Közélet koronavírus

Egy magyar szülőpár Pandémiának akarta elnevezni a lányát

Martin BUREAU / AFP
Martin BUREAU / AFP

Kiugróan sok új keresztnevet szerettek volna anyakönyveztetni a szülők tavaly Magyarországon, szinte dupla annyi kérelem érkezett a Nyelvtudományi Intézethez 2020-ban, mint az azt megelőző években, közölte a 24.hu érdeklődésére az intézet.

Dr. Raátz Judit tudományos főmunkatárs tájékoztatása szerint ennek az oka talán az lehetett, hogy a szülők jobban ráértek a neveken gondolkozni a járvány alatt.

A Nyelvtudományi Intézet a Miniszterelnökségtől kapja meg a névkérelmeket, és jogszabály határozza meg, hogy 30 napon belül szakvéleményt kell írniuk arról, hogy javasolják-e az adott nevet anyakönyvezésre, amit minden esetben indokolniuk kell. Az állásfoglalást jellemzően 1-2 hét alatt elkészítik. A járvány az intézet munkájára nem gyakorolt jelentős hatást, hiszen megközelítőleg tíz éve a zöldítés és a munkamenet gyorsításának érdekében online zajlik az illetékes minisztériummal.

Elefteria, Nabila és Szkott 2020 új nevei között

Lapunk megkeresésére Dr. Raátz Judit közölte, hogy az intézethez 2020-ban 609 kérvény érkezett, és mindössze 46 női és 21 férfinév kapott zöld utat.

A kérelmezők nagy százaléka külföldön használt nevet szeretne bejegyeztetni. Ezek közt jellemzőek az olyan nevek, amelyek már anyakönyvezhetők, de csak a magyar helyesírásnak megfelelően. A szülők ehelyett az idegen írásmódot szeretnék használni

– magyarázta az intézet tudományos főmunkatársa.

Példaként említette a következő neveket: Fanny, Monika, Zaya, Wanda, Jasmin, Dorothy, Jennifer, Antony, Theo, Lukas. Hozzátette ugyanakkor, hogy mivel Magyarországon jogszabály mondja ki, hogy csak a magyar kiejtést követő helyesírással lehet magyar állampolgárnak nevet bejegyezni, így a felsorolt alakok nem anyakönyvezhetők.

Kérdésünkre válaszolva arról is tájékoztatott, hogy gyakori az úgynevezett uniszex nevek engedélyezésének kérelmezése, de ezt itthon szintén jogszabály tiltja. Ennek ellenére többen kérnek ilyen neveket, mint például a Lee, a Nermin vagy az Éden.

A jóváhagyott nevek nagy százaléka külföldön használt, idegen eredetű.

Ilyen például a 2020-ban elfogadott női nevek közül a görög Altea, Elefteria, az arab Nabila, a német Lizel, Valburga, a francia Szolina, a spanyol Asella, az angol Héli. A férfinevek között szintén találunk arab (Oszama, Latif, Farisz, Fadi), német (Randolf), angol (Lex, Szkott), ónorvég (Ejnár) és héber (Raziel, Zetár) neveket.

Az intézetnél rákérdeztünk arra is, előfordult-e, hogy valaki a koronavírus-járványhoz köthető új keresztnevet próbált felvetetni a jegyzékbe. Dr Raátz Judit úgy felelt,

szerencsére nálunk csak egy ilyen névkérelem volt. Egy szülőpár a Pandémia nevet szerette volna a kislányának bejegyeztetni. Természetesen a nevet nem javasoltuk anyakönyvezésre.

Kapcsolódó
Valaki Fidesznek akarta elnevezni a gyerekét
De engedélyt nem kapott rá.

Ritka már a Mária, a Katalin és az Erzsébet

2020 legnépszerűbb férfi és női keresztneveire vonatkozóan egyelőre még nem áll rendelkezésre adat, és nehéz megjósolni azt is, mely nevek népszerűsége nőhet meg a következő években.

Alapjában a meglévő nevekből választanak a szülők, mi persze az extrém esetekkel találkozunk. Ami a trend, és ez már az elmúlt 10-15 évre jellemző, hogy mindenki különleges, egyedi nevet szeretne a gyerekének adni

– magyarázta a tudományos főmunkatárs.

Dr. Raátz Judit beszélt arról is, hogy a „hagyományos” nevek eltűnnek, a nőknél gyorsabban, mint a férfiaknál. Nőknél az újszülöttek esetében nincs a száz leggyakoribb névben a Mária, Katalin, Erzsébet, de helyettük ezeknek a neveknek a rokon neveit használják, mint a Mira, Maja (Mária), Elizabet, Eliza. A férfinevek esetében viszont a száz leggyakoribb névben még ott vannak az olyan klasszikus nevek, mint a József, János, István és Sándor.

