Közélet
Image: 72979099, Alsó és felső osztályos diákok a  budapesti Klebelsberg Kuno Általános Iskola és Gimnáziumban., Place: Budapest, Hungary, License: Rights managed, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com

Lezárják a menekülőutat az állami iskolarendszerből

Jelenleg még van egy olyan kiskapu, amin keresztül kimenekíthetik gyerekeiket az állami oktatásból azok a szülők, akik szerényebb összeget tudnak áldozni a megfelelő fejlesztésre, de nem elég vagyonosak ahhoz, hogy megfizessék a méregdrága magániskolákat. Ezt a kiskaput zárná be Semjén Zsolt jövőre.
Korábban a témában:

A 2020/2021-es tanévtől megszűnik a magántanulói státusz, helyette az egyéni munkarendet vezetik be, ha a parlament megszavazza a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által benyújtott törvényjavaslatot. Mivel a végrehajtási rendeletek még nem nyilvánosak, a részletekről keveset tudni, az viszont látszik, hogy a kormányzatnak komoly fenntartásai vannak a magántanulói viszony jelenlegi szabályozásával.

Magyarországon 16 éves korig kötelező iskolába járni. A személyes jelenlét olyannyira fontos, hogy az a család, ahol a gyerek több mint 50 igazolatlan órát gyűjt össze, a jegyzővel találja szemben magát és elveszítheti a családi pótlékot. Jelenleg egyetlen olyan törvényes út van, amivel tartósan el lehet kerülni a napi iskolába járást: a magántanulóknak év közben egyetlen tanítási napon sem kell részt venniük, mindössze félévente osztályozóvizsgát kell tenniük minden tantárgyból. Ezt a lehetőséget olyan helyzetben vehetik igénybe a szülők, amikor indokolt a gyerek kivétele az iskolából: ilyen ok lehet az átlagostól való bármilyen eltérés, például a tehetséggondozás, a sajátos nevelési igény vagy az élsport. A magántanulói státuszról a szülő kérelme alapján az intézményvezető dönt.

A magántanulók számáról az Oktatási Hivatal 2014-ben publikált legutóbb statisztikát. Viszont több jel mutat arra, hogy a csalódott vagy bizalmatlan szülők a magántanulói státusszal találtak kiutat a közoktatásból gyermekeiknek.

Egyre gyakoribb jelenség, hogy több család összeáll és a magántanuló gyerekeik mellé jól képzett pedagógusokat vesznek fel. Az otthoni oktatásban a gyerekek az osztályozóvizsga tételeit gyorsan megtanulják, így marad idő és lehetőség a szabadabb, kreatívabb fejlesztésre. Ez a középosztálybeli családok egyik menekülőútja, teljesen érthető reflex. Ha viszont felmerül az ilyen igény, ami nagyon erős kritika a közoktatás minőségét illetően, nem a menekülőút lezárása a megoldás

— mondta kérdésünkre Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke, aki szerint a szülőket azért sem szabad elítélni, mert a közoktatás jelenlegi állapotában sokszor nem versenyképes az otthoni oktatással szemben.

Erről beszélt megkeresésünkre az a Pest megyei édesanya is, aki két éve döntött úgy, hogy gyerekeit kiveszi az iskolából és unokatestvéreikkel együtt egy négyfős tanulócsoportban oktatja őket.

A mi helyzetünk speciális, mert van tanári végzettségem. Ma már mindenki tudja, hogy nagy a gond az iskolákban: néha még kréta és fénymásolópapír sincsen, mi viszont nem a tárgyi hiányosságok miatt döntöttünk a homeschooling mellett. A nagyobbik gyerekünknél láttuk, hogy elszaladnak a hónapok, az évek, és mégsem fejlődik úgy, ahogyan kellene, egyre kevésbé érdeklődő és nyitott. Egyszerűen unta az egészet: környezetismeret órán nem vitték ki őket a közeli erdőbe megmutatni azt, hogy miről is tanulnak. Egy elméleti művilágban meséltek nekik olyan dolgokról is, amiket minimális erőbefektetéssel a gyakorlatba ágyazva is át lehetett volna adni. Volt olyan, hogy fél év alatt kétszer cserélődött az angol tanár, minden váltásnál megzökkentek, nem haladtak. Amikor a kicsi elballagott az óvodából, görcsbe rándult a gyomrom, úgy éreztem, hogy olyasmibe rakom be, amiben egyszer már csalódtunk és biztosan nem jó megoldás. A sógornőmmel beszélgetve merült fel az itthoni oktatás lehetősége, és belevágtunk.

Komoly előnyt jelentett, hogy az anyának a végzettsége miatt sok tanár ismerőse van, így megtalálták azokat a szakembereket, akik megfelelő minőségben tudják felkészíteni a gyerekeket a vizsgákra, de emellett megtalálják a kreatívabb, személyre szabott megoldásokat is.

