A román igazságügyi minisztérium hosszú huzavona után a múlt héten nyilvánosságra hozta, hogy a zajos politikai és szakmai vitát kiváltó amnesztiatörvény nyomán hányan szabadultak a börtönökből büntetésük letöltése előtt, és milyen ítélettel kerültek rács mögé. Kiderül, hogy 2017. október 19. és 2019. március 15. között 16 217 elítélt került szabadlábra, közöttük
- 2088 gyilkosságért,
- 5928 rablásért, lopásért,
- 762 erőszakért,
- 243 emberkereskedelemért elítélt személy.
Majdnem ezren már vissza is kerültek a börtönökbe, újabb bűntettek miatt. A büntetés-végrehajtásban dolgozók szakszervezete már a törvény hatályba lépésekor borítékolta, hogy a szabadlábra helyezettek háromnegyede hamar visszatér majd kényszerlakhelyére.
Az ellenzéki politikusoknak nem volt kétségük afelől 2017-ben, hogy a szociáldemokrata többségű kormány által átpréselt amnesztiatörvény (hivatalosan: büntetés-végrehajtási jogorvoslat) fő célja, hogy a kormánypárt kiszabadítsa fehérgallérosait, a pártérdekek kiszolgálóinak egy részét a börtönökből. Olyanokat, akiket kenőpénz adása, elfogadása, okmányhamisítás, hatalommal való visszaélés miatt, szervezett bűnözésért ítéltek el jogerősen. Más kérdés, hogy a „csomagolást” túlméretezték,
Egy év alatt 11 könyvet írt a grafomán milliomos, hogy kiszabaduljon
Aki kimarad a 2017-es amnesztiatörvényből, annak még mindig ott a könyvírás a négy szűk fal között. A törvény szerint ugyanis minden megírt könyv, tudományos értékű tanulmány 30 nappal csökkenti a rács mögött töltendő napok számát. A tapasztalatok szerint azonban ritkán ragad tollat a gyilkosok, rablók keménymagja, inkább a politikusok, multimilliomosok élnek ezzel a kiskapuval.
Ők azonban a jelek szerint túltolták az alkotói buzgalmat, mert 2016-tól rájuk szállt a korábban Laura Codruţa Kövesi EU-főügyészjelölt fémjelezte Korrupcióellenes Ügyészség (DNA). A biztosítékot Dan Voiculescu parlamenti szenátor, üzletember, médiaguru ügye vágta ki, akit 2014-ben egy privatizációs visszaélés miatt tíz év letöltendő börtönbüntetésre ítéltek. Az akkor 71 éves Voiculescu a dutyiban udvart sepert, szerényen viselkedett és egy év leforgása alatt tizenegy könyvet írt meg, ami 330 nap jóváírást jelentett a büntetéséből.
Végül a grafomán eurószázmilliomost egészségi okok miatt (is) 2017-ben feltételesen szabadlábra helyezték. Tizenegy tudományos munkájából nyolcnak a neves Bukaresti Közgazdasági Akadémia egyik tanára volt a koordinátora, ami felvetette a gyanút, hogy jelentős összegekért egyetemi tanárok adják nevüket a börtönben született könyvekhez. A helyzet odáig fajult, hogy neves akadémikusok mentorálták a börtönben kiizzadt tudományos remekműveket, sőt, többet becsempésztek nemzetközi tanácskozásokra is.A börtönkönyvírás csúcséve a DNA vizsgálata szerint 2015-ben volt, amikor a fogvatartottak közel 400 könyvet produkáltak a kinti rokonság, baráti kör, egyetemi tanárok, kiadók összefogásával.
Melania Cincea újságíró alaposan elmerült az ügyben és 2018-ban könyvet írt A bűnözők-akadémikusok paktum címmel, s ebben részletezi, miként ellenőrzött véletlenszerűen fogvatartottak által írt „tanulmányokat”, amelyekből sugárzik a csalás és bűnszervezeti összefogás. Szerinte a külvilág-belvilág közötti könyvkiadási kommunikáció zavartalansága elképzelhetetlen a börtön alkalmazottainak segítsége nélkül. S hogy a „testvériség” milyen szintet ért el, jelzi, hogy például 2015-ben hét kötet koordinátorai a belügyminisztérium akadémiáján előadó tanárok, de számos kiadványhoz a Román Tudományos Akadémia tagjai adták nevüket. Ugyanakkor Cincea felhívja a figyelmet, hogy a börtönkönyvek zöméhez a szerzők, koordinátorok nem kérték meg a kötelező ISBN-számot sem a Román Nemzeti Könyvtártól, a kereskedelemben elérhetetlenek, de még a börtönhatóságnál sem őriznek mintapéldányokat. Miközben fogvatartottnak gyakorlatilag nulla a hozzáférése a tudományos kutatáshoz szükséges forrásokhoz, netalán kutatási laboratóriumhoz.
Voiculescu mellett egyébként termékeny írónak számított a börtönben Adrian Năstase egykori kormányfő (2000-2004), Marin Măciucă katonai tábornok, Miron Mitrea szakszervezeti vezér és Gheorghe Becali, a FCSB (ex-Steaua) focicsapatának tulajdonosa.
Luxusból a zsúfolt börtönökbe menekülnek
A romániai büntetés-végrehajtási intézményekben a férőhelyek száma 18 551, a fogvatartottaké 22-23 ezer között mozog, vagyis körülbelül négyezerrel kellene bővíteni a kapacitást, amire Románia kötelezettséget is vállalt az európai hatóságok előtt. Jellemző paradoxon, hogy miközben az Európai Tanács illetékes bizottsága március közepén kemény kritikával illette az országban uralkodó börtönviszonyokat,
A magyarázat rém egyszerű: a törvény alapján amennyiben a fogvatartottnak nem biztosítható a négy négyzetméter, számíthat büntetése csökkentésére (30 nap letöltése 36 napot jelent), netalán kárpótlásra az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete alapján. 2017-ben Románia összesen 2,3 millió eurót fizetett fogvatartottaknak a nem megfelelő börtönviszonyok miatt, 700 ezerrel többet, mint egy évvel korábban.
De per, kártérítés helyett sokan az átköltöztetést, a nyomort és a fegyőrök mindennapos megaláztatását választják. Az Aradi Fegyház az egyik legmodernebb az országban, ám – mint Dan Halachin igazgató a közelmúltban a Digi24-nek elmondta – a két-, háromszemélyes, zuhanyzós, vécés cellák kihasználtsága jelenleg 85 százalékos.
Mihai Istratét 2017-ben ítélték el, a 130 százalékban zsúfolt craiovai börtönbe zsuppolták, ahol tizennyolcan osztozkodtak egy cellán. Egy év múlva Aradra költöztették. Istrate most könyörög ügyvédjének, intézze el, hogy „közelebb legyek a családomhoz” címszó alatt szállítsák vissza Craiovára. Hasonló a helyzet a 81 százalékos töltésű, felújított, modern giurgiui büntetésvégrehajtási intézetben is, ahonnan csak az elmúlt három évben 2500-an „menekültek el”. A népszerű zsúfolt börtönök: Marosvásárhely, Focşani, Jilava, Iaşi, Szatmárnémeti, Ploieşti, Tg. Jiu.
Annak ellenére, hogy a büntetésvégrehajtási-jogorvoslat törvénye kimondottan tiltja a költözködést egyik börtönből a másikba, van annyi pénz az elítéltek hozzátartozóinak zsebében, hogy a minden hájjal megkent ügyvédek megtalálják a kiskapukat.
Kiemelt kép: Daniel Mihailescu / AFP
