Nagyvilág

Ujhelyi István: Ha Orbán Európa ellenségévé válik, az nekünk történelmi zsákutca

Ujhelyi István: Ha Orbán Európa ellenségévé válik, az nekünk történelmi zsákutca

Hazaárulásról, a közös ellenzéki lista hiánya miatt a kukába dobott szavazatokról beszélgettünk Ujhelyi Istvánnal, és arról, kilépteti-e Orbán Viktor Magyarországot az Európai Unióból. Az interjúból kiderül, hogyan lehetne visszafordítani szerinte a kivándorlást, és miért rontják a magyar dolgozók esélyeit a gazdasági bevándorlók. Mivel a kormánypárt listavezetője, Trócsányi László – más fideszes politikusokhoz hasonlóan – nem vállalta a beszélgetést, interjúsorozatunk Ujhelyi Istvánnal zárul, ő a második az MSZP-Párbeszéd listáján a szocialista pártelnök Tóth Bertalan mögött, aki azonban már korábban jelezte, nem veszi át mandátumát.

Ha O1GY, azaz Orbán egy gyáva, akkor U1 micsoda?

GY, mint győztes. Esetleg H, mint harcos.

Ezt mire alapozza?

Az a politika, amibe tavaly beleálltam az Európai Parlamentben, nem volt egyszerű döntés. Az a hazaárulózás, amit a teljes hazugsággyár karaktergyilkosságként rám nyomott, a vadhajtásos akasztásos performansszal együtt, az egy veszélyes szituáció volt. De meggyőződésem, hogy igazunk van.

Mármint miben?

Nekünk ki kell tudnunk mondani, hogy Magyarországnak a helye csak az Európai Unióban lehet, még akkor is, ha ez súlyos konfliktusokkal jár.

Deutsch Tamás volt izgalmas, aki azt mondta egy vitában, az egyetlenben, amit elvállalt a Fidesz velünk még a kampány elején, hogy Ujhelyi addig áskálódott, amíg a Néppártban meggyengült a Fidesz pozíciója. Ezt a magam részéről politikai teljesítménynek tartom.

A Fidesz gyengítése európai szinten egy Fidesz-kormány idején nem az ország érdekével ellentétes?

Ezért kell leváltani a kormányt. Ha a magyar miniszterelnök a magyarság nevében válik Európa ellenségévé, az nekünk történelmi zsákutca.

Nagyon sokan viszont nem Európa ellenségét, hanem Európa megmentőjét látják Orbán Viktorban, ami a Fidesz többségében is mérhető.

Nem a magyarok többsége, hanem a szavazók egy része voksolt a Fideszre: tavaly áprilisban többen szavaztunk Orbán rendszere ellen, mint mellette. A Fidesz érdeke, hogy sok, nagyjából egyforma méretű ellenzéki párt egymással vitatkozzon. Ebből kell kitörnünk.

Azzal kezdtük, hogy ön győztes lesz. Az MSZP-Párbeszéd-lista második helyezettjeként, ami tulajdonképpen első, mert Tóth Bertalan pártelnök nem veszi fel az EP-mandátumát, biztosan el is kezdhet egy újabb ötéves ciklust. A közvélemény-kutatási adatok szerint viszont csak két mandátum biztos.

Három mandátum biztosítható.

Lehet, hogy mégiscsak kettő lesz az a három, és akkor a párbeszédes Jávor Benedek nem jutna be újra az EP-be, csak ön és Szanyi Tibor. Ha ez a forgatókönyv lép életbe, akkor az jelentheti az MSZP-Párbeszéd szövetség végét?

Az MSZP-Párbeszéd szövetség nagyon erős, tartalmi szövetség, összecsiszolódtunk az utóbbi időben. Jávor Benedek pedig képviselő lesz, mert akik a zöld ügyek képviseletét biztosítani szeretnék, azok a közös listára fognak szavazni.

