Nagyvilág

A hatóságok lerázták az Elios-ügyet, a bíróságnak elég volt a brüsszeli gyanú

A magyar bíróságot meggyőzték a kartellgyanút megalapozó brüsszeli bizonyítékok – következtetett a lapunk által megkérdezett versenyjogi szakértő az Eliosnál történt rajtaütésből. Az Index írta meg kedden, hogy az Európai Bizottság versenypolitikai főigazgatóságának ellenőrei kartellezés gyanújával rajtaütésszerű akciót hajtottak végre öt magyarországi cégnél. A portál közülük csak egyet nevezett meg: a korábban az Orbán Viktor miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető Elios Zrt.-t.

Ez az a közvilágítási cég, amelynek uniós támogatású pályázatainál az OLAF (az európai csalás elleni hivatal) olyan súlyos szabálytalanságokat talált, hogy az Európai Bizottságnak azt javasolta: a teljes uniós támogatást, több mint 13 milliárd forintot vonja meg Magyarországtól. A magyar kormány végül kivette az Európai Bizottságnak leadandó csomagból az Elios által megvalósított közvilágítási projektek számláit.

Alapos gyanú

Megkérdeztük a Gazdasági Versenyhivatalt, mely cégekről van szó, és a magyar versenyhivatal hány munkatárssal vett részt az akcióban, de azzal hárították el a kérdést, hogy bizottsági ügyekkel kapcsolatban nem tudnak tájékoztatást adni.

Az viszont bizonyos, hogy a brüsszeli versenypolitikai főigazgatóság a saját szakállára nem akciózhat a tagállamokban, az ügymenetet ismerő szakértő szerint értesítenie kell a magyar versenyhivatalt, sőt kérni, hogy járjon közbe a magyar bíróságnál.

Bírósági engedély nélkül ugyanis nem lehet helyszíni vizsgálatot, házkutatást tartani, és a bíróság csak akkor ad engedélyt, ha a gyanút, ez esetben a kartellgyanút megfelelő bizonyítékok támasztják alá.

Az is bevett gyakorlat, hogy a brüsszeli ellenőrök mellett a helyi versenyhivatal emberei is részt vesznek az ilyen akciókban. Hiába kérdeztünk vissza, mi tiltja a versenyhivatalnak a nyilvánosság tájékoztatását, nem kaptunk választ.

Elméletileg a brüsszeli versenyhatóság minden olyan ügyben vizsgálódhat, ami érintheti az uniós piacot. Így kerülhetnek a látókörébe olyan cégek, amelyek üzleti tevékenysége Magyarország egészére kiterjed – olyan alapon, hogy ez terepe lehetne bármely unióbeli vállalkozásnak. Összejátszással, piacfelosztással ezek joga sérül a tisztességes versenyhez.

Az Elios Zrt. a közvilágítás ügyében országos hatókörűnek számít, hiszen az OLAF által vizsgált 35 közbeszerzésen tarolt, és mások nem nagyon rúgtak mellette labdába. Az uniós finanszírozású közvilágítási biznisz volt a tevékenysége gerince, a visszafizetni javasolt bő 13 milliárd forintnyi támogatás nem sokkal kevesebb, mint a pályázatokon taroló Elios összes, durván 15 milliárd forintos árbevétele 2012 és 2015 között.

Tiborcz István a Parlamentben
Fotó: Marjai János / 24.hu

Az OLAF költségvetési csalás, sőt szervezett bűnözés nyomaira bukkant, de jelentésléből, amelyet a magyar hatóságoknak megküldött, kirajzolódik a közbeszerzések menete, illetve a taroláshoz kialakított szereposztás is a kiterjedt céghálóban. Ám az uniós hivatal hiába kérte a költségvetési csalás és a szervezett bűnözésre utaló nyomok feltárását, a magyar hatóságok bűncselekmény hiányában tavaly lezárták az ügyet.

Brüsszelből viszont rögvest jelezték, hogy ezzel nincs vége a történetnek, és úgy tűnik, a kartellgyanú egyelőre nem pattant vissza.

