Külföld
Washington, 2017. január 31.
Donald Trump amerikai elnök amerikai kisvállalkozások vezetőivel találkozik a washingtoni Fehér Ház Roosevelt termében 2017. január 30-án. (MTI/EPA/Jim Lo Scalzo)

A V4-ek és Trump: fél év nyugalmat kapott Magyarország

24.hu
24.hu

2017. 02. 05. 09:00

Attól függően, hogy melyik országot kérdezzük, az új amerikai kormány – különböző okokból – nyugtalanságot, ezzel együtt pozitív várakozásokat kelt Közép-Európában.
Korábban a témában:

Az elmúlt időszakban az EU és az USA szoros partnerségben állt. Különbözőségeik ellenére egyazon értékeket tartották szem előtt, számos, demokráciát pártoló kezdeményezés élére álltak, szorosan együttműködtek biztonsági kérdésekben, így Szíriában és Ukrajnában is.

Mindazonáltal Brüsszel és Washington több kérdésben is hadilábon állt egymással. Előfordult, hogy egyáltalán nem, és az is, hogy csak kimerítő, oda-vissza játszmák eredményeként találtak közös nevezőt. Ilyen volt például az adatvédelem, a széndioxid-kibocsátás vagy a GMO esete.

Az EU és az USA viszonyát a Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség (Transatlantic Trade and Investment Partnership – TTIP) sem tudta megerősíteni. Hiába zajlottak éveken át a tárgyalások, a szabadkereskedelmi egyezményt nem sikerült tető alá hozni, és ez minden jel szerint már a jövőben sem fog megtörténni.

Donald Trump a populizmus hullámát meglovagolva újoncként került hatalomra, ami az eddig sem kiegyensúlyozott EU-USA-viszony jövőjét még bizonytalanabbá teszi. Trump felemelkedése váratlan volt, első elnöki döntései pedig nem enyhítették az USA szövetségeseinek és partnereinek aggodalmait.

Mégis, a visegrádi négyek (V4-ek) tagjai kicsit nyugodtabbak, mint nyugat-európai szövetségeseik. Rövid távon ugyanis nem valószínű, hogy Trump döntései negatívan érintenék őket, és bár lehet, hogy nem profitálnak jelentősen az Atlanti-óceánon túli kormányváltásból, a veszteség elkerülése önmagában nyereség ezekben a zavaros időkben.

Lengyelország: óvatos, de optimista

Varsó és Washington hagyományosan erős kapcsolatot ápol, dacára a régóta húzódó vízumkérdésnek. Lengyelország a leginkább Amerika-párti ország a V4-ek között, gyakran az USA-t a leghatározottabban támogató országként emlegetik Kelet-Közép-Európában. Az új amerikai kormány nem feltétlenül veszélyezteti ezt a történelmi kapcsolatot, de Lengyelország tart attól, hogy szerepe perifériára szorul a Trump-adminisztráció alatt.

Michał Baranowski, az amerikai German Marshall Alapítvány varsói hivatalának vezetője úgy látja, a bilaterális kapcsolatokra fókuszáló Trump-kormány hatására erősödhet a lengyel-amerikai viszony, ugyanakkor aggasztja is Trump „kiszámíthatatlan és erőteljes hozzáállása”.

Az elmúlt évtizedben Oroszország árnyéka nőttön-nőtt, Varsó számára ezért a lengyel-amerikai kapcsolatok terén a biztonsági kérdések kerültek a fókuszba. Több és jobb biztonsági garanciát várnak Washingtontól és ezt meg is kapják. Varsó az USA-tól vette új, F-16-os vadászgépeit, egy olyan szerződés keretében, amely jelentős ellentételezést (offset-csomagot) foglal magában, tovább növelve ezzel az amerikai befektetéseket. Az Egyesült Államok ráadásul a 2016-os varsói NATO-csúcson kiállt amellett, hogy csapatokat telepítsen Lengyelországba (a Kelet-Közép-Európába irányuló folyamatos rotáció részeként a NATO keleti szárnyába).

