Külföld

Magyarország újra a nemzetközi politika csúcsán?

admin
admin

2010. 09. 24. 16:36

Magyarország már kétszer is volt az ENSZ-BT választott tagja, ily módon első vonalból befolyásolhatta a szervezet döntéseit és kerülhetett a nemzetközi érdeklődés középpontjába. Milyen hasznunk származhat a pozícióból, ha a köztársasági elnök javaslata alapján megpályázzuk? Mi lett a vége, amikor legutóbb éltünk vele?

Magyarország már volt ENSZ BT-tag, két alkalommal is. Először még a Kádár-rendszer alatt, 1968-69-ben, másodszor pedig 1992 és 1993 között. Lehetőségeink ugyanakkor megváltoztak, hiszen 92-93-ban egy szuverenitását nemrégen visszanyert, még semmilyen új szövetséghez nem tartozó állam voltunk, jóval nagyobb mozgástérrel.

Ma már EU és NATO tagországaként ez a mozgástér a közös külpolitikai irányvonal miatt jelentősen beszűkült. A köztársasági elnök által felvetett javaslat azonban nem reménytelen, továbbá a tagság jelentős előnyökkel járna, mivel az ENSZ struktúráján belül – ha rövid időre is –, de jelentős állammá válna hazánk.

Osztrák-magyar hozzáértés az ENSZ-ben

Az ENSZ BT állandó tagállamai az Amerikai Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Kína és Oroszország. Ezek a tagállamok a választottakkal szemben vétójoggal is rendelkeznek a tanács által tárgyalt összes kérdésben. Felmerült már Németország és Japán állandó tagsága is, akik csatlakozásukkor vesztes államok voltak, ám napjainkban már a szervezet legfontosabb finanszírozói közé tartoznak. Az ENSZ-nek a világon egyébként csupán három állam nem tagja: Koszovó, Tajvan és a Vatikán.

Felmerült az is, hogy egyes államok a BT állandó tagjai lehetnének, csak vétójog nélkül. A választott tagok ugyanúgy részt vesznek a döntési folyamatban, ám vétójoggal nem rendelkeznek. Különös nemzetközi figyelmet kapnak továbbá tagságuk idején, és ez megerősítheti regionális szerepüket is.

Schmitt az ENSz-ben

Schmitt Pál kedden New Yorkban, az ENSZ-nek a Millenniumi Fejlesztési Célok végrehajtását értékelő konferenciáján elmondta, Magyarország kész megosztani a biztonságos vízellátásban, az élelmiszerbiztonságban és az anyaságvédelmi hálózat kiépítésében szerzett tapasztalatait a fejlődő országokkal. Az államfő azt a hivatalos dokumentumot is magával vitte, amely ismerteti annak a politikának az alapelveit, amelyet Magyarország BT-tagként érvényesíteni akar.

A dokumentum leszögezi, hogy a magyar kormány síkraszáll a jogállamiság és a hagyományos értékek harmonizálása, a kulturális és a vallási sokszínűség védelme, az emberi jogok tiszteletben tartása és védelme, valamint a női egyenjogúság és a társadalmi kohézió közötti harmónia megteremtése mellett.

Schmitt Pál beszédében kiemelte, hogy a vízgazdálkodás a magyar EU-elnökség egyik központi témája lesz 2011 első felében. A köztársasági elnök Magyarországnak az anyaságvédelemben elért eredményeiről szólva az ENSZ tagállamainak figyelmébe ajánlotta a világon egyedülálló magyar védőnőrendszer tapasztalatait.

Valki László, nemzetközi jogász, az ELTE Nemzetközi Jogi Tanszékének professzora az fn.hu-nak nyilatkozva elmondta, a ’92-93 közötti időszak egybeesett a délszláv háború kitörésével, ezért hazánk BT-tagként különösen fontos szerepet játszott a nemzetközi kapcsolatokban. Lehetőségünk nyílt közvetlenül részt venni a BT döntési mechanizmusában a Jugoszlávia ellen bevezetett ENSZ-szankciók ügyében, majd a NATO-erők fellépésével kapcsolatban is. Ekkor már folyamatosan együttműködtünk a NATO-tagállamokkal, jóllehet még nem voltunk tagjai az észak-atlanti szövetségnek.

Az is jelentősen hozzájárult a magyar tagság felértékelődéséhez, hogy Ausztriával együtt –amely szintén a Biztonsági Tanács tagja volt ugyanebben a periódusban – történelmi tapasztalatokkal rendelkeztünk a Balkán népeiről, országairól, földrajzi és geopolitikai tulajdonságairól, szemben a többi tagországgal. Akkor még nem NATO tagként is lehetőségünk nyílt közvetlenül részt venni a BT döntési mechanizmusában, többek között a NATO erők beavatkozásával kapcsolatban is. A NATO amely 1994-95-ben be is következett.

Nagypolitika, nagy ország?

Az ENSZ-BT választott tagországai 2 éven át vesznek részt a Tanács munkájában és ilyenkor jóval nagyobb terük nyílik a nemzetközi szereplésre és szerepvállalásra is. A nem állandó BT-tagok önálló fellépésével kapcsolatban Valki László példaként hozta fel, hogy George W. Bush elnöksége idején a választott tagok nagy része nem volt hajlandó megszavazni az Irak elleni támadásról szóló határozati javaslatot, hiába gyakorolt akkor az Egyesült Államok nagy diplomáciai nyomást a kérdéses tíz államra.

A nemzetközi jogász szerint a Tanácsban napjainkban nemigen vannak napirenden a magyar érdekeket közvetlenül érintő döntések, így jelenlétünk során a direkt érdekérvényesítésnél sokkal fontosabb lenne a tagság jelentette presztízs, különös tekintettel arra, hogy rögtön EU-elnökségünket követné a BT-tagság. Arra a kérdésre, hogy mennyi esélye lehet a választott tagság elnyerésére Magyarországnak Valki László úgy reagált, hogy ez hosszas diplomáciai alkuk eredménye lesz, amelynek a kimenetelét még nehéz megjósolni.

Nem kerülne sokba

Az ENSZ tagjai az világszervezet székhelyén, New Yorkban állandó képviseleteket tartanak fenn, és ezzel természetesen Magyarország is rendelkezik. Ezért megválasztásunk nem járna említésre méltó többletköltségekkel.

A köztársági elnök beszédének súlyát illetően a szakember hozzátette, a közgyűlési ülésszakon minden államnak lehetősége van felszólalni, és ezzel a lehetőséggel a 192-es létszámú tagság többsége él. Ilyenkor más-más mértékben számíthatnak figyelemre a kisebb és a nagyobb államok.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Cegléd, 2011. augusztus 14.
A ceglédi Toldy Ferenc Kórház-Rendelőintézet.
MTI Fotó: H. Szabó Sándor
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.