Nagyvilág

Megosztottak a svédek a lazaság miatt, ahogy az országukban kezelik a járványt

Az általános iskolák és az óvodák működnek, akárcsak az éttermek, és még közepesen nagy bulikat is lehet tartani Svédországban, ahol a járványügyi politikát meghatározó epidemiológusból médiasztár lett. Anders Tegnell azonban már nem egyszer tévedett – így e miatt is élénk vita kíséri a többi országnál enyhébb intézkedéseket.

A koronavírus-járvány világszerte a feje tetejére állította a mindennapokat, és az így átalakult élet sokféle hozadéka közül az egyik, hogy kis túlzással sztárt csinált a mostanáig alig ismert járványügyi szakértőkből, infektológusokból, epidemiológusokból, akik most napi rendszerességgel tűnnek fel a médiában. De talán egyikük sem lett annyira ismert, mint Anders Tegnell, a svéd közegészségügyi hatóság járványügyi vezetője. Bár a 63 éves szakember hangsúlyozza, hogy nem egyedül ő hozza a járványügyi döntéseket, és egy több száz fős csapatot vezet, mégis vele azonosítják ezeket. A svéd közvéleményben élénk viták kísérik az intézkedéseket, Tegnellről már Az epidemiológus, aki megosztja Svédországot címmel közölt portrécikket a Svenska Dagbladet napilap, ő maga pedig arról beszélt, hogy gyűlöletkampány indult ellene, erre válaszul a támogatói között mozgalom indult, hogy virágcsokrokkal fejezzék ki szimpátiájukat Tegnell mellett. De miért alakult így?

Svédország azon kevés európai állam közé tartozik, amely nem hozott szigorú intézkedéseket a járvány megfékezésére. Az országban a mai napig nem zárták be az általános iskolákat és az óvodákat, a szokásos módon tartanak nyitva az éttermek és a kocsmák, továbbá még a határokat sem zárták le, ellentétben a szomszédaikkal. Sőt, működnek a sípályák is, ahová a múlt héten is tömegek érkeztek az országon belülről, miközben a határ túloldalán a norvég sípályákat már lezárták. Jelenleg a megbetegedések száma már kétezer fölé kúszott az országban (kedd este 2299-nél tartottak), és eddig 36-an haltak meg a járványban, 136 ember állapota pedig súlyos. Ezzel ugyan Svédország nem tartozik a koronavírus által leginkább sújtott európai országok közé, de már megtanulhattuk, hogy a helyzet gyorsan változhat.

Nem meglepő, hogy az átlagosnál sokkal engedékenyebb hozzáállás miatt többen bírálják a svéd hatóságokat, ezen belül is elsősorban Anders Tegnellt, aki ráadásul már nem először kerül a bírálatok kereszttüzébe. 2009-ben, a sertésinfluenza néven elhíresült H1N1 járvány idején ő volt az, aki mindenkit arra biztatott: oltassa be magát a COVID-19-nél jóval kisebb arányban tényleges megbetegedést okozó vírus ellen, majd egy évtizeddel később kiderült, hogy mintegy négyszáz beoltott gyerek később az oltás mellékhatásaként narkolepsziás lett.

Ezt végül nem varrták Tegnell nyakába, ám ő a koronavírus-járvány idején is többször fogalmazott szerencsétlenül. Február elején például megnyugtatta a külföldi síterepekre induló svédeket, hogy nem kell tartani a koronavírustól az Alpokban vagy Dél-Európában, miközben később pont az egész kontinens egyik legnagyobb gócpontja egy tiroli síparadicsom, Ischgl lett. Február végén aztán a vírus már szabadjára indult Európában is, Tegnell azonban egy sajtótájékoztatón még akkor is azt mondta, néhány külföldről behozott esetet leszámítva alacsony a valószínűsége annak, hogy a koronavírus járványszerűen terjedni fog Svédországban. Napokkal később kiderült, hogy tévedett.

Tegnell – akiről olyan videó is terjed a közösségi médiában, amint a saját tanácsa ellenére a kezébe köhög egy sajtótájékoztatón – azzal védekezett, hogy a helyzet magához a vírushoz hasonlóan folyton változik, teljesen természetes, ha néha tévednek, mint ahogy ahhoz is tartja magát, hogy annak idején a H1N1-oltásról hozott döntése is helyes volt az akkor rendelkezésére álló információk birtokában. De mivel indokolja vajon, hogy az országok többségével ellentétben a svédek nem zárták le a határokat és a mai napig iskolába járnak a gyerekek?

Úgy gondoljuk, hogy már felesleges lezárni a határokat, mivel a fertőzés olyannyira elterjedt mindenhol Európában, hogy az utazási korlátozásoknak nem lenne hatása

mondta a DR dán lapnak Tegnell, aki az iskolabezárás elkerülését azzal indokolta, hogy túl sok negatív következménye lenne: az egészségügyből is kiesne nagyszámú dolgozó, illetve meglepő módon azzal érvelt, csak gyorsítaná a vírus terjedését, ha a gyerekek iskolába járás helyett másokkal találkoznának, vagyis megnőne az esélye, hogy az időseket is megfertőzzék. Tegnell a svéd politikai berendezkedést is felhozta az intézkedések indoklásaként: „Svédországban hagyományosan nagy az állami intézmények függetlensége, még akkor is, ha az utolsó szót a kormány mondja ki” – fogalmazott, és a szigorúbb dán és a lazább svéd hozzáállás különbségének okairól pedig azt mondta: „Svéd szemszögből úgy néz ki, hogy a dánok hoztak túl gyorsan intézkedéseket. Ha ezen az egészen túl vagyunk, majd meglátjuk, ki hogy jött ki ebből.”