Ez az, ami az új amerikai kormánnyal kapcsolatos lengyel aggodalmak legfőbb okához vezet. Bár Lengyelország nem kapott meghatározó szerepet Trump kampányában, az új elnök Oroszországot és Vlagyimir Putyint illető kijelentéseit Varsóban is hallották, csakúgy, mint azt a szándékot, hogy az Egyesült Államok csökkentse a NATO-ban és Európában való katonai részvételét. Lengyelország bizonytalan, nem tudja, hogy az új elnök eleget fog-e tenni kampányígéreteinek, és ha igen, milyen formában.

Baranowski úgy véli, az volna a legjobb, ha a fókuszt nem az ideológiára, hanem a Lengyelország támogatásából fakadó közös előnyökre helyeznék.

Trump sokkal haszonelvűbb a szövetségeseivel kapcsolatban, mint elődei. Következésképp, Lengyelországnak arra kell törekednie, hogy bemutassa, milyen előnyökkel jár az Egyesült Államoknak, ha fenntartja az ország támogatását, például annak bebizonyításával, hogy a keleti szárny az amerikai biztonság szempontjából is fontos. Azon is el kell gondolkodnunk – így Baranowski –, hogy további támogatást nyújtunk-e Amerikának a terrorizmus és az IS elleni harcban, ami nehéz döntések elé állítja Lengyelországot a Szíriában történő fokozottabb részvétel kapcsán.

Tomasz Smura, a Casimir Pulaski Alapítvány kutató ösztöndíjasa azonban óvakodóan optimista a jövőre nézve. Kiemelte,

rövid távon, 6-12 hónapon belül nem sok változás várható az amerikai-lengyel kapcsolatokban, ami a biztonságot illeti.

Megjegyezte,

az elnök nem uralkodó, így még ha akarná is, a kongresszus jóváhagyása is szükséges jelentős mértékű változások bevezetéséhez, így minden azon múlik, milyen helyzetben van a törvényhozásban.

A lengyel külügyminisztérium még ennél is optimistább.

Meggyőződésünk, hogy a lengyel-amerikai viszony tovább fog erősödni és fejlődni Donald Trump kormánya alatt

– mondta Joanna Wajda, a minisztérium szóvivője. Hozzátette,

ez a vélemény megerősítést nyert, Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter és Henry Kissinger külügyi tanácsadó, valamint Michael Flynn nemzetbiztonsági tanácsadó találkozóját követően.

Tony Housh, a lengyelországi Amerikai Kereskedelmi Kamara elnöke nem vár semmilyen jelentős változást a lengyel-amerikai gazdasági kapcsolatokban. Azt mondta, a jelenlegi erős kapcsolat [Lengyelország és az Egyesült Államok között] mindenféle gyengülés nélkül fenn fog maradni”, eltekintve az új amerikai adminisztrációt körüllengő jelenlegi bizonytalanságtól.

Lengyelország egyébként épp most köszöntötte az országba érkező amerikai csapatokat. Varsó azt reméli, a történelmi kötelék, a növekvő kereskedelmi és katonai jelenlét képes lesz biztosítani az ország biztonságát a következő években.

Trump olyan országokra koncentrál majd, mint Csehország

A Cseh Köztársaság elnöke, Miloš Zeman egyike volt az első európai politikusoknak, akik nyilvánosan kiálltak Donald Trump mellett; vélhetően ettől nem függetlenül van már meghívása a Fehér Házba. Általában örvendetes, ha egy közép-európai állam jó kapcsolatokat ápol az Egyesült Államokkal, Prágában mégis sokakban merül fel a kérdés, vajon a két politikus viszonya hogyan hat majd az országra.

Jan Kovář, a prágai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének kutatója azt mondta, Trump egyik célja az Európai Unió destabilizálása.

Úgy látom, Trump pozíciója, hozzáállása azon alapul, hogy az Európai Unió inkább versenytárs, semmint partner. Ugyanúgy tekint az EU-ra, mint Kínára.

– mondta az EurActivnak.

Azokra az országokra fog koncentrálni, ahol tiszta Európa-ellenes hozzáállást lehet látni a politikusok és a társadalom részéről. Ez olyan országokat jelent, mint a Cseh Köztársaság, vagy általában a V4-ek. Ezért hangsúlyozza például, hogy Angela Merkel migrációs politikája olyan rossz

– tette hozzá. Ebben egyetértés van Trump és Zeman között. A múlt évben a cseh elnök azt sugallta: nem lenne rossz ötlet népszavazást tartani országa EU- és NATO-tagságáról.

Vít Dostál, a Társaság a Nemzetközi Kapcsolatokért (Association for International Affairs) kutatóközpontjának vezetője másként látja a helyzetet.

A kérdés az, hogyan értékeli az Egyesült Államok Csehország keleti kapcsolatait, főként Kína esetében. Trump számára Kína a legnagyobb ellenfél a nemzetközi rendszerben. Kína törekvése pedig, hogy befolyást szerezzen Közép-Európában. A kínai kapcsolat tehát egyike lehet azoknak a kérdéseknek, melyekre az új amerikai kormány fókuszálni fog

– véli a kutató.

A kínai befektetés fontos szerepet játszik Zeman elnökségében, a kínai elnök csehországi látogatása pedig hatalmas siker az államfő szerint. Amíg ez nincs tisztázva, Trump és Zeman várhatóan inkább csak vitatkozni fognak.

A V4 egészét tekintve, Donald Trump győzelme inkább rossz hír, vélekedik Tomáš Prouza, európai ügyekért felelős államtitkár.

Jelenleg Trump inkább veszélyt jelent a védelmünkre és a gazdaságunkra

– figyelmeztetett Prouza.

Véleménye szerint a szóban forgó országok reakciója meghatározó lesz.

Ez a helyzet két fő feladat elé állítja Csehországot. Az egyik, hogy a belső piacot és a harmadik országgal való szabad kereskedelmet kell támogatnunk. A másik, hogy erősítenünk kell a biztonsági együttműködést Európán belül, egyúttal fel kell állítani egy európai fegyveres erőt. Nem kellene a továbbiakban is az USA-ra hagyatkoznunk védelmi ügyekben

– hangsúlyozta.

Az utóbbi időben a biztonsági és védelmi együttműködés erősítése ugyancsak téma az EU-ban, a V4-eknek pedig felelősségteljesen kell viselkedniük.

Csehországnak muszáj növelnie a biztonsági kiadásait, mert az új amerikai kormányzat csak azokkal az országokkal fog szóba állni, amelyek teljesítik a kötelezettségeiket

– mondta Radko Hokovský, a prágai székhelyű kutatóközpont, az Európai Értékek agytröszt vezetője.

Szlovákia óvatos optimizmusa

Pozsonyból udvarias, némileg derűlátó, de főként óvatos reakciók érkeztek Donald Trump megválasztásának hírére. Robert Fico miniszterelnök igyekezett nem azt a benyomást kelteni, hogy Trump elnöksége szükségszerűen rossz lenne. Oroszországra és az USA-ra utalva üdvözölte annak lehetőségét, hogy „a szuperhatalmak között egyensúly” alakul ki. Sőt, hozzátette, hogy az EU némely esetekben „az Egyesült Államok kifutófiújaként működött”, és úgy véli, amennyiben az USA megszüntetné az Oroszországot sújtó szankciókat, az EU is így fog tenni. Fico ez utóbbit kifejezetten támogatná, mivel „képtelenségnek” tartja a szóban forgó büntetőintézkedéseket.

Traditional Russian wooden nesting dolls, Matryoshka dolls, depicting US President-elect Donald Trump (L) and Russian President Vladimir Putin are seen at a gift shop in central Moscow on January 16, 2017, four days ahead of Trump's inauguration. / AFP PHOTO / Alexander NEMENOV
AFP / Alekszander Nemenkov

Elismerte ugyanakkor, hogy Európa „kénytelen lesz reagálni”, amennyiben Trump csökkentené az európai katonai jelenlétet. Andrej Kiska köztársasági elnök közel sem mutatott olyan ujjongó örömet, mint cseh kollégája, de azért sikeres kormányzást kívánt Trumpnak. Kiska szerint a NATO ugyanazokat az értékeket fogja képviseli, mint eddig, függetlenül attól, hogy ki ül a Fehér Házban.

A transzatlanti kérdésekben a szlovák közvélemény eltér a V4-ekétől. Egy a közügyekkel foglalkozó intézet (the Institute for Public Affairs) által 2016 májusában készített kutatás azt mutatta, hogy az USA iránti bizalmatlanság Szlovákiában a legmagasabb a régióban: csupán 27 százalék felelte azt, hogy bízik az Egyesült Államokban.

Andrej Matišák, a „Pravda” napilap külügyi rovatának újságírója azt mondta, Szlovákia és az USA egyazon szervezetek tagjai, a kereskedelem és a közös értékek is összekötik őket.

Talán némelyeknek ez túl kevésnek hangzik, de most ez is kockán forog

– mondta az EurActiv.sk-nak.

A jó kapcsolatok fenntartása érdekében Matišák gyakori kapcsolatfelvételt javasol az új amerikai kormánnyal és a többi hatalmi központtal: a kongresszussal, a vállalatokkal és az NGO-kkal.

Tisztán kell beszélnünk az elvárásainkról. Nem vagyok meggyőződve róla, hogy most ez a helyzet

– tette hozzá.

A kétirányú amerikai-szlovák kereskedelem egyre erősödik. Az AmCham Slovakia szerint 2015-ben a két ország közötti kereskedelem összege elérte a 2,06 milliárd dollárt. Az AmCham szakreferense, Michal Krčméry a közös kereskedelmi kapcsolatok terén a pozitív trend megmaradását várja.

A szlovákiai amerikai befektetők viszonylag stabilak. Nem számítunk arra, hogy átértékeljék a helyzetüket a Fehér Házban bekövetkezett változások miatt. Természetesen nehezebb megmondani, hogyan fognak hatni a változások az amerikai befektetések további beáramlására.

A fő kérdés Trump elnökségével kapcsolatban, hogy mennyire (nem) akar továbbra is részt venni Európa védelmében. A szlovák védelmi miniszter, Peter Gajdoš tartózkodott attól, hogy a védelmi kiadások növelését Trump azon kijelentéséhez kösse, miszerint a NATO „elavult” dolog.

Szlovákia ígérete, hogy a katonai kiadásokat 2020-ig a GDP 1,6 százalékára növeli, jóval megelőzte a mostani heves vitát az európai katonai kiadásokról. A 2016-os varsói csúcson a szlovák küldöttség támogatta a NATO keleti szárnyának megerősítését célzó javaslatot.

Az EurActivnak adott interjújában Danka Capáková, a védelmi minisztérium szóvivője kiemelte, hogy 152 katonát küldenek a V4-ek a Baltikumba gyakorlatra. A Szlovák Külpolitikai Társaság (the Slovak Foreign Policy Association) tagja, Dušan Fischer pedig Trump beiktatási beszédében semmilyen pozitív utalást nem talált Európára nézve:

A következő négy évben lehet, hogy Trump nem is fog foglalkozni a V4-ekhez fűződő kapcsolattal.

Magyarország nagyobb szabadságot vár

A multilaterális világrend végét és javuló kétoldalú magyar-amerikai kapcsolatokat vizionál Donald Trump győzelmével Orbán Viktor, aki 2016 nyarán elsőként állt be a republikánus elnökjelölt mögé. A „többpólusú világrendre” berendezkedő magyar kormányfő elejétől fogva azzal érvelt Hillary Clinton megválasztása ellen, hogy a demokraták külpolitikája „Magyarországnak halálos”, ezzel szemben a republikánusok külpolitikája az életet jelenti hazánknak. Olyan javaslatai kapcsán méltatta Trumpot, mint a bevándorlás ellenzése, a titkosszolgálatok fejlesztésére irányuló törekvése és az amerikai demokráciaexporttal való leszámolás.

Orbán Viktor elsősorban amiatt nem szívlelte az Obama-adminisztrációt, mert az folyamatosan emlékeztette a demokratikus értékek betartásának fontosságára, Donald Trumptól azonban teljesen másra számít a magyar kormány

– mondta Balázs Péter volt külügyminiszter és uniós biztos. Balázs szerint bár az ideológiai egyetértés és egy kevésbé intervencionalista amerikai külpolitika valódi protokolláris előnyhöz juttathatja Orbánt egy Fehér Ház-beli meghívás formájában, ez összességében nem fog nagyobb mozgásteret biztosítani a számára a nemzetközi porondon.

