José Manuel Barroso erről Boris Tadic szerb elnökkel közösen tartott brüsszeli sajtótájékoztatóján beszélt, miután megbeszélést folytattak egymással. Az unió legfőbb végrehajtó testületének elnöke ugyanakkor hangsúlyozta: ez nem kötelezettségvállalás Brüsszel részéről.
Vannak még akadályok, amelyeket le kell küzdeni, van sok tennivaló, amit el kell végezni – tette hozzá. Szerbiának teljes mértékben együtt kell működnie a délszláv háborús bűnök ügyében eljáró hágai nemzetközi törvényszékkel, mert ez az előfeltétele az EU-szerb stabilizációs és társulási megállapodás uniós ratifikálásának. A ratifikáció pedig előfeltétele a tagjelölti státus megadásának – fejtette ki.
Belgrád korábban azt tűzte ki célul, hogy még az idén elnyerje az uniós tagjelölti státust. Barroso történelmi jelentőségű fejleménynek mondta, hogy Szerbia július 21-én elfogta és átadta Hágának Radovan Karadzicot, a boszniai szerbek egykori vezetőjét, aki hosszú évek óta a hágai törvényszék körözési listájának élén volt. Azt a szerb reményt azonban lehűtötte, hogy ennek nyomán Brüsszel azonnal kilátásba helyezi Szerbia uniós tagjelöltségét.
A másik legtöbbet emlegetett, háborús bűnökkel vádolt szerbet, Ratko Mladicot illetően azt kérdezte egy riporter a szerb elnöktől, hogy őt mikor adják át Hágának. Tadic azt mondta, hogy amint megtalálják, azonnal. Megerősítette, hogy Belgrád folytatni kívánja az együttműködést Hágával. A szerb államfő hangsúlyozta, hogy országa, miközben a teljes európai integrációra törekszik, nem mond le Koszovóról, nem ismeri el a tartomány egyoldalú elszakadását.
Küzdelmét azonban kizárólag a nemzetközi jog eszközeinek alkalmazásával folytatja, nem alkalmaz erőszakot, nem gátolja a koszovói gazdaság fejlődését. Arra a kérdésre, hogy Szerbia elismeri-e Dél-Oszétiát és Abháziát – miként tette azt a szerbeket Koszovó ügyében pártoló Oroszország -, Tadic határozott nemmel válaszolt, mondván: Szerbia a saját érdekeit védelmezi, és nem kíván úgynevezett új országokat elismerni.
