Az ember gyakran érzi azt, ha elmegy huzamosabb időre külföldre, hogy bizonyos idő után pokolian tud hiányozni az otthon, a saját kis lakás, a rokonok és jóbarátok, az otthoni kaják és az egész meghittségérzés. Ezzel küzdenek az Angliában dolgozó magyarok is, de ezzel harcol szinte mindenki, akinek kényszerből el kell hagynia az otthonát. Sok ilyen ok felmerülhet a megélhetés nehézségeitől az üldöztetésen át egészen addig, hogy egy iszlamista-náci felkelőcsoport szétaknavetőzte az ember házát.
Hogy a sokak szerint gyűlöletalapú, a kormány szerint csak felvilágosító hazai plakátkampány mellett pár adatot is mutassunk, előkotortuk az Európai Unió statisztikai hivatalának, az Eurostatnak a menekültügyi számsorait. A táblázat alatt bővebben kifejtjük, a top 5 országból miért mennek el az emberek. (Oszlopok sorban: menekültek eredeti országa, 2013-as számuk, 2014-es számuk, 2013-as arányuk, 2014-es arányuk, abszolútértékben mért változás, relatív változás 2013-14 között, sorrend 2013-ban, 2014-ben és a kettő közti változás.)
1. Szíria
Az első tunéziai tüntetések kitörésekor még nem lehetett sejteni, hogy a 2012 végén kitört arab tavasz a 2001-es amerikai terrortámadások utáni legfontosabb világpolitikai cunamit indítja el. Végül megbukott a tunéziai, egyiptomi és jemeni elnök, felkelés tört ki Bahreinben, zavargások voltak Ománban, Jordániában, Algériában, Marokkóban; Líbia, Jemen és Szíria pedig polgárháborúba süllyedt. Szíriában a kezdeti tüntetéseket véresen verte le Basár el-Aszad elnök karhatalma, amiből ütőképes ellenzéki milícia nőtt ki. Ezek az ellenzéki csapatok idővel megosztottakká váltak, megjelent az al-Kaida, létrejött az Iszlám Állam (IÁ) és a nagyhatalmak zöme közvetetten, de beavatkozott.
Jelenleg úgy áll a helyzet Szíriában, hogy az ország területének felét az IÁ ellenőrzi, a sűrűbben lakott övezetek a kormány kezén vannak, kisebb-nagyobb szigeteket pedig a Nyugat-támogatta felkelők, a kurdok és az al-Kaida közeli al-Nuszra Front ural. A vérfürdőbe az ENSZ szerint 220 ezren, a felkelők szervezetei szerint már 300 ezren belehaltak, olyan nagyvárosok hevernek romokban, mint Damaszkusz, Aleppó vagy Homsz. Majdnem 3,5 millió menekült hagyta el az országot, zömükben a környező államokba menekültek. Nemcsak a háború elől rohannak el, hanem az IÁ brutalitása elől is. Az meg már mellékes, hogy az összes gazdasági mutatóban a világ sereghajtói között van az ország a CIA World Fact Book adatai szerint.
Szétlőtt szír város
2. Afganisztán
Kevés hely akad a világon, ahol úgy érhette el valaki a 30. évét, hogy országában konstansan háború volt, de Afganisztán ilyen. Kezdődött az egész 1979-ben a szovjet támadással, 1989-ben kivonultak a szovjetek, de 1992-ig még harcoltak az afgán kormányerők a szétaprózott felkelőkkel. Aztán a kommunizmus bukásával nemzeti egységkormány jött, de a legendás hadúr, Gulbuddin Hekmatyar ellenük is fellázadt és még a tálibok is megjelentek. Megszerezték az ország középső és déli részét és hadba mentek az Északi Szövetség ellen.
2001. szeptember 11. után, a merényletek miatt az Egyesült Államok és szövetségesei rohanták le az országot, megdöntve az al-Kaidát fedező Talibánt, de nem elpusztítva azt. Így hiába vonultak ki hivatalosan a szövetséges csapatok tavaly, a háború változatlanul tart, a kérdés csak az, a tálibok mekkora területet tudnak majd megszerezni. A több évtizedes háború miatt az ország az újjáépítések ellenére is megsemmisült, a nyomor az úr és persze sok a háborús seb az emberekben is. Nem meglepő, hogy aki össze tud kuporgatni valamennyi dollárt, az egyből menekül innen. Ha azt vesszük, hogy az egy főre jutó GDP tekintetében Afganisztán a világ 201. országa, ez a kuporgatás is felfoghatatlanul nehéz feladat.
3. Koszovó
Nagyon nem illeszkedik a sorba Koszovó: ugyan a kilencvenes évek végén véres, NATO-s háborúban függetlenedett Szerbiától, amiben népirtás is volt, az utóbbi években beindult menekültáradatot nem magyarázza ez, hisz évek óta békés az ország. Koszovó tavaly kezdett borzasztó ütemben kiürülni, buszokkal, taxikkal, saját autókkal keltek komplett családok útra, hogy a korrupcióval még a magyarországinál is mélyebben átitatott országból szabaduljanak. Naponta százakat fogtak el a magyar-szerb zöldhatáron, akik a már Nyugat-Európában élő rokonokhoz tartottak. Koszovó tehát olyan állam, ahonnan valóban gazdasági bevándorlók érkeznek, akik a 35 százalékot is meghaladó munkanélküliség elől és a közösségeikben terjedő pletykák miatt hagyják el hazájukat. Az se mellékes, hogy a nem minden ország által elismert Koszovó útlevelével Spanyolországba, Görögországba, Szerbiába vagy Szlovákiába se tudnak menni a polgárok.
Koszovói menekültek a zöldhatáron
4. Eritrea
Az Etiópiától 1993-ban, súlyos háború után függetlenné vált kelet-afrikai ország se kínál sokat a lakosainak, de mégis kilóg a sorból. Ugyanis itt nem egyfajta kelet-európai korrupció-munkanélküliség kombó okozza a fő gondot, hanem egy kemény diktatúra. Isaias Afwerki vezette a függetlenségi mozgalmat, majd elnökké lett. Hivatalosan elnöki köztársaság az ország, de egy rendes választást nem tartottak még. Afwerki vaskézzel irányít, politikai foglyok ezrei ülnek börtönben, szabad sajtó nem létezik, miközben a száheli ország gazdasága romokban hever, a nyomor az úr. Ez már elég volt a menekülthullám elindítására, amit Afwerki úgy próbál megakadályozni, hogy a határon a hadsereg agyonlövi az átkelőket. A kétségbeesést jellemzi, hogy a katonákon, a Szaharán és a Földközi-tengeren is átkelnek az emberek, hogy kiszabaduljanak Eritreából.
5. Szerbia
Talán a legmegdöbbentőbb, hogy a szomszédos, Szlobodan Milosevics megdöntése óta biztonságos országnak számító Szerbia az ötödik helyezett. Kissé a koszovóihoz hasonlóak a szerbek okai, hogy miért hagyják el az országot, ami pedig fejlődő pályán van ahhoz képest, amilyen állapotban Milosevics otthagyta. A válság azonban Szerbiának sem tett jót, ráadásul itt is lopnak a politikusok és a fiatal állástalanok száma is magas. Nem csoda, ha a kilátástalanság elől tízezrével mennek el az emberek, a Vajdaság Ma évi 32 ezer emberről ír. Sokan utaznak Nagy-Britanniába, Olaszországba, Ausztriába és Szlovéniába, de Magyarországra is (valószínűleg főleg a vajdasági magyarok, bár nekik nem kell menekültstátus, csak útlevél, ezért épült a magyar nyelv tanulására iparág Szerbiában).
Fegyverropogás és nyomor
A további helyezettek között találunk háborús vagy legalábbis terror sújtotta övezeteket, mint Pakisztán, Irak, Nigéria, Szomália, Ukrajna stb., de sokan inkább a kilátástalanság és a szegénység elől menekülnek el, mint az oroszok, albánok, bangladesiek, gambiaiak, bosnyákok vagy épp szenegáliak. Érdekesség, hogy nagyon látszik a táblázaton az ukrán-orosz konfliktus kitörése és a fokozott orosz-nyugati szembenállás. Ugyanis toronymagasan az oroszok száma csökkent a legnagyobbat, 21 655-tel kevesebb orosz érkezett az EU-ba menekültként 2014-ben, mint a megelőző évben.
Összességében tehát elmondható, hogy egy államból akkor vállalkozik valaki a sokszor életveszélyes Európába tartó útra, ha otthon nagy a kilátástlanság, egy elfogadhatatlan, véreskezű diktátor vezeti az országot és/vagy akkora az anarchia és úgy dúl a háború, hogy az már mindent tönkretett. Egyedül Szerbia és Koszovó esetében magyarázható az egész a földrajzi közelséggel. Az egész menekültválságnak csak az vethet véget, ha rendet lehet teremteni a forrásországokban, azaz ahonnan kiindulnak a menekülthullámok. Csakhogy egy diktatúra megdöntése sem feltétlen sikertörténet, a líbiai Kadhafi után maradt űrt épp a menekültek használják ki.