Belpolitikai vonalon viszont egy jóval bezárkózóbb, a más tagállamok belügyeivel kevésbé foglalkozó Fehér Ház nagyobb szabadságot biztosíthat a magyar kormánynak

– mondta Magyarics Tamás Amerika-szakértő. Az Orbán-kormány 2010-es hatalomra kerülése óta rengeteg bírálatot kapott Washingtonból többek között az új médiatörvény, a civilek elleni támadás, illetve a fékek és ellensúlyok meggyengítése miatt.

Mindez azonban nem érintette a kétoldalú gazdasági kapcsolatokat: 2016-ban a második legtöbb befektetés az USA-ból érkezett Magyarországra és az itt lévő 1600 vállalat 100 ezer magyar embernek ad munkát

– tette hozzá Magyarics.

Ugrósdy Márton politológus szerint a kétoldalú kapcsolatok természetét hosszú távon két tényező fogja meghatározni: az egyik az amerikai-orosz viszony alakulása, a másik, hogy kik foglalkoznak majd az európai ügyekkel a State Departmentben. Ugrósdy szerint amíg mindezek nem történnek meg, addig csak találgatni lehet. Magyarország szerepét hagyományosan Kelet-Közép-Európa részeként értékelik Washingtonban, és amennyiben hosszú távon mégis elmérgesedne Trump és Putyin viszonya, Magyarország alul fizető NATO-tagállamként, illetve a Kreml egyik legfontosabb régiós szövetségeseként újabb kritikákkal nézhet szembe. Ugrósdy Márton szerint mindenesetre a washingtoni őrségváltás most fél évig lehetőséget biztosít Magyarországnak arra, hogy csökkent amerikai figyelem mellett valósíthassa meg saját céljait.

Donald Trump nemcsak kampányában, de megválasztása után is többször adott hangot abbeli véleményének, hogy a NATO elavult, és fokozottabb tehermegosztással kellene működtetni. A védelmi kiadások terén alul teljesítő országoknak tehát mielőbb a GDP 2 százalékára kell feltornászniuk ezt az összeget, amelynek megvalósítására Magyarország 2026-ig tett ígéretet.

Az új amerikai elnök nyilatkozatai alapján nem kizárt, hogy a magyar kormánynak újra kell gondolnia ezt a vállalást egy hamarabbi teljesítés érdekében

– mondta a Political Capitalnek Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi bizottságának fideszes elnöke.

Európa egyelőre kivár azzal kapcsolatban, hogy a Trump-adminisztráció végül milyen hatással lesz a transzatlanti együttműködés stabilitására, de Magyarországon a szakértők többsége nem tart attól, hogy az USA végül kihátrál majd a NATO szolidaritási klauzulája mögül. A kontinensnek viszont hatékonyabb védelmi uniót kell kiépítenie, amely törekvés a Brexit-népszavazás után vált egyértelművé.

Németh Zsolt szerint fontos előrelépés, hogy az EU vezetőinek tavaly decemberben sikerült megállapodásra jutniuk a hadiipari és védelmi együttműködés elmélyítéséről a NATO-tól független cselekvési struktúra kialakítása érdekében.

Habár ildomos lenne, ha a NATO bizonyos hatásköröket – például az Égei-tengeri szerepvállalás keretén belül – átadhatna Európának, az uniós védelmi struktúra azonban semmiképpen sem jelentheti a NATO alternatíváját

– jegyezte meg a politikus. Noha egyelőre szó sincs arról, hogy a szorosabb védelmi együttműködés közös haderő felállítását célozná, a magyar miniszterelnök egy ideje kitartóan szorgalmazza a német-francia összefogással megvalósuló uniós hadsereg létrehozását. Mindamellett, hogy az üzenet jól illeszkedik a magyar kormány által propagált biztonságpolitikai narratívába, természeténél fogva ütközik a föderalizmusellenes orbáni gondolattal.

Jakub Šimkovič, EurActiv Slovakia

Lukáš Hendrych, EurActiv Czech Republic

Krzysztof Kokoszczyński, EurActiv Poland

Zgut Edit, Political Capital

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.