Nagyvilág

Francia EP kampány: szociális kontra kapitalista Európa

Franciaországban is képtelenek a politikai pártok a valós európai tematikáról és kérdésekről kampányt folytatni.

Az ellentét bizonyos tematikák köré csoportosul: a szocialistáknak az a része, amelyik a nemre buzdított 2005-ben, most elsősorban az európai építkezés gazdasági és szociális következményeinek negatív hatásairól beszél. Az alkotmányt szintén elutasító szélsőjobboldal esetében pedig a nemzeti identitás kérdése jelenti az érzékeny témát – hangsúlyozza az elemző.

A Törökország uniós csatlakozásával kapcsolatos vitáról pedig – amelyet az azt egyértelműen elutasító jobboldal dobott be a kampányba annak ellenére, hogy a következő Európai Parlament elé még semmiképp nem kerül a kérdés – minden politikai pártnak van mondandója.

Szociális kontra kapitalista

A maastrichti-i szerződésről 17 évvel ezelőtt tartott népszavazást megelőzően még az integráció-pártiak és a nemzeti önállóságot féltők között folyt a nagy vita Franciaországban. Ma már az európai integrációt illetően nincs megosztottság, inkább annak megvalósításán vitatkoznak a francia pártok – emlékeztet Cautres. Véleménye szerint ezzel magyarázható, hogy a baloldal a “szociális Európa” jelszavát tűzte zászlajára a “liberális (azaz kapitalista) Európával” szemben.

De ha feltesszük azt a kérdést, hogy milyen típusú Európára lenne szükség, kiderül, hogy a politikai pártokon belül sincs egyetértés a kérdésről. Ez az oka annak az elemző szerint, hogy a politikai pártok képtelenek a valós európai tematikáról és kérdésekről kampányt folytatni.

Mindenki győztesnek állítja majd be magát

A jobb- és baloldali megosztottságot valójában meghaladják az európai kérdések, az Európai Unió egyszerre több oldaláról jelenik meg a választók előtt – véli a politológus, akit leginkább az lep meg, hogy a EP-választási kampánynak Franciaországban egyelőre nincsenek fő témái, nincs ritmusa, és azt sem világos, hogy mi is valójában annak a tétje. Az eredmény viszont óriási értelmezési csatát fog kiváltani a jobb- és baloldal között – hívta fel a figyelmet Cautres.

A felmérések szerint a kormányzó jobbközép 26 százalékos eredménnyel, de biztos fölénnyel fog az élen végezni, s így győztesnek kiálthatja ki magát. Az erősen megosztott baloldal a szocialisták mellett a kommunistákkal, a zöldekkel, az Új Antikapitalista Párttal és egyéb kisebb szélsőbaloldali formációkkal együtt viszont a szavazatok 44 százalékára számíthat. Ha pedig ehhez hozzáadjuk a centrista Modem várható 14 százalékát, akkor az elnök nem szélsőjobboldali ellenzéke 58 százalékot szerezhet és szintén győztesnek érezheti majd magát.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik