Nagyvilág
TO GO WITH AFP STORY BY MIHAELA RODINA
Chinese workers are seen at a construction site in Bucharest on February 25, 2009. Some 800 Chinese construction workers around Romania are left unemployed  as construction sites  close or diminish their activity due to the global economic crisis. Short of manpower, Romania, which enjoyed a construction boom in recent years, recruited about 4,500 Chinese in 2008. But as the the crisis began to hit, many building sites have been closed down and thousands of workers laid off.        AFP PHOTO / DANIEL MIHAILESCU (Photo by DANIEL MIHAILESCU / AFP)

Virágzik az ázsiai vendégmunkásbiznisz, a közvetítők már felosztották a piacot

  • Bashar Molhem Szíriában született, de hatéves kora óta Kolozsváron nevelkedett. A 26 éves vállalkozó pár száz eurós befektetéssel 2018 végén megnyitotta Erdély legnagyobb péküzemét, amelynek fő terméke az arab pita. Üzemvezetőt  szülőhazájából hozott, és mellé alkalmazott három szír menekültet – egyikük középiskolai tanár –, akik Romániában kértek menedéket.
  • Egy öttagú szír menekültcsalád a közelmúltban Galacon nyitott kis pékséget, mondván, szívesebben dolgoznak tisztességes megélhetésért Romániában, mint tébláboljanak szociális segélyen Németországban.
  • Zömmel vietnami munkások dolgoznak a Bukarest északi részén épülő, 100-200 ezer eurós luxuslakásokon. Bérük havi nettó 600-700 euró, plusz jár napi három étkezés, a cég buszaival ingáznak az építőtelep és a város széli munkásszállás között.
  • A kolozsvári Grand Hotel Italia Venezuelából, Brassó környéki szállodák a Fülöp-szigetekről alkalmaztak szobalányokat, konyhai kisegítőket.
  • Az amerikai tulajdonú aradi Astra Rail Tehervagongyár tavaly októberben Indiából szerződtetett 47 hegesztőt.

Csak néhány rövid hír arról, milyen messzire kell nyúlniuk a romániai vállalkozásoknak a munkaerőhiány miatt. A munkanélküliség januárban 3,32 százalék volt országos átlagban, de a fejlett erdélyi megyékben, illetve Bukarest környékén szinte érzékelhetetlen, 1-2 százalékos. A külföldön dolgozó romániaiak száma megközelíti a négymilliót, nagyon hiányoznak a munkaerőpiacról, és a szakemberhiány már a gazdasági növekedést fékezi.

A munkáltatói szövetségek kemény lobbival most tűzoltásra kényszerítik a kormányt, mert a családtervezés, a gyerekszületések ösztönzése ugyan jól hangzik, de rém hosszú távú és bizonytalan folyamat. Így most sebtében két rendeletet préselnének ki a szocdem-demokrata-liberális (PSD-ALDE) kormánykoalícióból.

Az egyik már meg is született, mégpedig az EU-n kívüli munkavállalók keretszámának emelésére. 2017-ben 4923 ilyen engedélyt bocsátottak ki, 2018-ban 9442-őt, az idei terv 13 500, amit a munkáltatók máris 20 ezerre emeltetnének. A „legéhesebb” ágazatok az építőipar, az idegenforgalom, az élelmiszeripar és a nehézipar.

Csak a turizmusból ötvenezer dolgozó hiányzik, és hiába emelkedtek a bérek rohamtempóban az elmúlt években, a némi gyakorlatot szerző romániai szobalány, felszolgáló vagy szakács azonnal Nyugat-Európába távozik többszörös fizetésért.

Hogy a munkáltatók lobbiereje mekkora, jelzi, hogy elintézték: novembertől már nem kell a messzi tájakról érkezőket kötelezően a 4527 lejes (körülbelül 285 ezer forintos) bruttó átlagbéren alkalmazni. Kezdhetnek a 2080 lejes (körülbelül 132 ezer forintos) bruttó minimálbéren is, akárcsak a romániaiak. Persze, nyilván az említett ágazatokban egy külföldi szakmunkásnak ennél jóval többet utalnak a számlájára, de egyéb juttatásokkal is csalogatják őket. Közben a munkáltatók azt is kiharcolták, hogy egyszerűsödjenek a munkavállalás feltételei: például már elegendő bemutatni a külföldi szakmunkás oklevelet, nem szükséges a román oktatási minisztérium jóváhagyása, és a díjszabások is mérséklődtek.

Chinese workers shelter from the snow as they camp outside the Chinese embassy in Bucharest, on February 19, 2009. Around two hundred stranded workers have been waiting for the last ten days for help from the Chinese embassy to repatriate them, after claiming a local construction company failed to settle outstanding wages. AFP PHOTO / DANIEL MIHAILESCU (Photo by DANIEL MIHAILESCU / AFP)
Fotó: Daniel Mihailescu / AFP

A másik rendelet már a fiókban lapul, bármikor napirendre kerülhet. Ennek alapján a városi, községi polgármesteri hivataloknak megszabnák, hogy hány, Romániában menekült státusszal rendelkező személyt vegyenek át, biztosítsanak számukra egy évre szociális lakást. 2018-ban kétezer migráns igényelt menekültstátuszt, de csak 464 esetben adták meg. Az elmúlt években azonban a Regionális Integrációs Központotokon keresztül már több mint háromezren élhetnek ennek előnyeivel.

Amennyiben ezt a román kormány meglépi, több legyet is üt egy csapásra:

  • szétszórja az országban a háromezer menekültet – esetleg csökkenti az elutasítások számát –,
  • munkára, integrációra kényszeríti őket (a szociális lakás fenntartási költségeinek a felét az állam csak egy évig fizeti),
  • enyhíti a munkaerőhiányt,
  • és nem utolsó sorban brüsszeli vállveregetésben részesül.

Arra természetesen nincs bizonyíték, de hátsó gondolat is húzódhat a tervezet árnyékában: az iszlám vallású menekültek ne koncentrálódjanak valamelyik nagyvárosban, nehogy egy szélsőséges romániai iszlám „kulturális egyesület” beszippantsa őket.

Virágzik tehát az ázsiai vendégmunkásbiznisz, a romániai munkaerő-közvetítő vállalkozások már szakosodtak is egy-egy országra, a jelek szerint felosztották egymás között a piacot.

A vendégmunkások fő „beszerzőhelyei” India, Vietnam, Sri Lanka, Fülöp-szigetek, Nepál,

kevésbé Kína.

Úgy tudni, egy cégnek elég bekopogni és benyújtani a munkaerőigényt, a közvetítők pedig pár hónap alatt „szállítanak”. A külföldi munkások iránt hirtelen támadt hatalmas igényt a jelek szerint nagykövetségek is meglovagolhatják. Lehet, csupán véletlen, de most országos turnéba kezdett Radzsa Zsinaoui Ben Ali, Tunézia új romániai nagykövete, aki a diplomáciai „kétoldalú kapcsolatok építése” szakszöveg mellé beszúrta, hogy országa szívesen küldene vendégmunkásokat.

Mivel Magyarországgal ellentétben Romániában az idegengyűlöletet nem emelték kormányszintre, a lakosságot egyelőre hidegen hagyja az ázsiai vendégmunkások jelenléte a hétköznapjaikban. Az első tüskét az említett kezdőbér-differencia okozhatta volna, ezt azonban a munkáltatók ügyesen kihúzták.

Fotó: Daniel Mihailescu / AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.