Az Index cikke szerint az Európai Bizottság azt gyanítja, hogy az uniós támogatások lehívásától függetlenül is jogot sértettek azok a cégek, amelyek az elmúlt tíz évben az Elios Zrt.-vel közösen nyertek közbeszerzéseket. Ha bebizonyosodik, hogy felosztották egymás között a piacot, vagy megegyeztek az árról, és ezzel torzították a piaci versenyt, akkor jelentős büntetésekre számíthatnak.

Márpedig az OLAF vizsgálati anyagában bőven akadnak összejátszásra utaló jelek:

  • Mórahalmon az a furcsaság esett meg, hogy az Elioson kívül egy olyan cég versengett, amelyik előbb segített a pályázat előkészítésében, majd elindult azon ajánlattevőként. A Simó (későbbi nevén SMHV) Kft.-ről van szó, állandó szereplője volt az Elios-szériának, 16 közbeszerzés esetében nyújtott be ajánlatot, ebből 15-ben nyomozott a csalás elleni hivatal.
  • Hódmezővásárhelyen, az Elios (még ES Holdingként indulva) úgy nyert 2010-ben, hogy 2008-ban nem volt bevétele, 2009-ben pedig mindössze 9 millió forintos forgalmat bonyolított, ráadásul semmilyen tapasztalata nem volt a közvilágítás terén. 577 millió forintért vállalta a munkát, kiütve ezzel a másik két pályázót  a Tungsram-Schréder Zrt.-t és a MetalCom Zrt.-t. A Tungsram-Schréder a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult, de végül úgy alakult a dolog, hogy a szerződés aláírása után az ES Holding lecserélte alvállalkozóját és helyette a Tungsram-Schrédert bízta meg a feladattal. Hiába tiltja a szabad verseny elve, hogy egy korábbi versenytárs legyen a pályázat nyertesének alvállalkozója.
  • A Tungsram később az Elios állandó partnerévé vált, a vizsgált 35 tenderből 26-szor a Tungsram-Schréder volt a beszállító. Közben a pályázati kiírások alapján fontos szelekciós szemponttá vált a partnerség, mintha csak Tungsram-lámpákkal lehetett volna teljesíteni a megbízásokat. A hirdetmények közül 12-ben konkrétan szerepelt is a Tungsram neve.
  • Jászberényben az OLAF-vizsgálók nehezen felfogható kavarásra bukkantak a lámpák árazása körül. Ugyanannyi lámpára a Tungsram-Schréder Zrt. az Eliosnak 64 millióval olcsóbb ajánlatot adott, mint az Elios versenytársának, a SAG Hungária Kft.-nek. Utóbbi talált végül olcsóbb megoldást, de hiába, mert kizárták az eljárásból (a másik indulóval egyetemben). Nem derült ki, hogy az Elios versenytársai Jászberényben eleve kamu pályázatokat adtak be, vagy komoly volt a szándékuk, csak menet közben bírták őket jobb belátásra. Annyi biztos, hogy a SAG nem adott be hiánypótlást, azaz erősen nem hadakozott a megbízásért. Később pedig, úgy tűnik, megbékélt az Elios-szal is: egy másik, szintén az OLAF-vizsgálat körébe eső kiskunfélegyházi közbeszerzésen már az egykori Tiborcz-érdekeltség alvállalkozójaként bukkant fel.
  • Az U-Light Kft.-re mintha a vesztes szerepét osztották volna. Az OLAF által vizsgált 35 projektből hétben bukkant fel a neve: Cegléden, Hatvanban, Sárváron, Jászberényben, Bácsalmáson, Hajdúböszörményben és Mórahalmon, de egyszer sem nyert. Érdekesség, hogy 2015 tavasza környékén, amikor az Elios települési közvilágítási megbízásai kezdtek megfogyatkozni, az U-Light gyakrabban nyert a tendereken. Komlón például az Elios orra elől vitte el a 171 millió forintos közbeszerzést. Itthon mintha váltották volna egymást, de mint a 24.hu kiderítette, a határokon túl szoros kapcsolat kötötte össze őket: az Elios-csoport szlovák leányvállalatában tulajdonos volt az U-Light Kft. is.

Kiemelt kép: Bielik István / 24.hu

Ajánlott videó

Olvasói sztorik