfordulhatnak a part közelében is – rendszerint a mélyebb vizekben érik a búvárokat vagy az úszókat, esetenként repülőgép- vagy hajóbalesetek áldozatait.

A cápa című film egyik leghatásosabb jelenete, amikor a Robert Shaw által alakított Quint elmeséli a USS Indianapolis történetét.

 

 

A hirosimai atomomba alkotórészeit leszállító, majd a visszaúton egy japán tengeralattjáró által elsüllyesztett nehézcirkáló túlélőit valóban megtámadták a cápák. Az Indianapolist eltaláló torpedók azonnal lángba borították a fedélzetet, a hajó pedig 12 perc alatt elsüllyedt, ám az 1196 tagú személyzetéből 880-an ekkor még életben maradtak, és az óceánban vártak a sorsukra. A cápák először csak a vízen lebegő holtesteket kóstolgatták, majd a többiektől elsodródó hajótöröttekre kezdtek rátámadni, végül a túlélők csoportjainak külső részéről is ragadtak el embereket. Akik szorosan összezárva nagyobb tömbben tudtak maradni, azok jobb eséllyel megúszták, ám a cápák folyamatosan vissza-visszatérve köröztek körülöttük, a megmaradt tengerészek utóbb több száz állat támadásáról számoltak be. A visszaemlékezések alapján a szakértők a szerint a túlélőkre falkákba támadó cápák többségükben óceáni fehérfoltú cápák (Carcharinus longimanus) lehettek. Mivel az Indianapolis nem adott le vészjelzést, a segítség csak négy és fél nap után érkezett meg, ekkor már csak 321-en voltak életben, a hosszan elhúzódó mentés során pedig további négy ember hunyt el végkimerültségben. A filmben elhangzottakkal szemben nem minden áldozatot a cápák faltak fel, víz és élelem híján, a kiszáradásnak és a kihűlésnek kitéve sokan egyszerűen elmerültek, mások hallucinálni kezdtek és a társaikra támadtak. Nem tudni pontosan, hogy az áldozatok közül mennyivel végezhettek a cápák, de az biztos, hogy ez a történelem egyik legsúlyosabb ismert cápatámadása.

Melyek a veszélyes cápák?

Az emberre támadó cápák azonosítása nehéz feladat, hiszen mint említettük, a leggyakoribb, egyharapásos esetekben az áldozat sokszor nem is látja a cápát, de ha mégis, érthetően akkor sem azzal van elfoglalva, hogy alaposan megfigyelje. Olykor támpontot adhat egy sebben maradt fogmaradvány, ám sokszor ezek megkülönböztetése is feladja a leckét a szakembereknek.

Annyi mindenesetre kijelenthető, hogy a fehér, a tigris- és a bikacápa az emberre legveszélyesebb hármas, mivel nagytestű, kozmopolita fajok, képesek súlyos sérüléseket okozni, gyakran előfordulnak olyan területeken, ahol emberek is lehetnek a vízben, éles fogaik pedig inkább alkalmasak aprításra, mint az áldozat megtartására.

Ugyanakkor minden két méter körüli vagy annál nagyobb cápa potenciális veszélyt jelent az emberre, hiszen állkapcsuk ereje által akkor is képesek sérülést okozni, ha a harapásuknak nem célja a táplálkozás. Így többek között akadnak jelentések nagy pörölycápa (Sphyrna mokarran), röviduszonyú makócápa (Isurus oxyrhynchus), galápagosi cápa (Carcharhinus galapagensis ), karibi szirticápa (Carcharhinus perezi), feketevégű cápa (Carcharhinus limbatus), feketorrú cápa (Carcharhinus acronotus) és a már említett óceáni fehérfoltú cápa támadásairól is.

Helikopterről szúrták ki a strand felé közeledő hatalmas cápákat
A háromméteres ragadozók a vízfelszín közelében úsztak.

A cápatámadások száma ugyan napjainkban is alacsony, évtizedről évtizedre jól láthatóan emelkedik, ami a népesség – és ezáltal a fürdőzők számának – növekedésén túl elsősorban a vízfelszíni sportok térhódításának tudható be. Míg az 1970-es évek végéig a legtöbbször úszókat és fürdőzőket támadták meg a cápák, a nyolcvanas években már a szörfösök, vízisízők vagy gumicsónakos áldozatok voltak többségben, arányuk pedig folyamatosan nőtt: az elmúlt évtizedben világszerte már 544 ilyen tevékenységet űző embert harapott meg cápa, miközben 178 úszók és fürdőző, illetve 24 búvár szenvedett el cápatámadást. A növekvő számok mellett ugyanakkor semmi nem utal arra, hogy az egy főre eső támadási arány érdemben változna.

Ajánlott videó mutasd mind

Magyar modell: bizonygatják, hogy felkészültünk a második hullámra, de a szakadék szélén állunk

Úgy tetszik, stratégiát váltott és mindent egy lapra tesz fel az Orbán-kormány: a fertőzöttek száma már nem fontos, csak a halálesetek elkerülése és az ország működése. Csakhogy sem a tesztelés, sem a kontaktkutatás, sem a járványügy nem működik olajozottan. Ez veszélyes kombináció lehet, és bár a kormány szerint az egészségügy felkészülten várja a betegek érkezését, ezzel ellentétes hírek is érkeznek.

Emberevéssel vádolt cigányokat végeztek ki a Nyúzóvölgyben

Az évszázad Európát is megrázó büntetőügyében több mint 200 vándorcigányt vádoltak 31 gyilkossággal és emberhús fogyasztásával 1782 nyarán Kemencén. Az elrettentésnek szánt durva és megalázó kivégzéseknek az uralkodó közbelépése vetett véget.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.