Fotó: Farkas Norbert /24.hu

Közös listát mond, miközben azon csak az MSZP és a Párbeszéd neve szerepel. Azért szerettek volna teljes ellenzéki közös listát, hogy ne kelljen meccselniük más pártokkal, például a DK-val?

A DK érdekes meccset játszik: bármit bejelentünk, megfogalmazunk, egy-két nap múlva ugyanaz megjelenik a Facebookon a DK logója alatt. Nyilvánvaló, hogy a mi szavazóbázisunkra utaznak.

Ez fordítva is igaz. Sőt, egy kiszivárgott hangfelvételen arról beszélt, hogy Jávor Benedek azért hasznos a szocialistáknak, mert az LMP-től vehetnek el így szavazókat, most is azt mondta, hogy ő képviseli a zöld gondolatot leginkább. Miért az ellenzéki szavazókon megy a veszekedés, és nem a Fidesz szavazóira hajtanak?

Nem véletlenül javasolta a pártelnökünk, hogy egy az egy ellen induljunk a Fidesz ellen az EP-választáson. Én tárgyaltam a DK-val még tavaly nyáron, és már akkor egyértelművé tették, hogy nem akarnak együttműködni.

A kérdésem érdemi része az volt: miért nem akarnak szavazókat elcsábítani a Fidesztől?

A Fidesz szavazói egy olyan buborékban vannak, amelyben semmi mást nem látnak, hallanak, mint ötszáz kormánypárti orgánumnak a hazugsághíreit.

Ezzel a hozzáállással 2050-ig nem nyer választást az ellenzék.

Még egyszer: többen voltunk már tavaly áprilisban is. Ha a Jobbik vagy az LMP a parlamenti választáson hajlandó lett volna együttműködni az egyéni választókörzetekben visszalépésekkel egymás javára, akkor ma nincs kétharmad. Megkockáztatom, meglehetősen törékeny többsége lenne csak Orbánnak a parlamentben. Az ellenzéki pártoknak le kell vonniuk a tanulságokat, és ebben mi nagyon tiszta lelkiismerettel állhatunk a közvélemény előtt, hiszen mi mindent megtettünk a teljes ellenzéki együttműködésért. Egyébként járom az országot, és azt tapasztalom, hogy a települések 70-80 százalékában létre fog jönni a teljes ellenzéki együttműködés az önkormányzati választáson.

Eddig történt

A vasárnapi EP-választás előtt interjúkat közlünk a bejutásra esélyes pártok listavezetőivel. Az LMP, a Momentum, a Demokratikus Koalíció és a Jobbik politikusával készült interjút itt olvashatják:

  • Vágó Gábor: Ha nem csináljuk ki a status quót, akkor a status quo csinálja ki a bolygót
  • Cseh Katalin: Az európai adófizetők nem kutyafitneszre meg kisvasútra adják a pénzt
  • Dobrev Klára: Az EU-nak kötelessége megvédeni polgárait a diktatórikus hatalomgyakorlástól
  • Gyöngyösi Márton: A populisták csak a kutatásokat nyerik meg

Trócsányi László igazságügy-miniszter, a Fidesz-KDNP listavezetője nem vállalta az interjút.

Az MSZP más politikusai is járják az országot a mostani kampányban? Nem úgy látszik.

Pedig dehogynem. A pártelnöktől az aktivistákon át mindenki kint van a fronton. A kampánybuszunk 6-8 ezer kilométert futott, napi 8-10 településen járt.

Tehát az MSZP mindent megtesz ebben a kampányban?

Mindent. Korán reggel kezdünk kampánymegbeszéléssel, aztán minden politikusunk kampányol.

Azaz amilyen eredményt elér az MSZP az EP-választáson, az a maximum, amit ki tud hozni jelenleg a párt egy választásból?

