Nagyvilág

Soknak tűnhet, de aprópénzzel segíti az üldözött keresztényeket a kormány

A Hungary Helps elnevezésű programra 2017-es indulása óta eddig 11 milliárd forintot költöttek. A legjelentősebb összegeket a Közel-Kelet válságövezeteire fordítják, de Afrikába is jutott pénz. A részben a menekültek ellen is hangoló kormánypropagandára ennek az összegnek a többszöröse ment el, miközben lényegében megszűnt a magyar menekültügyi rendszer.

Felröppent ugyan a hír, hogy leállítják a magyar kormánynak az üldözött keresztényeket támogató programját, de hamar érkezett a Miniszterelnökség cáfolata: a Hungary Helps (HH) nem áll le. Tavaly is körülbelül ugyanannyi pénzt szántak rá, mint a korábbi években, és már az idén is jutott 173 millió egy szíriai lovagvár felújítására, valamint a „migránsok által megrongált görög templomok helyreállítására” is utalt 10 milliót az Azbej Tristan KDNP-s államtitkár által felügyelt program.

Magyarország 2017 elején indult humanitárius segítségnyújtási keretprogramja több mint 70 ezer, válságrégióban élő embernek, köztük kiemelten üldözött keresztényeknek tette lehetővé a helyben maradást, ezzel csökkentve az Európára és hazánkra nehezedő migrációs nyomást

olvasható a Miniszterelnökség honlapján, amiből gyorsan kiszámolható, hogy átlagban körülbelül 150 ezer forint jutott minden megsegített emberre.

A keresztényüldözés valóság, de ez nem magyarázat mindenre

Írtunk arról, hogy sok helyen a világban valóban folyik keresztényüldözés, kifejezetten válságos a keresztények helyzete például a Közel-Keleten, illetve Afrika egyes országaiban. Nem meglepő, hogy a Hungary Helps programjainak jelentős része is itt fut.

Tényleg a kereszténység a legüldözöttebb vallás a világon?
Legutóbb Niedermüller Péter szavai miatt emlegették kormánypártiak, hogy a keresztényeket üldözik a leginkább világszerte. A magyar kormánynak külön programja és államtitkára is van a kérdésre. Igaz a kormánypártiak állítása vajon? És ha igen, mi ennek a mondásnak a politikai háttere?

A programról indulásakor Orbán Viktor azt mondta, hogy „a menekültek befogadása és elosztása helyett az Európai Uniónak inkább ott kellene segítenie, ahol a baj van”. És bár a keresztényüldözés tény, az viszont már kérdéses, hogy mennyiben tartható a miniszterelnök fenti állítása, miszerint ez a program kiváltja a magyar menekültügyi rendszert, amit lényegében teljesen leállítottak: 2019-ben ugyanis mindössze 60 esetben bíráltak el pozitívan menedékkérelmet Magyarországon.

Mutatja az üldözött keresztényekkel érzett kormányzati szolidaritás valódi erejét, hogy míg a HH keretében a jezidi menekültek helyben maradására 200 milliót szántak tavaly, addig sokukat hónapokig tartották bezárva a tranzitzónákban: a riportunkban is megszólaló Ghanimot és családját például másfél évig,

miközben abból a Szindzsárból menekült el, ahol – a pályázati dokumentáció szerint – az ISIS által lerombolt és tömegsírrá tett iskola helyett új iskola építésében segít Magyarország.

Mindezek ellenére a HH marad, a magyar menekültügyi rendszert pedig nem fejlesztik. És bár a programból nem lett egyelőre a kormányzati akaratnak megfelelően „V4 Helps, sőt akár EU Helps”, de a kiemelt szerepét az is jól mutatja, hogy a Hungary Helps Ügynökség Nonprofit Zrt. egyik felügyelőbizottsági tagja nem más, mint Orbán Viktor sajtófőnöke, Havasi Bertalan.

Etiópia feljövőben, de még mindig a Közel-Keleten költjük a legtöbb pénzt

Amikor tavaly írtunk a HH-ról, akkor cirka 8,7 milliárd forintnál járt a program összköltsége, és azzal vontunk párhuzamot, hogy „amíg humanitárius segítségnyújtásra bő két év alatt 8,7 milliárd forintot költött a kormány, addig az idei év első hónapjában a Soros Györgyöt és Jean-Claude Junckert ábrázoló hirdetésekre 10 milliárd mehetett el”. Ezt a reklámköltést ugyan már meghaladja a HH költsége (11 milliárdnál jár), de azóta a kormányzati marketingkiadások is emelkedtek:

csak 2020-ban legalább háromszor annyi pénzt reklámozhat el a Rogán Antal alá tartozó minisztérium, mint amennyi évek alatt jutott az üldözött keresztényeknek.

A HH-ra szánt összeg innen nézve is szerény, de akár onnan nézve is, hogy Mészáros Lőrinc szállodái egy tollvonással több pénzt kaptak, mint az üldözött keresztények három év alatt.

