A Városliget különleges névjegye lesz Magyarországnak, Budapest a Liget-projekt nyertese – mondogatják kormányoldalról, miközben ellenzéki politikusok és jó néhány civil szervezet szerint a múzeumi negyed létrehozása környezetrombolás, Budapest második legnagyobb közparkját tönkreteszik a beépítéssel. A Závecz Research a 24.hu megbízásából készített felméréséből az látszik, hogy noha nemcsak a politikusokat, hanem a budapesti lakosságot is megosztja a beruházás, az ellenzői vannak jóval többen.
A megkérdezettek 62 százaléka ugyanis leállítaná a projektet és közparkként működtetné a Városligetet, mindössze a fővárosiak 32 százaléka támogatja a múzeumi negyed építését.
A legfiatalabb korosztály ellenzi a leginkább a Liget beépítését, a 18 és 39 év közöttieknek csak a 28 százaléka tartja ezt jó ötletnek, 65 százalékuk elutasító. Még nagyobb az ellenzők aránya a felsőfokú végzettségűeknél, 68 százalékuk állítaná le a beruházást. Nem meglepő, hogy a közelükben lévő zöldterületekkel jobban álló budaiak valamivel megengedőbbek, 38 százalékban helyeslik a kormány elképzeléseit, a pestiek közül viszont csak 31 százalék pártolja a Liget-projektet.
Amely láthatóan erősen átpolitizálódott: a közvélemény-kutatás eredményéből kivehető, hogy szinte a teljes ellenzéki tábor ellenzi a beruházást, mindössze 8 százalékuk állt ki mellette, 89 százalék viszont véget vetne az építkezéseknek. Ezzel szemben a Fidesz-szavazók bő kétharmada – 68 százaléka – azonosulni tud a kormány beépítési terveivel, és negyedük (26 százalék) ellenzi a projektet. A párt nélküliek viszont inkább az ellenzéki álláspontot osztják, 22 helyesli a múzeumi negyed építését, 68 százalék nem.
Mi, mennyi, miért?
Az Átlátszó számítása szerint öt év alatt összesen 119 milliárd forintot költött a Városliget Zrt. a Liget-projekt intézményeinek megépítésére, a végösszeg pedig akár 250 milliárd forint is lehet. Ezek mintegy felét a Néprajzi Múzeum, a Magyar Zene Háza, valamint az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ generálkivitelezési munkái teszik ki.
A parkba egy hatalmas játszóteret, sportpályákat, futókört és egy föld alatti parkolót is megálmodtak, a Vakok Kertjét már átadták és kutyás élményparkot is terveznek. Emellett látható lesz egy Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre.
A projekt kezdetén még 2019-es, 2020-as átadásról beszéltek, de Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa júliusban azt mondta, várhatóan 2022-re fog állni minden új épület, és 2023-ig nyílik meg az összes új intézmény. De sok minden nem a kezdeti elképzelések szerint alakul, a Városliget helyett ugyanis a MÁV egykori Északi Járműjavítójának épületeibe költözik a Közlekedési Múzeum, a fotó- és az építészeti múzeum pedig nem épül meg a projekt keretében.
Karácsony Gergely ellenzéki főpolgármester-jelölt szerint viszont egy parkban építkezni őrültség.
Azt, hogy a Városligetben monumentális, bármilyen funkciójú épületek legyenek, én ezt urbanisztikai, városrendezési szempontból egy katasztrofálisan rossz ötletnek gondolom
– mondta korábban. Arról is beszélt, hogy megválasztása esetén kezdeményezni fogja a beruházás leállítását – könnyű dolga azonban nem lesz, hiszen a Liget-projektről törvény döntött.
A zuglói polgármester társadalmi vitát kezdeményezne arról, hogy a Városligetben már zajló építkezéseket miként varrják el. Ezzel kapcsolatban a 24.hu-nak adott interjújában kifejtette:
A Liget-törvény csak lehetőséget biztosít az építkezésre, hogy pontosan mi történik, azt a törvény a fővárosi közgyűlés által megalkotott Városrendezési Építési Szabályzatra bízza. El kell azt érni, amit már népszavazással is el akartam korábban, hogy semmilyen új épület ne épülhessen a Ligetben. (…) Azzal számolok, hogy lesz baloldali többség a közgyűlésben, és akkor a városligeti építkezés leállítása lesz a száznapos program egyik nagyon fontos része.
Kiemelt kép: Máthé Zoltán / MTI