Az eredményt még nem látjuk, de a NER körülményei között az ellenzék ennyi mozgósítási képességgel rendelkezik. Az eredménytől függetlenül kijelenthetjük, hogy sokkal több ellenzéki szavazó megmozdítható lett volna, hogyha az ellenzéki pártok nem egymással versenyeznek, hanem együtt indulnak. Megengedheti magának a NER ellenzéke, hogy több százezer szavazat elvesszen, sőt, azokból fideszes mandátum keletkezzen? Mert a Kétfarkú Kutyapártra és az LMP-re leadott szavazatok elvesznek, ha nem ugorják meg az 5 százalékot.

A Fidesz izomból kampányol, mozgósít, látszik hogy nagyon fontos nekik ez a választás, és nagyon meg akarják nyerni. Adtak is egy tétet a választásnak: vagy bevándorlóország lesz Magyarország, vagy nem. Ön szerint mi a választás tétje?

Európa vagy Orbánisztán.

Orbán a miniszterelnök és Európában élünk, nem?

Jelenleg Európában, de a kérdést tegye fel mindenki magának: az a politikai, amit Orbán folytat, és ami vírusként terjed Európában, az előre viszi-e a békét, a fejlődést, a stabilitást Európában, vagy pedig veszélyezteti? Európa újfasisztái adnak egymásnak kilincset a Budai Várban, ők arra szövetkeztek, hogy szétszedik a mai Európai Uniót. Meggyőződésünk, hogy csak egy erős és egységes Európa tudja megvédeni a jövőt.

Az a békés, stabil Európa, amiről beszélt, a 15 éves magyar uniós tagság fényében számunkra sikertörténet?

Magyarországnak sikertörténet, hogy az EU tagjává válhatott: mindaz a fejlesztési forrás, mindaz a szabad levegő, ami beáramlott az országba, az hiányozna, ha az unión kívülre kerülnénk. Ha valaki azt mondja nekem, hogy Orbán úgysem kockáztat meg egy népszavazást a kilépésről, hiszen még a fideszesek 70-80 százaléka is az Európai Unióban akarja látni Magyarországot, akkor az a rossz hírem van, hogy ebben az esetben az EU fog ellépni mellőlünk. Lehet, hogy uniós tagok maradunk, csak éppen az új schengeni zóna nem a mi keleti és déli határainknál húzódik majd, hanem az eurózóna határánál. Könnyen lehet, hogy az eurózóna tagjai létrehozzák a maguk parlamentjét, költségvetését.

Nem az látszik, hogy el sem kellett lépnie Nyugat-Európának Magyarország mellett, mert korábban sem voltunk egy szinten? A tagállamok között hatalmasak a bérkülönbségek, nagyon más az életszínvonal, és tizenöt év alatt nem szűkült ez a szakadék.

Szlovákia és Csehország egy-egy régiója is ott van az EU húsz legfejlettebb régiójában, Magyarországról egyetlen régiót sem találunk ott. Cserébe viszont az EU húsz legszegényebb régiójából négy magyar.

Fotó: Farkas Norbert /24.hu

Ez kinek a hibája?

A magyar kormány hibája. Az elmúlt években leszakadóban vagyunk, nézzünk körül. A románok,  a bolgárok, a horvátok egymás után jelentik be az eurózónához való csatlakozási szándékukat.

Az EU struktúrája nem hibás?

Ezen az Európai Unión változtatni kell: sem a gazdasági válságot, sem az olyan nemzetközi diplomáciai kihívásokat, mint a moszkvai agresszióval való szembeszállás nem sikerült kezelni. Megvédeni a határainkat, kivédeni a terrorizmust, megnyerni a nagy globális versenyeket Európa csak egységesen tudja. Ezt felismerték az európai tagállamok, elindultak reformok, viszont Orbán Viktor azt mondta, hogy ezekből ki akar maradni. Az Európai Szocialisták Pártja, amelynek Magyarországról csak mi vagyunk a tagjai, a szociális Európa programjával azt mondja, hogy legyen Európában minden egyes európai polgár számára biztosított olyan ellátás, amely miatt Európa egészségesebbé, és szociálisan igazságosabbá válik.

