Orbán eltávolodott az európai konszenzustól
A Frankfurter Allgemeine Zeitung Orbán hallgatása Putyin mellett címmel közölte Stephan Löwenstein írását, aki kiemelte, hogy egy régi jogi alapelv szerint beleegyezést fejez ki, aki hallgat, holott beszélhetne és kellene is beszélnie, és ebben az értelemben Orbán Viktor “meglehetősen messzire távolodott el az európai konszenzustól”, amikor a Vlagyimir Putyinnal tartott sajtótájékoztatón nem beszélt a tűzszünet megsértéséről és hallgatott, amikor az orosz elnök “gyakorlatilag megadásra szólította fel” a Debalcevében harcoló ukrán erőket és “a milíciák tényleges főparancsnokaként” lépett fel.
A szerző szerint Orbán megpróbált “ellensúlyt teremteni” azzal, hogy ellátogatott Kijevbe, és ilyen próbálkozásként lehet értékelni varsói látogatását is, de “mindezt túlharsogta” Putyin budapesti +munkalátogatása+.
Putyin Orbán révén betette a lábát az EU-ba
A Die Welt az online kiadásában Most már csak az elrettentés vagy az alattomoskodás marad címmel a Debalceve bevételével kialakult helyzetről közölt kommentárt. A szerző, Richard Herzinger a Putyin-látogatással kapcsolatban megjegyezte, hogy az orosz elnök “nem véletlenül magyarországi hivatalos látogatásán gúnyolódott az ukránokon, akiknek Debalcevében a tűzszünet arcátlan megsértésével folytatott oroszbarát offenzíva miatt meg kellett adniuk magukat”. Putyin így jelezte, hogy “nemcsak Ukrajnát szorítja vasmarokkal, hanem a rokonérzelműek, mint a magyar kormányfő révén már régóta betette a lábát az EU-ba” – írta a kommentátor.
Tegnap a traktoron, ma a rakétavetőn
A Süddeutsche Zeitung ezzel a címmel közölt írást, amelyben a szerző, Julian Hans kiemelte, hogy Putyin az EU-ban tavaly nyár óta tett első látogatásán világossá tette, hogy “befolyási övezete messze túlterjed Oroszországon”. A Fiumei úti sírkert szovjet katonai emlékhelyének megkoszorúzásával kapcsolatban hozzátette, hogy a kijevi Majdanon történt összecsapások és Viktor Janukovics ukrán elnök bukásának évfordulója előtt röviddel tett gesztusnak “különös mellékíze” van, azt jelzi, “Moszkva továbbra is igényt tart arra, hogy beleszóljon, mi történik az egykori Szovjetunió uralma alá tartozó területen”, és “kemény választ” ad a “puccskísérletekre”.
Magyarország külpolitikája: Orbán Putyint választja
Ez a Der Standard című liberális osztrák napilap csütörtöki cikkének a címe. A lap budapesti tudósítója Gregor Mayer úgy véli, Putyin látogatásának nem volt semmilyen pontos oka, eltekintve attól, hogy a Kreml elnöke magát hívatta meg, hiszen az orosz elnök így megmutathatta a világnak, hogy itt áll barátjával, Orbán Viktorral az egyik EU- és NATO-tagállam fővárosában.
Orbán, aki a 25 évvel ezelőtti demokratikus fordulat fő alakja volt, mára már jobboldali populistaként a fordulat fordulatát hajtja végre, vagyis leépíti a demokráciát és helyette illiberális és oligarchális rendszert hoz létre, akárcsak Oroszország. Ezért választja Orbán Putyint – írja a szerző.
A Der Standard Gregor Mayer egy másik írását is közölte Orbán Putyint diplomáciai sikerekhez segíti címmel. A cikkíró szerint a gázimportról szóló megállapodás miatt nem lett volna szükséges az állami látogatás, amely viszont Putyinnak nem remélt diplomáciai sikert hozott.
Orbán kormánya “ráncokat okoz a zsidó polgárok arcán”
A Handelsblatt az online kiadásában az európai zsidóságról szóló összeállítása részeként Magyarország: növekedik az antiszemitizmus címmel közölte Hans-Peter Siebenhaar írását, aki úgy látja, hogy Magyarország “nehezen birkózik meg az antiszemitizmussal”, aminek egyik oka az “antiszemita Jobbik”, de Orbán Viktor kormánya is “ráncokat okoz a zsidó polgárok arcán”, mert a kormányfő a vele szemben megfogalmazódó bírálat szerint a nacionalizmusra, és nem a multikulturalizmusra helyezi a hangsúlyt.
A szerző kiemelte, hogy Orbán az auschwitzi haláltábor felszabadításának 70. évfordulóján elmondott beszédében első alkalommal ismerte el, hogy Magyarország tettestárs volt az európai zsidók elleni tömeggyilkosságban, ugyanakkor a magyarok azon vitatkoznak, hogy beszéde “végre világos állásfoglalás”, vagy pedig “rafinált kettős játék” volt-e.
Nagy problémánk lesz Brüsszellel
Magyarország ellenzi az Európai Unió azon tervét, hogy felügyeletet gyakoroljon a tagállamok kormányközi energiamegállapodásai fölött – írta a The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai üzleti-politikai napilap internetes kiadása, arról beszámolva, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök szerdán újságírók kisebb csoportjával folytatott háttérbeszélgetést.
“Nagy problémánk lesz (Brüsszellel), eszkalálódó konfliktusra számítok” – idézte a lap a kormányfőt. A WSJ emlékeztetett arra, hogy Maros Sefcovic, az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnöke kedden szorgalmazta a brüsszeli intézmény bevonását a tagállami kormányok által folytatott energiatárgyalásokba, azzal a céllal, hogy elkerülhessék azokat a korábbi hibákat, amikor a létrejött ügyletek nem voltak összhangban az uniós versenyjog szellemével.
Az EU-bizottság jelenlegi hozzáállása “azt tükrözi, hogy (az EU) olyan energiaunió felé halad, amely akadályozza a nemzeti szuverenitást” – idézte az amerikai lap a magyar kormányfőt. Az ismertetés szerint Orbán Viktor az energiaunióval szemben érvként hozta fel, hogy a magyar kormány az energiaszektort nonprofit alapon akarja megszervezni.
