Nagyvilág

Bíróság elé állítanák a kormányt, mert az tönkreteszi a város levegőjét

„Megállás nélkül köhögök, mióta Lahorba jöttem. És a legrosszabb időszak még hátra van” – mondja a tizennyolc éves Laiba Siddiqi, aki egyike annak a három pakisztáni lánynak, aki megelégelte, hogy az életüket veszélyezteti az országukra telepedő szmog, és ami még rosszabb: a kormány minden eszközzel azon van, hogy elbagatellizálja a tényt, ami annyira nyilvánvaló, hogy egy iskolában tízből kilencen meg is betegedtek már miatta. Ezek miatt döntöttek úgy, hogy a legfelsőbb bírósághoz fordulnak.

A rossz, ami összeköt

Siddiqin kívül a tizenhárom éves Leila Alamnak és a tizenhét éves Mishael Hyatnek lett elege abból, hogy az extrém légszennyezés ekkora méreteket öltött, emiatt bíróság elé szeretnék állítani Pandzsáb, Pakisztán legnagyobb tartományának kormányát. Az országrész történelmi határa India területére is átnyúlik – ott a hinduizmus az uralkodó vallás, míg Pakisztánban a muzulmánok vannak többségben, így a régió rengeteg vallási eredetű konfliktus helyszínéül szolgált a múltban. Ez a probléma viszont közös, mindkettejük számára küzdelem, így akkor járnak a legjobban, ha közösen lépnek fel vele szemben.

Az Új-Delhiben tapasztalható állapotokról nemrég mi is beszámoltunk: a körülmények már annyira kritikusak hogy a helyieknek a szimpla levegővétel is komoly kihívást jelent. A város közegészségügyi vészhelyzetet hirdetett, az iskolákat napokra bezárták, és mindenkit óva intettek attól, hogy elhagyja az otthonát, ráadásul a repülőgépek sem tudtak leszállni.

Megfojtja a várost a méreglevegő
A levegőnek olyan szaga van, mint az égő falevélnek, sokakra folyamatosan rátör a száraz köhögés, másoknak viszket a szeme, akadnak, akik rendszeresen fejfájással ébrednek. Új-Delhi gázkamrává változott, a helyieket a szó szoros értelmében fojtogatja a szmog.

Pár száz kilométerrel arrébb, a pakisztáni Pandzsábban is legalább ilyen nyomasztó a helyzet, a felsővezetésnek itt is muszáj volt cselekednie. A megoldás az lett, hogy a pakisztáni és indiai légszennyezéssel kapcsolatos vészhelyzet egy októbertől januárig tartó éves eseményévé vált. Erre nagyrészt azért volt szükség mert az észak-indiai államok mezőgazdasági termelői ebben az időszakban rengeteg hulladékot égetnek el, illetve az is fontos szempont volt, hogy a két ország ipari és mezőgazdasági tevékenysége csak úgy önti magából a kipufogófüstöt, ami így együtt már tarthatatlan állapotot eredményezett.

Fotó: Arif ALi / AFP

A három pakisztáni tinédzser azonban nem érte be a vészhelyzet kihirdetésével: egy beadványt juttattak el a tartomány fővárosának számító Lahor legfelsőbb bíróságához, amiben azt követelik, állítsák bíróság elé a kormány tagjait. Ebben nagy segítségükre volt Alam édesapja, Ahman Rafay, aki amellett, hogy elkötelezett támogatója lánya és barátai ügyének, civilben ügyvédként dolgozik.

Rafay később a Buzzfeednek azt mondta, egy Facebookon látott videó döbbentette rá igazán, hogy micsoda felfoghatatlan veszélyt jelent a légszennyezés a pakisztániakra nézve. A felvételen egy tévéstáb látogatott el egy lahori iskolába, és arról faggatták a gyerekeket, hogy betegedtek-e már meg a levegőtől.

Tízből kilencen feltették a kezüket, és a legtöbben arról beszéltek, hogy a családjukban is gyakoriak az ilyen problémák. Szívszorító volt

– nyilatkozta a lapnak Rafay.

A beadvány tartalmazza egy lahori gyermekkórház jelentését is, amely rámutat, hogy az orvosi központban az elmúlt évtizedben háromszorosára nőtt a mellkasi vagy szív- és érrendszeri panaszokkal küzdő betegek száma. Több hatóságot is megneveznek, amelyek szerintük felelősek lennének a levegőminőség ellenőrzéséért, például a Környezetvédelmi Tanácsot, a Biztonságos Városok Hatóságát, a város Környezetvédelmi Osztályát és a Pakisztáni Környezetvédelmi Ügynökségét.