Nálunk nincsen fix órarend, már csak azért sem, mert a velünk dolgozó tanárok napközben iskolákban tanítanak. Délután jönnek, addig felkészülünk, olvasunk, megfogalmazzuk a kérdéseinket. Sokat kirándulunk, gyakran járunk múzeumba, kézműveskedünk. Az osztályozó vizsgák előtt gyakrabban kérjük a segítségüket, de általánosságban elmondható, hogy nagyon jól működik a kapcsolattartás. Ha kérdésünk van, emailt küldünk és jön a válasz. De olyan is volt, hogy a történelemfoglalkozást a tanár Skype-on tartotta meg. A legtöbb embernek két kérdése szokott lenni: milyen jegyeket kapnak és mennyibe kerül ez a különcködés? Mindenkit meg szoktam nyugtatni, hogy a gyerekek legrosszabb jegye eddig négyes volt. A nagyobbiknak két középfokú nyelvvizsgája van, ebből a németet a homeschoolingban szerzett tudással szerezte meg, a kisebbik pedig – bár még csak 9 éves – angolul is szívesen olvas. Mivel nálunk az angolfoglalkozás nem szódolgozatot jelent, hanem mesézést, társasjátékot, körjátékot, akasztófát, szituációs jétékokat, úgy tanítjuk, hogy szinte észre sem veszi. A négy gyerek közül kettő egyidős, van 10 éves, így csak az én legidősebb gyerekem lóg ki a sorból. Ő viszont önálló, fantasztikus, ahogyan szinte egyedül képes feldolgozni a tananyagot és egyáltalán nem ódzkodik attól, hogy a kisebbekkel eljárjon múzeumba, kézműveskedni vagy belehallgasson az ő foglakozásaikba. Ez fordítva is igaz egyébként.

Az édesanya azt mondja, időszaktól függően gyerekenként körülbelül havi 40-60 ezer forintba kerül az otthoni oktatás. Férjével sokáig hezitáltak, hogy milyen megoldást válasszanak, de a viszonylag olcsóbb alternatív tantervű iskolák messze voltak nekik, az igazán minőségi privátsulik pedig éves szinten milliókba kerültek volna. Ezért vették saját kezükbe a gyerekek tanítását.

Az anyuka szabadkozott, hogy miért nem vállalja nevét a nyilatkozathoz: bár az anyaiskolájuk legtöbb tanárával jó kapcsolatban vannak, akadnak olyanok is, akik különcködő hippiknek tartják őket vagy személyes sértésként élik meg, hogy a gyerekek csak vizsgázni járnak be.

Akinek van pénze, találhat más megoldást

Szűcs Tamás úgy látja: ha a rendszer olyan jelzést kap, hogy az érintettek akár komoly áldozatok árán is inkább kimenekülnek belőle, az nagyon nagy baj. Szerinte

először a Nemzeti Alaptantervet kell úgy átalakítani, hogy az korszerű, használható tudást garantáljon. Rendezni kell a pedagógusok helyzetét és vissza kell adni az intézmények szuverenitását, ami jelenlegi, központosított rendszerben szinte teljesen eltűnt.

Vannak azonban olyanok, akik jövőre is legálisan kimenekülhetnek a közoktatási rendszerből: ők azok, akik a méregdrága magániskolákba tudják beíratni gyerekeiket.

  • Így tett például Szabó Tünde, az Emberi Erőforrások Minisztériumának sportért felelős államtitkára, aki gyerekeit a SEK Budapest International Schoolba járatja. Ez az iskola az egyik legdrágább a magyarországi magániskolák közül, ahol a tandíj évente és gyerekenként körülbelül 2 millió forint.
  • Korábban maga a tárcavezető Kásler Miklós sem bízta gyermekét a közoktatási rendszerre: saját gyermeke és unokái külföldi magániskolákba jártak.
  • Debrecenben pedig közpénzmilliárdokért építenek olyan iskolát, ahol az óvodától az érettségiig a tandíj meghaladja a 45 millió forintot.
Budapest, 2018. április 20.
Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) újonnan megválasztott ügyvezető elnöke a PDSZ székházában 2018. április 20-án.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Fotó: Szigetváry Zsolt /MTI

Plusz feladat látszik, plusz forrás nem

Szűcs Tamás arról is beszélt, aggályos, hogy míg a magántanulói státuszról jelenleg az intézményvezető dönt, a módosítás után ez a feladat egy meg nem nevezett hivatalra hárulna, mivel így tovább csökkenne az iskolák önállósága. Az sem tisztázott, hogy az egyéni tanrendű diákoknak lenne-e kötelező iskolai részvétel, például hetente, havonta 1-2 nap tanítási nappal, mert ez további terheket róna az agyonhajszolt tanárokra. Aggodalomra ad okot az is, hogy egyelőre csak a terhelési oldalon látszik növekedés, de a befektetések, fejlesztések oldalán nem: úgy tűnik, hogy az intézmények a pluszfeladatok mellé plusz forrásokat nem kapnak.

A teljes kép megértéséhez fontos megemlíteni, hogy a magántanulói státuszt gyakran alkalmazták olyan gyerekeknél, akikkel az iskola nem bírt el. Az ő esetükben valóban indokolt lehet az intézménybe való visszavezetés, ehhez megfelelő szakértői gárdára, például iskolapszchológusokra lenne szükség. A kormány honlapján megjelent tájékoztatás szerint

össztársadalmi érdek, hogy a gyermekek iskolába járjanak és végzettséget szerezzenek,

és ezért van szükség a magántanulói rendszer kivezetésére. Szűcs Tamás szerint ennél árnyaltabb a kép: az össztársadalmi érdek az lenne, hogy az oktatási rendszer megfelelő hatásfokkal működjön, ehhez azonban a mostaninál jelentősebb kormányzati erőfeszítésekre lenne szükség.

Egyelőre nem úgy tűnik, hogy a kormány bármilyen területen is meghallgatná a pedagógusok kéréseit: Szűcs Tamás szerint a mostani módosító javaslatokról sem volt semmilyen egyeztetés.

Kiemelt kép: Kummer János /24.hu

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.