Mi az EU legégetőbb problémája?

A saját egységének fenntartása.

Mindenáron?

Mindenáron.

És ha a szavazók ezzel szemben teszik le a voksukat?

Előfordult már, hogy szavazók olyan dolgok mellé tették le a voksukat, hogy az történelmi zsákutcához vagy világégéshez vezetett. Csak nézzük meg, milyen káoszt okoz a briteknél a brexit őrült népszavazása.

A demokrácia így működik, nekünk meg az a dolgunk, hogy lássuk a jövőt, és meggyőzzük a választókat ennek az útnak a veszélyességéről. Ezért mondom bele ebben a kampányban már minden ipari kamerába is, hogy létező veszély, hogy Magyarország kisodródik az európai közösség szélére.

A déli határkerítés felépítése jó döntés volt 2015-ben?

A déli határzár nem védi meg sem Magyarországot, sem Európát. Azt viszont vegyük tudomásul, hogy biztonságérzetet ad a magyar embereknek. Innentől kezdve nem volt vita a pártban, hogy beleírjuk a programunkba, hogy nem nyúlunk a déli határzárhoz, és tiltakozunk mindenfajta illegális migrációval szemben.

2015-ben még tiltakoztak a kerítés ellen. Aztán Orbánnak lett igaza.

Miben lett Orbánnak igaza?

Hogy kell a kerítés. Az ellenzéki politikusok azt mondták nem kell, ma senki nem nyúlna hozzá.

Azért nem nyúlnánk hozzá, mert biztonságérzetet ad, bár szerintem ez hamis.

Nem jönnek át rajta túl sokan.

De mellette egy méterrel már át lehetne jönni. Nem a határzár állította meg az illegális migrációt, hanem azok a megállapodások, amelyeket nem Budapest hozott, hanem amelyeket az Európai Unió kötött meg például a törökökkel.

Ellenőrzött migrációra van szüksége Európának? Egyre több tagállamban égető a munkaerőhiány.

Ne építsen nekem csapdákat, legyen szíves, mert ha akár egy fél mondatot mondok erről, holnap már az lesz a Fidesz fizetett hirdetéseiben.

Pedig jogos kérdés. Elöregszik és fogy az európai társadalom.

Az a sok tízezer ukrán, mongol, pakisztáni, indiai munkavállaló, akik az elmúlt években érkeztek Magyarországra, ők a kormányzat tudtával, szervezésében vagy anélkül érkeztek Magyarországra?

Segítik ezek a bevándorlók a magyar gazdaságot?

A gazdasági bevándorlók, akik a kormány engedélyével jönnek, letörik a magyar bérharcot.

Pápán beszéltem a minap egy szakszervezeti vezetővel, aki elmesélte, hogy a magyar munkavállalóknak kerek perec megmondták, hogy felejtsék el a bérharcot, mert kirúgják őket, van olcsó munkaerő.

Hogyan lehet akkor visszacsábítani dolgozni a magyarokat, akik elvándoroltak?

Négy éve küzdök azért, hogy a magyar kormány vegye észre, újkori Trianonhoz vezet a kivándorlás. Nem véletlenül tartottam a fogadóórákat egyetlen EP-képviselőként Berlintől Londonig. Ezért tettem le azt a hazaváró programot, ami 12 ponton keresztül elemzi, hogy mihez kellene itthon változtatni, hogy ne menjenek el a fiatalok. Például 750 ezer forintban határoznánk meg az egészségügyi minimálbért, amit nővérek, szakápolók kapnának, másfél millióban pedig az orvosokét, ez például hazacsábítana sok elvándorlót.

Fotó: Farkas Norbert /24.hu

A választási programban szerepel 240 ezer forintos európai minimálbér és 95 ezer forintos minimálnyugdíj is. Honnan lenne ezekre pénz?

