Külföld

Szabadlábon a holokauszttagadó brit történész

admin
admin

2006. 12. 20. 14:46

Feltételesen szabadlábra helyezik Bécsben egy szerdai döntés alapján a brit David Irvinget, akit ez év februárjában háromévi szabadságvesztésre ítéltek a holokauszt tagadásáért.

A bécsi tartományi bíróság esküdtszéke február 20-án ítélte letöltendő szabadságvesztésre a brit történészt, akit egy 1989-es elfogató parancs alapján vettek őrizetbe. Irvinget azzal vádolták, hogy 1989-ben két ausztriai előadásában is megkérdőjelezte az auschwitzi gázkamrák létezését és a holokauszt megtörténtét.

Irvinget tavaly novemberben Stájerországban vették őrizetbe, és szökésének a lehetőségére hivatkozva elutasították óvadék elleni szabadlábra helyezési kérelmét.

A történészt visszaeső bűnösként fogták perbe az 1947-ben elfogadott tilalmi törvény (Verbotsgesetz) alapján. E törvény paragrafusai szerint 1-től 10 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetik azokat, akik nyilvánosan tagadják a náci bűnöket. (A történészt már 1984-ben is őrizetbe vették Ausztriában, de kiadták Németországnak, ahol szabadlábra helyezték.)


Felülbírálta véleményét

A férfi a februári bécsi tárgyaláson már nem cáfolta az auschwitzi gázkamrák létezését és a holokauszt megtörténtét. Kijelentette, hogy téves volt az ezzel ellentétes korábbi véleménye, és erre az utóbbi években fokozatosan jött rá.

A 67 esztendős Irving elismerte, hogy elkövette a terhére róttakat. Egyebek között “metodikai hibának” minősítette, hogy korábban tagadta a gázkamrák létezését. Úgy magyarázta, hogy ilyet már nem mondana, mert az hiba lenne. Kifejtette, hogy olyan dokumentumokhoz jutott hozzá, amelyek alapján megváltoztatta korábbi nézeteit.

Ezek közé sorolta Adolf Eichmannak, az európai zsidók megsemmisítő táborokba szállítása fő szervezőjének az egyik feljegyzését, amelyben Eichmann beszámol arról, hogy megtekintett egy ilyen gázkamrát. Irving szerint számára ez volt az első bizonyíték arra, hogy a gázkamrák léteztek. Hozzáfűzte, hogy a brit állami archívumban pedig véletlenül felfedezte az auschwitzi tábor helyettes parancsnokának a feljegyzését, amelyben Irving szerint “nagyon meggyőző formában írja le a megsemmisítést”.


Taktikai okokból visszakozott?

Az ügyész februárban mindenekelőtt azt hangsúlyozta a bíróság előtt, hogy Irving “minden más, csak nem történész”, és történelemhamisítónak nevezte a vádlottat. Az ügyész szerint Irving csak “tárgyalástaktikai okokból” hangoztatta nézeteinek a megváltozását, mert a per megkezdéséig egészen más nézeteket hangoztatott. Az őrizetben tartott Irvinget márciusban bírói határozattal el is tiltották a sajtónyilatkozatoktól, mert osztrák érvelés szerint az elítélését követő hetekben több sajtónyilatkozatot is adott, amelyekben egyebek között ismét megkérdőjelezte a zsidók szervezett kiirtását a Harmadik Birodalomban, és fasiszta államnak nevezte Ausztriát.

Az Irvinggel szembeni ítélet szeptemberben emelkedett jogerőre a legfelsőbb bíróság döntése alapján. A testület akkor nem döntött arról, hogy meghosszabítják, vagy helybenhagyják-e az ítéletet, mert a kérdésről a bécsi tartományi legfelsőbb bíróságnak kellett döntenie. Ez a bírói fórum határozott úgy szerdán, hogy – tekintettel a bűncselekmény elkövetésének távoli időpontjára – három évi próbaidőre bocsátja Irvinget, és feltételesen szabadlábra helyezi az elítéltet, aki elhagyhatja Ausztriát.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Speaker giving a talk on corporate Business Conference. Audience at the conference hall. Business and Entrepreneurship event.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.