A nemzetközi szokásokkal ellentétben nem minden, az amerikaiak által működtetett börtönökbe engedték be a Vöröskeresztet – ismerte el John Bellinger, az amerikai külügyminisztérium főtanácsadója, bár nem árulta el, hogy pontosan mely fogolytáboroktól tagadták meg a segélyeket.
Bellinger az újságírói kérdésre, hogy a Vöröskersztnek minden hasonló körülmények között, de az Egyesült Államok területén kívül fogvatartott gyanúsítotthoz van-e hozzáférése, azt válaszolta: „nem.” A Bush adminisztráció korábban hangoztatta, hogy az amerikai börtönök mindegyikébe bejárása van a Vöröskeresztnek, nyitva hagyva azt a kérdést, hogy CIA- börtönök működhetnek bárhol máshol a világban – írja a BBC.
Bellinger kijelentését Genfben tette, miközben Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter Európában volt kénytelen szembesülni a CIA -börtönök miatti felháborodással. Rice akkor beismerte, hogy a kínzást tiltó ENSZ konvenciót az Egyesült Államok eddig úgy értelmezte, hogy az az amerikaiakra csak az USA területén érvényes.
Fény derült a koszovói titkos börtönre
Közben bizonyossá vált, hogy az amerikai hadsereg Koszovóban titkos börtönt működtet, melyet az ENSZ tartományi ombudsmanja saját szemével látott, és többször járt is a fogolytáborban. A lengyel tekintélyes jogász, Marek Nowicki a Berliner Zeitungnak adott nyilatkozatában kijelentette: “semmi kétség nem fér ahhoz, hogy az ottani Camb Bondsteel támaszponton hosszú ideje egy titkos börtön létezik, amely nem tartozik semmifajta tartományi polgári vagy jogi ellenőrzés alá.” Nowicki elmondta, hogy, hogy 2000 vége és 2001 eleje között kétszer látogathatta meg a szóban forgó támaszpontot. Látogatásait így összegezte: “a börtönben minden ugyanúgy nézett ki, mint azokon a képeken, amelyeket az ember Guantanámóról ismer.”
A Kuba területén lévő Guantanámo az Egyesült Államok leghírhedtebb börtöntámaszpontja. Alig két héttel Novicki nyilatkozata előtt a francia Le Monde közölte azt az értesülést, amely szerint az Egyesült Államok “egy Guantanámóhoz hasonló börtöntábort tart fenn a Szerbiához tartozó tartományban.
A Le Monde az Európa Tanács emberi jogi megbízottjának, Alvaro Gilnek a szavaira hivatkozott. Alvaro Gil beszámolt arról, hogy 2002 szeptemberében kereste fel a koszovói bázist, ahol mintegy 15-20 foglyot látott ugyanolyan narancsszínű ruházatban, amilyet az embertelen körülmények között tartott guantanámói foglyok viselnek.