Lahort a múltban csak úgy emlegették, mint a Kertvárost, napjainkban viszont a világ tizedik legszennyezettebb városának számít. A 11 milliós településen tömegével panaszkodnak az emberek fejfájásra, égő szemre és torokra, vagy általános rosszullétre, az Arabnews egyenesen arról beszél, hogy a légszennyezés a városban még soha nem öltött ennyire súlyos kereteket. A világ legtöbb nagyvárosához hasonlóan Lahorban is működnek levegőminőség-ellenőrző berendezések (AQI), melyek értékeit egy skálarendszerben helyezik el, hogy megállapítsák a szennyezettség mértékét. A skála a 250-300-as tartományt már „veszélyesnek” tekinti, ahol a hatóságoknak már kötelessége gondoskodniuk arról, hogy a gyerekek, az idősek és a betegek ne hagyják el a lakásukat, hogy ne tegyék ki magukat még jobban a szennyeződésnek. A Lahorban lévő ellenőrző berendezések ehhez képest rendszerint 600 körüli értéket mérnek, mégsem tesz senki semmit.

Bár a szennyezettség mértéke kritikus, a fiataloknak mégsem ez a legnagyobb baja, hanem az, hogy a kormány nem hajlandó szembe nézni a vészhelyzettel, inkább igyekszik elbagatellizálni azt. A beadvány szerint Lahor levegőminőségi indexét a város honlapján „mérsékelt” adatként jellemzik, miközben az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal értékei szerint már bőven a „súlyos” kategóriába esik. Mindezek mellett a kormány nem tájékoztat megfelelőn és azt sem említik meg sehol, hogy konkrétan milyen szennyező anyagok találhatóak meg a levegőben, így a lakosság nagy részének fogalma sincs róla, hogy valójában mekkora veszélynek vannak kitéve.

Megállás nélkül köhögök, mióta Lahorba jöttem. És a legrosszabb időszak még hátra van

– mondja Laiba Siddiqi, aki egyébként az ország másik felében lévő Karacsiból származik, az egyetemi tanulmányai miatt költözött Lahorba. Szerinte szülővárosában is nagyon rossz a levegő minősége, de össze sem lehet hasonlítani azzal, ami Pandzsábban várt rá. Októberben részt vett a globális klímasztrájk helyi szervező csoportjának szervezésében, és egyike volt azoknak a fiataloknak, akik a világ különböző pontjain (köztük Budapesten is) iskola helyett utcára mentek, hogy felhívják a figyelmet a klímakatasztrófára. A mozgalom megalakulása a 16 éves Greta Thunberg nevéhez fűződik, aki tavaly augusztusban minden pénteken egyedül kezdett sztrájkolni a svéd parlament stockholmi épülete előtt.

Forrás: Laiba Siddiqi Facebook

Mishael Hyat versenyszerűen úszik és atletizál, 2016-ban a Dél-ázsiai Játékokon képviselte Pakisztánt, és arra készül, hogy idén újra megmutassa magát. Éppen ezért saját bőrén érzi, hogy mennyire megnehezíti a mindennapokat a lahori levegő.

A jobb úszáshoz meg kell növelnünk a tüdőkapacitásunkat, ezért minden nap futnom és kerékpároznom kellene, de ez gyakorlatilag lehetetlen. És minél inkább kiteszem a szervezetem a szennyezett levegőnek, annál érzékenyebbé válok a légzőszervi megbetegedésekre. Szörnyű helyzet ez a sportolók számára – főleg a gyerekeknek és időseknek.

Hyat maga is aktív környezetvédő volt már a bírósághoz eljuttatott beadvány megszületése előtt is. A már említett helyi klímasztrájkon találkozott Leilával, ekkor döntötték el, hogy valamit tenniük kell, mert így a helyzet a legjobb esetben is csak stagnálni fog, de javulni semmiképp. A fiatalok azt tartják a legfontosabbnak, hogy az ügyük folyamatosan napirenden legyen, ezért ők maguk is azon lesznek a jövőben, hogy a lendület helyi és globális szinten is kitartson. Emellett nagyon bíznak abban, hogy a bíróság gyorsan és határozottan cselekszik a beadványukkal kapcsolatban, mert mint Hyat arra rámutatott:

Ez hosszú távon nem folytatódhat. Veszélyben van a jövőnk.

Kiemelt kép: Arif Ali /  AFP

Ajánlott videó

Olvasói sztorik