Közélet

Szép csendben megszüntették a nyomozást Farkas Flórián botrányos roma programja ügyében

Bodnár Boglárka / MTI
Bodnár Boglárka / MTI
Bizonyítottság hiányában hétévnyi nyomozás után ért véget az eljárás a Híd a munka világába program ügyben.

Bizonyítottság hiányában hét év után megszüntette a nyomozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) botrányos Híd a munka világába programjának ügyében – értesült a 24.hu.

A Farkas Flórián volt fideszes országgyűlési képviselő nevével összeforrt roma felzárkóztatási program miatt 2015-ben indult eljárás költségvetési csalás gyanúja miatt Hadházy Ákos feljelentése nyomán. Az ORÖ-nek elsősorban európai uniós forrásból létre kellett volna hoznia egy országos lefedettségű munkaerő-közvetítő irodahálózatot, amely folyamatos és kiszámítható munkát biztosított volna a hátrányos helyzetűeknek, elsősorban romáknak. Azonban

az ORÖ több más nehezen megmagyarázható tétel mellett autókra, használhatatlan irodákra, bútorokra és egy gellérthegyi villára költötte a kapott százmilliókat. Működő irodahálózat pedig sosem állt fel.

Az eredetileg ötmilliárd forintos, később 1,6 milliárdos költségvetésűre csökkentett program miatt az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF is vizsgálódott. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) 2016-ban – példátlan módon – elismerte, hogy védhetetlen visszaélések történtek a brüsszeli pénzeket felemésztő projektben, ezért felmondta az uniós támogatási szerződést az Országos Roma Önkormányzattal, és kötelezték a támogatás visszafizetésére. De később ezt is megúszta az ORÖ, az összegből 1,3 milliárd forintot átvállalt a kormány, csak a fennmaradó 300 millió forintot kellett valójában visszafizetnie.

Illyés Tibor / MTI Makai István, a Roma Polgári Tömörülés elnöke, Vajda László, a Lungo Drom országos alelnöke és Dancs Mihály, a Roma Polgárjogi Mozgalom vezetője sajtótájékoztató tart az önkormányzat közgyűlésének határozatlanképtelenség miatt elmaradt rendkívüli ülése után az az Országos Roma Önkormányzat székházában, 2015. február 9-én. Az ülést a Híd a munka világába programmal kapcsolatban tett, visszaélésekről szóló állítások miatt kezdeményeztek képviselők.

Az OLAF kimutatása szerint az Emmi a szerződésbontás előtt összesen 24 szabálytalansági eljárást indított az ORÖ által lefolytatott közbeszerzésekkel és beszerzésekkel kapcsolatban. Tizenegy esetben maga a minisztérium állapított meg a szabálytalanságot. Végül az ORÖ által elszámolásra benyújtott 1,6 milliárd forintot kitevő tételekről kimondták, hogy a „teljes összeg esetében fennáll a szabálytalanság gyanúja”. A visszaélések nagy részét akkor követték el, amikor Farkas Flórián volt az ORÖ elnöke.

Ennek ellenére – mint megírtuk –, a korábban 800 oldalasra hízott nyomozati anyag tanúsága szerint a hatóságok az elmúlt hét évben egyszer sem kérdezték ki a fideszes politikust, miközben pozíciójában ő volt az aláírója a program szerződéseinek is. Farkas egyébként az idén tavasszal húsz év után távozni kényszerült a parlamentből, miután helyét a Fidesz-KDNP országos listáján Sztojka Attila roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos vette át.

Érdekes az is, hogy bizonyítottság hiányában szüntette meg a NAV az eljárást, mert az OLAF is alaposan dokumentálta a történteket. A 24.hu által korábban ismertetett OLAF-jelentés megállította, hogy

a Híd a munka világába Munkaerő-szervező Országos Foglalkoztatási Szövetkezet 2014. április 24. napján pro forma bejegyzésre került ugyan, de érdemben soha nem működött, a kitűzött célokat még részlegesen sem érte el.

Az OLAF szerint az ORÖ nem biztosította a szövetkezet működési feltételeit, ezért az nem tudott önfenntartóvá válni. A taglétszám meg sem közelítette a szükségesnek ítélt szintet, és az irodahálózatot sem építették ki. A gellérthegyi irodához hasonlóan megvettek négy vidéki ingatlant, amelyekben azonban a projekttel kapcsolatos munkavégzés nem történt. Gödöllőn például egy 25 milliós bútorüzletet vásároltak a támogatási pénzből, de az csak akkor lett volna alkalmas az előírt feladatok ellátására, ha további 22 milliót ráköltenek a felújítására és átalakítására.

Azt is leírták, hogy az ORÖ feladata lett volna a munkaerőpiaci szolgáltatásokat nyújtó mentorok hálózatának kiépítése is. A mentoroknak kellett volna toborozni és bevonni a programba a hátrányos helyzetű romákat. A mentori posztra azonban jellemzően az ORÖ képviselőit alkalmazták külön fizetéssel, akik az első időszakban alig toboroztak jelentkezőt. Később átalakították a toborzási rendszert, amivel papíron hirtelen meg tudták növelni a jelentkezők számát, de az uniós csalás elleni hivatal szerint végül ezek a regisztrált célcsoporttagok sem vettek részt semmilyen képzésben, foglalkoztatásuk beindítása el sem kezdődött.

A NAV egyébként kérdésünkre azt közölte, hogy az ügyben nincs nyilvánosságra hozható információ. A nyomozóhatóságot felügyelő Fővárosi Főügyészség árulta el végül, hogy a nyomozás megszűnt. A határozat ellen panasz egyelőre nem érkezett az ügyészségre.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik