Míg 1990-ben 1000 gyermekből 93 meghalt ötéves kora előtt, addig mostanra 65-re mérséklődött ez a szám – biztató adatok, de még óriási munka van hátra ahhoz, hogy megakadályozzuk a gyermekek korai elhalálozását. A statisztikai adatok szerint ugyanis 4 másodpercenként meghal egy újszülött a világon, 2 millióan pedig a születésük napját sem élik túl, miközben a halálesetek 63 százaléka megelőzhető. Dióhéjban: még több egészségügyi kezdeményezés, még több egészségügyi fejlesztés várat még magára.
Gyógyszerek+információk
A gyermekhalandóság egyike a legfontosabb mutatóknak, amelynek alapján egy ország lakosságának egészségi állapota, illetve az egészségügyi rendszer fejlettsége lemérhető. Az ENSZ mellett az Európai Bizottság is belevetette magát a küzdelembe, hiszen a gyermekek jogainak és alapvető szükségleteinek biztosítása elemi részét képezi az Európai Unió munkájának Európában és az egész világon.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="350" width="514" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Fotó: AFP
A gyermekhalandóság csökkentése számos területen követel fejlesztéseket, különösképpen az élelmezés, az ivóvízellátás, a higiénia, az oktatás és az egészségügy terén. Az unió által támogatott projektek ugyanis segítenek a kormányoknak és a közösségeknek az életkörülmények javításában, az alapvető egészségügyi szolgáltatások biztosításában, sőt gyógyszereket és megfelelő információt is nyújtanak. Az Európai Bizottság többek között az elmúlt 5 évben 5 milliónál is több gyermekkanyaró elleni védőoltás beszerzéséhez és a kritikus országokba való eljuttatásához járult hozzá.
Kritikus helyzetben Románia
2008-ban a világszerte feljegyzett 8,8 millió gyermekhalálozásnak a fele a Szub-Szaharai Afrikában történt. Ám nemcsak a fekete-afrikai és dél-ázsiai országokat sújtja a gyermekhalandóság: 2012. márciusi jelentések szerint az Európai Unió tagállamai közül Románia vezeti a rangsort a csecsemő- és gyermekkori elhalálozások számát tekintve, hiszen 1000 újszülöttből tízen meghalnak. A „toplista” élmezőnyében ott van még Albánia, Bulgária és Ukrajna is. Románia a lesújtó adataival olyan országokkal került egy csoportba, mint Venezuela, Kolumbia, Salamon-szigetek vagy éppen Mikronézia.
Az mindenesetre bizakodásra ad okot, hogy 2000 óta további pozitív tendenciákat rögzített az ENSZ: 2000-2008. között az éves átlagos gyermekhalálozás 2,3 százalékkal csökkent az 1990-es évet uraló 1,4 százalékkal szemben. Az Oltóanyag és Védőoltási Világszövetség oltási programjának köszönhetően pedig az elmúlt évek alatt 5,4 millió gyermekkori elhalálozásnak sikerült elejét venni. A cél azonban az – legalábbis az ENSZ berkeiben –, hogy 2015-ig kétharmadával visszaszorítsák a gyermekhalandóságot.
Fotó: AFP
Szúrással az életért
A gyermekhalálozások nagy része megelőzhető vagy kezelhető betegségekre, alultápláltságra, nem megfelelő higiéniai körülményekre, illetve az egészséges ivóvíz hiányára vezethető vissza. Azok a szervezetek (UNICEF, EU, ENSZ, stb.), amelyek aktívan kiveszik részüket a gyermekhalandóság megelőzéséért folytatott projektekben (pl. az EU humanitárius segélyekkel foglalkozó szervezete 6,6 millió eurós támogatást nyújtott Sierra Leonénak a gyermekhalandóság elleni küzdelemben) különösen a biztonságos higiéniai körülmények megteremtésében, az ivóvíz-ellátás javításában, valamint a védőoltások beszerzésében és az oltási kampányokban látják a megoldást.
Egyes országokban ugyanis nem a vakcina magas ára vagy éppenséggel annak beszerezhetetlensége játszik abban közre, hogy a gyermekek nem kapják meg a megfelelő védőoltást, hanem éppenséggel a felvilágosítás hiánya. A helyiek ugyanis nem tulajdonítanak különösebb érdeklődést az oltások iránt, azt hangoztatva, hogy felesleges. Megfelelő felvilágosítással, népszerűsítő kampányokkal azonban több millió élet menthető meg, hiszen a betegségek okozta magas gyermekhalandóság a védőoltások révén elkerülhető lenne.
“A cikket az Európai Unió támogatta.”