A program keretét továbbra is a Közel-Keleten, illetve a szub-szaharai Afrikában költötte el a kormány. 2019 egyik nagy „nyertesének” Etiópia látszik: a kelet-afrikai ország korábban nem kapott HH-pénzt, tavaly viszont rögtön közel félmilliárdot a Mai Aini menekülttábor fenntartásának támogatására, további 161 milliót pedig egy szegénykórház fejlesztésére. A 2008-ban alapított táborban főleg a világ egyik legelnyomóbb rezsimjének, Eritreának a menekültjei élnek, közel 20 ezren vannak. Eritrea lakosságát körülbelül fele-fele arányban alkotják keresztények és muszlimok, arra semmi nem utal, hogy Mai Aini lakóinak más lenne a vallási összetétele.

Országokra lebontva a következőképpen alakult a HH-támogatás megoszlása 2017 óta:

A grafikonról hiányzik 620 millió forintnyi támogatás, amit a Szír Ortodox Egyház, illetve a Szír Katolikus Patriarchátus kapott humanitárius tevékenységre, mert ennek elköltésére Szírián kívül Irakban, valamint Libanonban is van lehetőségük. Ám e nélkül is világosan látszik, hogy összességében a Közel-Keletnek a keresztények számára legforróbb részére küldte a legtöbb pénzt a magyar kormány, oda, ahol például az ISIS népirtása történt.

Körülbelül minden harmadik forint Szíriába került

Az összesen támogatott 44 projekt nagy részét a kezdetekben főleg egyházakra bízták, és ez a trend 2019-ben sem változott érdemben. Új szereplő a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet: egy iraki kurdisztáni menekülttáborban nyithatnak pékséget jezidi nőknek, illetve a már említett szindzsári iskola újjáépítésénél segédkezhetnek összesen 167 millió forintos támogatással; valamint az ukrajnai Herszon régióban alakíthatnak ki egy krízisközpontot nőknek, akik nemi erőszak vagy emberkereskedelem áldozatává váltak.

A Közel-Kelet békésebbnek mondható részein egy izraeli múzeumra gondolt elkölteni 66 milliót tavaly a magyar kormány. Szintén újdonság, hogy Libanonban és Jordániában elindult a HH új pilotprogramja 14 önkéntes számára a Magyar Önkéntes Liga Egyesület szervezésében 12 millió forintból.

Irakban – kizárólag a kurdisztáni részre – továbbra is biztosít forrásokat a magyar kormány, igaz, tavaly a korábbi éveknél jóval kevesebb, 196 millió forint jutott erre a területre. Ebből majdnem a teljes összeg a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet projektjére jut.

A legtöbb pénz tavaly az évek óta polgárháború sújtotta Szíriába irányult: 1,9 milliárd forint.

Ennek az összegnek több mint a harmadát a damaszkuszi Riaya iskola épületének helyreállítására, felszerelésére és egyéves működési költségeinek biztosítására költhette a Melkita Görögkatolikus Egyház.

De Afrikának is egyre több jut

Ugyan tavaly Etiópiának jutott egész Afrikában a legtöbb pénz, főleg a fent említett menekülttábor fenntartására, de összességében eddig Nigéria kapta a legtöbbet Magyarországtól, legalábbis a Hungary Helps kereteiben belül. A nyugat-afrikai országnak tavaly is jutott félmilliárd. Nigéria támogatása érthető, mert az iszlamista terrorszervezet, a Boko Haram ennek az országnak az északi részén végezte, végzi a legnagyobb pusztítást.

Tavaly Mozambik is kapott 3 millió forintnyi gyorssegélyt, ami kevésbé illik a HH profiljába, ugyanis az Ida ciklon miatt az otthonukat elveszítő emberek támogatására kapta a pénzt Jose Malunga tiszteletbeli konzul. 2019-ben még egy ország kapott gyorssegélyt Magyarországtól: Srí Lanka, mégpedig 9 milliót a húsvéti terrortámadás után.

A HH keretéből Magyarországon is jelentős összeget költöttek el: a program elindítása óta 1,38 milliárd forintba került a menekült keresztény fiatalokra célzó ösztöndíjprogram, de a Jezsuita Menekültszolgálatnak is jutott némi aprópénz: 1,5 millió forintot kaptak integrációs programokra.

Tavaly a keretből egy könyv kiadására is futotta: 6,25 millió forinttal járult hozzá a magyar kormány a Nemzetközi vallásszabadság – a globális intolerancia megnövekedése című könyv elkészüléséhez.

Kiemelt kép: Sia Kambou /AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Ami az iskolákban történik, sokkal inkább emberkísérlet, mint a szuperkupadöntő

Nincs egységes protokoll, a tesztelési gyakorlat kaotikus, a karanténkötelezettség megállapítása pedig következetlen – ilyen körülmények között zajlik az őszi tanév első hónapja számos magyar iskolában. A pedagógusok nem értik, velük miért nem törődik senki, a szakszervezet pedig sötét jövőt vizionál, ha nem lesz változás a szabályozásban.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.