Söröző férfi Stockholmban. Fotó: Ali Lorestani

De milyen konkrét intézkedéseket hoztak eddig Svédországban? Jelenleg az egyetemeken és a középiskolákban álltak át online oktatásra, illetve betiltották az ötszáz főnél népesebb tömegrendezvényeket. Ugyanakkor más országoknál jóval nagyobb mértékben építenek a felelős állampolgári magatartásra, amikor csak azokat kérik arra, hogy maradjanak otthon, akik tüneteket észlelnek magukon, illetve a 70 felettieket; továbbá a kormány egyszerűsítette a fizetett betegszabadság feltételeit is. Ezek azonban összességében jóval enyhébbek a többi európai országénál, és bár ezt Tegnell csak részlegesen ismerte el, de a svéd stratégia a jelek szerint a holland helyzet bemutatásakor már ismertetett, és sokat bírált nyájimmunitás elméletére rímel:

A vírus terjedése csak akkor szűnik meg, ha már elértük a nyájimmunitást. De ezt csak lassan, nyugodtan és a helyzetet ellenőrzésünk alatt tartva lehet elérni

mondta. Tegnell elődje, Annika Linde azonban már úgy értékelte a helyzetet, hogy a svéd közegészségügyi hatóság egyértelműen arra törekszik, minél többen kapják el a vírust, és váljanak immunissá, anélkül, hogy súlyosan megbetegednének. Ezt az elméletet azonban számos szakértő bírálta, egyebek között azért, mert nincs rá tudományos bizonyíték, hogy a fertőzéstől tényleg kialakul az immunitás, illetve ha mégis így van, akkor sem tudjuk, milyen távon.

De bírálják a nyájimmunitás elvét azért is, mert nem tudni, milyen hosszabb távú következményei lehetnek a vírusnak; a tünetmentes fertőzések nagy száma miatt nem lehet biztonságosan elszigetelni a veszélyeztetett korosztályt sem. Az is problematikus, hogy ha mégis sikerülne őket megóvni, a vírus a fiatalabb korosztályban is képes olyan megbetegedési arányt produkálni, amely nehéz helyzetbe hozhatja az egészségügyet. A múlt héten a brit és a holland kormány is cáfolta, hogy ezt az elvet követnék.

A svédek nagy feltűnést keltettek azzal is, amikor a csoportos fertőzés időszakába lépve az ország felhagyott a széles körű teszteléssel, és azóta csak a kórházba került betegeket, illetve a fertőzési gócokkal szoros kapcsolatba kerülő embereket tesztelik. A hatóságok szerint ebben a fázisban már nincs jelentősége a kontaktkutatásnak, és inkább mindenkit arra kérnek, akik tüneteket észlelnek magukon, hogy egyszerűen csak maradjanak otthon, és csak akkor merészkedjenek ki a lakásból, ha két napon át folyamatosan tünetmentesek. Bevezették viszont a szúrópróbaszerű teszteket, az egészségügyi dolgozók tesztelését is prioritásként kezelik, és a Local cikke is felhívja a figyelmet, hogy a gyakorlat változása nem azt jelenti, hogy az ország leállt volna a teszteléssel, sőt, a svédek nem állnak rosszul a lakosságszámra vetített tesztek arányában.

A svéd járványügyi intézkedések azonban sokak szerint nem elegendőek. Néhány napja egy svéd újság birtokába jutott egy levelezés, melyben járványügyi szakemberek bírálják a hatóságokat.

Mélyen aggasztanak ezek a fejlemények. Nyugodtabb lennék, ha legalább Stockholmot vesztegzár alá helyeznék. Mi vagyunk csaknem az egyetlen ország, amely nem lépi meg ezeket az intézkedéseket

– mondta az umeai egyetem professzora, Fredrik Elgh. Egy másik professzor ugyanarról az egyetemről, a koronavírus-veszélyről már február közepén figyelmeztető Joacim Rocklöv azzal vádolta meg a közegészségügyi hatóságot, hogy gazdasági okokból hazardírozik az emberek életével. Magát Tegnellt is bírálták, amiért korábban azt mondta, a fertőzés Kínában marad (erről március 7-én ismerte be, hogy tévedett); illetve azért, mert szerinte csak a tüneteket mutatóknak szükséges a karantén. A legfrissebb hírek szerint pedig 350-nél is több egyetemi kutató, professzor és orvos kéri egy petícióban a svéd kormányt, hogy szigorítson a járványügyi politikáján.

Anders Tegnell azonban továbbra is nyugalomra int: „A jelenlegi adatok alapján a fertőzés egyelőre az előző heti mértékben növekszik, ami jelen körülmények között elég nyugodt. Ezen a szinten minden nap felér egy győzelemmel, mert csökken a veszélye annak, hogy hirtelen drámai növekedésnek induljanak az új megbetegedések.” A napi fertőzések viszonylag stagnáló növekedésében persze több szempont is szerepet játszhat – így a tesztelések korlátozása is –, de kétségtelenül igaza van Tegnellnek, amikor azt mondja, hogy a svéd intézkedések hatékonyságáról folyó vita csak hetekkel később fog eldőlni.

Kiemelt kép: Anders Tegnell (Claudio BRESCIANI / TT News Agency / AFP)

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.