Alapelvek a kérvényezett nevek szakvéleményének elkészítéséhez

 

  • Anyakönyvezni a szülők által meghatározott sorrendben legfeljebb két, a gyermek nemének megfelelő utónevet lehet a Magyar Tudományos Akadémia által összeállított utónévjegyzékből. Amennyiben egy fantázianevet már az egyik nemnek javasoltak, azt a későbbiekben a másik nem részére nem javasolják.
  • Az újonnan kérvényezett utónevet minden esetben a mai köznyelvi kiejtésének megfelelően, a mai magyar helyesírás szabályai szerint kell bejegyezni.
  • Az ősi magyarnak tartott utóneveket csak akkor ajánlják bejegyzésre, ha hiteles, írott források alapján tudományosan bizonyítható, hogy a nevet a középkorban személynévként használták. A szakvélemény elkészítésekor a név jelentését is figyelembe veszik. Ha olyan régi névről van szó, amelynek jelentése hátrányos lehet a viselőjére, bejegyzését nem javasolják (például: Nemél, Halaldi, Sánta).
  • Elismert, maradandó értéket képviselő klasszikus vagy mai ismert magyar nyelvű irodalmi, művészeti alkotásokban szereplő írói fantázianevek bejegyzését akkor javasolják, ha a név a magyar vagy az európai névkultúra valamelyik típusát képviseli, és nem hátrányos a névviselőre.
  • Idegen nyelvű klasszikus vagy mai ismert irodalmi, művészeti alkotásokban szereplő írói fantázianevek bejegyzését akkor javasolják, ha a név külföldön már önálló és elterjedt személynévként használatos.
  • Az idegen nyelvi eredetű újabb utóneveknek a magyarban meglevő, tehát már meghonosodott megfelelőit ajánlják bejegyzésre, ha vannak ilyenek (például Casper helyett Gáspár, Deniel helyett Dániel, Catharina helyett Katalin).
  • Ha az idegen névnek nincs magyar megfelelője, abban az esetben javasolják a bejegyzést, ha a név valamely nyelvben, kultúrában, vallásban hiteles módon igazolhatóan névként használatos, jelentése a magyarban nem pejoratív és nem sértő. Fontos szempont, hogy a kérvényezett névről egyértelműen el lehessen dönteni, hogy női vagy férfi utónévről van-e szó.
  • Az újonnan alkotott köznévi eredetű fantázianevek önálló utónévként való bejegyzését akkor javasolják, ha a név beilleszthető a magyar és az európai névkultúra típusainak valamelyikébe (ilyen például a nők esetében az újabb virágnevek használata).
  • Az utónévlistán szereplő nevek becéző változatai abban az esetben javasolhatók bejegyzésre, ha az általuk képviselt típusnak már vannak hagyományai a névkincsünkben. A nevek túlzott, többszörös becéző formáit a bizottság nem javasolja (például: Icuska, Katácska, Loncika, Gyuszkó, Misike). A férfinevek becéző formáit csak akkor támogatja a bizottság anyakönyvezésre, ha személynévi használatuk a középkorra nyúlik vissza, és ez hitelesen bizonyítható is (Gergő, Janó).
  • Nem javasolnak bejegyzésre földrajzi névként, márkanévként és művésznévként, valamint csak családnévként használt alakokat (például Gyimes, Benetton, Zséda, Károlyi). Ez alól kivétel, ha a ma használatos földrajzi név bizonyíthatóan személynévi eredetű (mint Abony, Apaj, Mizse), vagy a ma családnévként használt nevet a középkorban bizonyíthatóan egyelemű személynévként használták (például Benke, Gorda, Pető).
  • A köznévi eredetű és jelentésű fantázianevek esetében csak akkor javasolják a név bejegyzését, ha jelentése feltehetően nem lehet hátrányos a név viselőjére (például Csibécske, Felhő, Zápor), illetve ha a köznévi alak történetileg beleilleszthető névkultúránkba.
  • Ha egy már anyakönyvezett név bejegyzését kérik más helyesírással, a már bejegyezhető, idegen eredetű, más nyelvekben is több alakváltozatban létező nevek esetében akkor javasolják a név újabb írásváltozatát, ha a jelenségre találnak példát más nevek esetében (Annabel – Annabell, Bora – Bóra, Izabel – Izabell). Ha a kért bejegyzési forma megfelel a magyar kiejtésnek, illetve az alakváltozat bizonyíthatóan levezethető egy alapnévből (Milla – Mila, Heni – Henni).
  • A női-férfi rokon nevek esetében támogatják annak a névalaknak a bejegyzését, amelyik a névpár tagjai közül nem szerepel a bejegyezhető nevek listáján, de más nyelvekben megtalálható, illetve megfelel a magyar névalkotási szabályoknak is.
  • Nem javasolják az olyan név bejegyzését, amely hangzásában, jelentésében a gyerek személyiségfejlődésére nézve a későbbiekben vélhetően káros lehet, ami miatt csúfolhatják, kiközösíthetik őt.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik