Rose D’Or-ügy: sok új kérdésre is régi a válasz

Fónagy államtitkár nem árulta el, miként állítják a magyar adófizetők szolgálatába a luxusjachtot, lesznek-e például közösségi hajóutak.

Hogyan érvényesülnek a Rose D’Or luxusjachtban szerzett közvetett állami résztulajdon tekintetében az állami vagyon gyarapítására, értékének növelésére, észszerű és gazdaságos hasznosítására irányuló kormányzati elvek? Hogyan kívánja a magyar adófizetők szolgálatába állítani a Rose D’Or luxushajót?”

Két szocialista képviselő (Tóth Bertalan, Vajda Zoltán) újra kérdezni próbált Nagy Mártontól. A gazdaságfejlesztési miniszternek megköszönték, hogy megbízásából korábban az államtitkára válaszolt, ám maradt hiányérzetük. Szerintük Fónagy János figyelmen kívül hagyta, hogy egy olyan, részben állami tulajdonban álló, a nemzeti vagyon részét képező vagyonelemről kérdeztek, amiről korábban éppen az államtitkár mondta azt, hogy

a kormány legfőbb vagyonpolitikai célja 2010 óta az állami szerepvállalás erősítése, az állami vagyon gyarapítása, értékének növelése, észszerű és gazdaságos hasznosítása.

Az ellenzéki politikusok szerint ennek fényében elvárható, hogy az állami tulajdonban álló cégeket ezen elvek alapján irányítsák.

A Rose d’Or az Euroleasing Zrt. tulajdona, a cég a Magyar Bankholding Zrt. leányvállalata, így a luxushajó a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-n keresztül részben az állam érdekeltségi körébe tartozik, vezették le.

Az Euroleasing 2022-ben 18 milliárdos bevétel mellett 1,6 milliárdos veszteséget könyvelt el, így már az is bajos, hogy miből tudná kifizetni a 62 méteres, 12 kabinos, 14 fős legénységet foglalkoztató jacht teljes üzemeltetési költségét, ami a jachfigyelő portál szerint úgy évi 2,4 milliárd forintra rúgnak.

Nagy Mártont a fentiek alapján arról kérdezték:

Az újabb kérdésekre az államtitkár már csak annyit reagált, hogy irányadónak nevezte korábbi válaszát. Akkor a két szocialista politikus

Hogy is van ez? Babaváróra és CSOK-ra nincs pénz, nagyobb luxusjachtra van?

Az államtitkár akkor sem tért ki a részletekre, csak annyit felelt, hogy a magyar állam

a gazdasági társaságokkal és a bankokkal szemben is azt várja el, hogy a vonatkozó jogszabályokat tartsák be és fizessék be az adót.

Közösségi oldalán Tóth Bertalan ezt a választ semmitmondónak nevezte.