Nagyvilág

Hiába győzött a lengyel kormánypárt, kiderült, hogy mégsem verhetetlen az illiberalizmus

Ezt a győzelmet nehéz lesz győzelemként eladni, hiszen pár hónapja még úgy volt, hogy a kormánypárt jelöltje agyonveri az ellenzékét.

Hétfőre virradó éjjel egy egész ország ült tűkön alvás helyett. A lengyel elnökválasztás eredményét a vasárnap esti urnazárás után is lehetetlen volt még megállapítani, az exit pollok annyira szoros eredményt mutattak a két jelölt között. Zárás után egy százalékpontra jósolták a két jelölt, a hivatalban lévő Andrzej Duda és kihívója, Rafal Trzaskowski közötti különbséget.

Reggelre a feszültségnek vége lett, és az ország egyik felét inkább mély kétségbeesés kaphatta el. A választást Duda, a kormánypárt jelöltje nyerte 51,21 százalékkal, Traskowski, Varsó polgármester pedig – akit a liberális-konzervatív Polgári Platform vezette koalíció jelölt – 48,79 százalékot szerzett.

Ennek az eredménynek rengeteg tanulsága és következménye van Lengyelországra nézve. Sőt, mivel a magyar és a lengyel politika igencsak hasonlít, talán Magyarországra nézve is le lehet belőle vonni fontos következtetéseket.

Fotó: Krystian Dobuszynski /NurPhoto /AFP

Az ellentét

Lengyelország nagyon hasonlít Magyarországra, ha politikáról van szó. Az egyetlen fontos különbség, hogy minden mintha egy hajszálnyival normálisabb lenne. Bajban van a független sajtó, de valamivel még mindig jobb bőrben van, mint nálunk. Ugyanúgy megviselte a konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) uralma a jogállamot, mint a Fidesz-kormányzás idehaza, de kicsivel még mindig jobb állapotban van, mint a magyar. És ha kicsivel kevésbé is, mint nálunk, de a kormánypárt hónapokkal ezelőtt még sebezhetetlennek tűnt.

Ezt a választást ugyanis nem most kellett volna megtartani, hanem májusban, amikor Duda népszerűsége az egekig szárnyalt. Aztán jött a koronavírus-járvány, és elmosta az egészet. A PiS egy darabig még erőltette, hogy tartsák meg a választást, később már csak levélszavazást javasolt, tehát tényleg minden trükköt megpróbált bevetni, de nem sikerült. A választást halasztani kellett, ami lehetőséget adott az ellenzéknek arra, hogy új jelöltet építsenek fel.

Ez lett Rafal Trzaskowski, a főváros liberális, több nyelven beszélő polgármestere, aki olykor Spinozát emlegeti beszélgetésekben és az önkormányzati választás előtt kiállt a melegjogokért. Innen könnyű megérteni, miért nem népszerű a lengyel vidéken. Trzaskowski annyira gyorsan került elő, hogy a kormánypárti agytrösztök nem is igazán tudtak semmit felhozni ellene, a hírek szerint szinte semmilyen terhelő információ nem volt kéznél, ezért a polgármester kampánya meredeken ívelt felfelé.

Város-vidék

Az első fordulóban már a szavazatok harminc százalékát szerezte meg, a protestjelöltek és a baloldal kis pártjainak támogatásával ez nőtt most majdnem ötven százalékra.

A jelenlegi elnököt a Jog és Igazságosság az Európai Parlament hátsó padsoraiból emelte ki öt évvel ezelőtt, szinte ismeretlenként. Akkor is szerencséje volt, hiszen a lengyel vidék a magyarhoz hasonló arányban szavaz a kormánypártok jelöltjeire.

Ennek több oka is van. Duda látványosan vallásos, és szeret a hagyományos lengyel történelmi emlékezésben is részt venni. Az ellenzék gúnyosan térdelő elnöknek hívta, mert hol papok, hol nemzeti hősök előtt térdelt. Közben viszont a vidék nagy része azt érezte, hogy cserben hagyta őket a Polgári Platfom korábbi kormánya, míg a PiS viszont kifejezetten népszerű tudott lenni azzal, hogy sok pénzt költött ezekre a régiókra. Az útfelújítások mellé szociális kiadásokra is jutott, csökkentették a nyugdíjkorhatárt, megemelték a gyerekek után járó támogatást, majd azt mondták, hogy a baloldal ezeket mind el akarja venni. Nem akarta egyébként, Trzaskowski még azzal is kampányolt, hogy emelné a támogatásokat.

De ez már mindegy volt, hiszen Duda aktívan turnézott vidéken, miközben Trzaskowski alapvetően a városokban volt erős. Úgy néz ki, mindkét jelölt támogatottságát masszívan alulmérték, Duda a várakozásoknál jobban tudta hozni a korábban nem a kormánypártra szavazó, de jobboldali választók támogatását, Trzaskowski jó eredménye miatt pedig még többen mentek el szavazni azok közül, akik váltást akartak. A részvétel magas volt, a szavazásra jogosultak majdnem hetven százaléka elment voksolni.

Nem verhetetlen a kormánypárt

De az igazi meglepetés nem Duda szereplése, hanem az ellenzéké. Lengyelország masszívan polarizált hely, a választásból már most kiderül, hogy a város-vidék ellentét mennyire komolyan vágja ketté az országot. A két politikai erő támogatói közötti szakadék pedig körülbelül ugyanolyan széles, mint Magyarországon, és a kelet-nyugati felosztás is döbbenetesen erős, elég ezt az exit poll felmérés alapján készült térképet megnézni, az ország nyugati felében Trzaskowski győzött:

A kormányzó PiS korábban verhetetlennek tűnt, és úgy nézett ki, Duda simán húzza be ezt a választást is. Ehhez képest a mostani eredmény győzelem ugyan, de elsöprőnek nem lehet nevezni. Ha a szinte mindent leuraló kormánypártnak még egy ilyen kampány után is végig kell izgulnia az éjszakát, az felér egy erős figyelmeztetéssel.

Következmények

És ennek a választásnak minden bizonnyal következményei lesznek a kormánypárt politikájára nézve is. Elméletben a Jog és Igazságosság felhatalmazást kapott arra, hogy folytassa a korábbi politikáját, amelyben a független sajtót és a teljes bírói rendszert maga alá szerette volna darálni. Trzaskowski megválasztása ezt akadályozta volna meg, ugyanis a kormánypártnak nincs elég képviselője a parlamentben ahhoz, hogy felülírjon egy elnöki vétót. Így nem is kell majd.

De a PiS-nek így is érdemes lesz végiggondolnia, mennyire erőszakosan akarja ezt a politikát tovább képviselni, ha ilyen ellenzéke van. Úgy könnyű erőszakosan politizálni, ha az ellenzék megosztott, de ha bármikor ott a lehetőség egy választási vereségre, talán még a leghangosabb illiberálisok is óvatosabban lépnek majd. Valószínűleg folytatódik az illiberális demokrácia és az Európai Unióval szembeni harc Lengyelországban, de hiába mutatja ezt be a kormánypárt győzelemként, a kampányt alapos újratervezés fogja követni. Ez ugyanis nem biztos, hogy elég lesz a következő parlamenti választáson.

Kiemelt kép: Dominika Zarzycka /NurPhoto /AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.