Ez az Európai Szocialisták programja is, nem egy hasra ütött kampányszlogen. Vannak olyan programelemek, amelyek egy új, európai szolidaritási adóból finanszírozhatók. Itthon olyan adó- és járulékreformot kell végrehajtani a kormánynak, hogy megszűnjön a dolgozói szegénység, hiszen a magyar minimálbér kevesebb, mint a létminimum.

Ha így belenyúlnak a bérképzésbe…

Muszáj, különben mindenki itt hagyja ezt az országot.

Nem a multik hagynák itt az országot?

A Mercedes-gyár miért fogta éppen vissza az új kecskeméti beruházását? A magyar kormány teljesen kiszolgáltatta a jövőnket néhány német autógyárnak. Egy gazdasági válság esetén – attól függetlenül, mennyire mélyre hajolt a magyar kormány a bajor tőke előtt –, tízezrek fognak az utcára kerülni, mert ezek a multik a saját érdekeiket nézik. Az EU igenis tud olyan irányelveket szabni, hogy tisztességes bérek legyenek minden tagállamban.

Rengeteg pénz folyik az Unióból Magyarországra, a szegény magyar régiókban viszont mintha megállt volna az idő. Ezzel mit lehet kezdeni?

A következő költségvetési ciklusban az EU sokkal jobban a kormányok körmére nézhetne, hogy mire fordítják a fejlesztési pénzeket. Ha az EU hibáiról beszélünk, akkor tegyük az asztalra: úgy költött milliárdokat az Európai Unió Magyarországon, hogy utólag csodálkoztak rá, hogy ja, ez arra ment?

A magyar gazdaság rá van szorulva az uniós forrásokra. Ennek fényében mit szól ahhoz, hogy bizonyos kifizetéseket jogállami kritériumokhoz kötne az EU?

Ez az egyetlen irány, ami rászoríthatja a magyar kormányzatot a demokratikus szabályok betartásának, és a pénzköltés helyességének útjára.

Nem kockáztatná ennek megszavazásával az ország sorsát? Orbán Viktor van annyira nyakas, hogy nem fogja hagyni, hogy neki így dirigáljanak.

Egészen biztos vagyok benne, hogy Magyarországnak az az érdeke, hogy betartsa az európai szabályokat, hogy bent maradhasson az európai közösségben. El fog indulni egy év múlva a „Ki a hibás?” vetélkedő, hiszen be fogja fagyasztani a források egy részét az EU, mert nem hajlandó Tiborcz Istvánt és Mészáros Lőrincet finanszírozni. Ezért harcolunk azért, hogy közvetlenül az önkormányzatok kapják a forrásokat.

Az önkormányzatok, amelyeken keresztül eddig is rendszerszerűen nyúlták le a pénzeket?

A NER-nek ehhez már semmi köze nem lenne, hiszen az Európai Bizottság intézményrendszere döntene és ellenőrizne. Ezen túl, ha egy tagállam nem hajlandó az Európai Ügyészséghez csatlakozni, akkor a fejlesztési források nagy részét vonja magához a  bizottság, nem csak önkormányzatok esetében.

Az Európai Ügyészségnek van értelme, ha olyan közigazgatási bíróságokra érkeznek majd a vádirataik amelyekről azt állítják önök is, hogy teljes kormányzati kontroll mellett fognak működni?

Van, mert az Európai Ügyészség több jogosítvánnyal rendelkezik majd, mint az OLAF, amely hiába tett meg mindent Tiborcz-ügyben, az ügyészség különösebb nyomozati cselekmény nélkül ejthette a vádat.

Akkor az Európai Ügyészség után majd bírósági szakaszban akadnak el az ügyek.

A harcunk nem május 26-áig tart. Utána is ugyanezzel az elánnal fogok küzdeni a rendszer mocskossága és igazságtalansága ellen.

Olvasói sztorik