Levegőben lóg az összes uniós támogatásunk felfüggesztése

A 420 milliárd forintos víziközmű-tender kapcsán az Európai Bizottság már kimondta, hogy nem működik megfelelően a magyar ellenőrzés. Most ennél is nagyobb pofonra készül: több mint ezer milliárd forintnyi szerződésben fognak kutakodni az auditorok.
Kapcsolódó cikkek

Durván megdrágult közbeszerzéseket szednek hamarosan ízekre az Európai Bizottság ellenőrei. A listán van a 39 milliárdról csaknem 60 milliárd forintra drágult M3-as metróvonal felújítása. De a 24.hu értesülése szerint nagyítóval nézik meg azt a dél-balatoni vasúti projektet is, amelyik az 55,5 milliárd forintos becsült árhoz képest 72,4 milliárd forintra drágult, és az egyik nyertese Mészáros Lőrinc cége, az R-Kord Kft. volt.

A lajstromban több mint 15 milliárd forintnyi olyan szerződés is szerepel, amelyet az uniós pénzosztást koordináló-ellenőrző Miniszterelnökség maga kötött. A Lázár János vezette tárca megbízásai közül megvizsgálnak egy 5 milliárdos tanácsadói megatendert, továbbá két hasonlóan méretes, 6,5 milliárd, illetve 5,1 milliárd forintos kommunikációs közbeszerzést is.

Az auditorok a jövő héten érkeznek Budapestre és azt vizsgálják, megfelelő-e az uniós támogatású projektek közbeszerzési rendszere, különös tekintettel az ellenőrzésre. Ha megbukik valamelyik projekt, akkor a szabálytalanság súlyától függően a támogatás egy részét vissza kell fizetni. Ez a szokásos következménye az auditoknak, ennél azonban nagyobb a tét. Brüsszeli forrásból úgy tudjuk,

azzal a forgatókönyvvel is számolni kell, hogy az összes uniós támogatás folyósítását felfüggeszti a bizottság, ha az ellenőrzési rendszert nem találja rendben.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Ami a súlyos szankció bevetésének valószínűségét illeti, a viharfelhők egy ideje gyűlnek. A 2014 és 2020 közötti finanszírozási időszakban már adott néhány komoly jelzést az Európai Bizottság. A legsúlyosabb a nyár végén leadott „figyelmeztető lövés” volt a 420 milliárd forintos víziközmű-tender kapcsán. Az auditorok akkor arra jutottak, hogy az irányítási és ellenőrzési rendszer „lényegében nem működik”, ezért a létező legrosszabb, négyes osztályzatot adták rá.

Sem a pályázatokat kiíró Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft., sem a Miniszterelnökség közbeszerzési felügyeleti főosztálya nem volt képes kiszűrni a súlyos közbeszerzési szabálytalanságokat, érvénytelen pályázatok sorát fogadták be. De akkor a bizottság még megelégedett a konkrét tendert érintő elmarasztalással.

Még mindig nem jól számol a FAIR

A legfrissebb fejlemény a 24.hu forrásai szerint az, hogy a számlákat igazoló, kifizető hatóság hármas osztályzatot kapott. Ez azt jelenti, hogy működik ugyan a rendszer, de súlyos hibákkal, és a kincstári szervezet az elvégzett munkákról szóló, elfogadott számlákat közvetlenül nem küldheti ki Brüsszelbe, mert nem fogadják el tőle. Az ok: a pályázatkezelő és a támogatásokat nyilvántartó FAIR (Fejlesztéspolitikai Adatbázis és Információs Rendszer) számítógépes rendszer hibás működése. Erről itt írtunk bővebben.

Megpróbáltuk megtudni, mi a baj a számítógépes rendszerrel, várhatóan mennyi idő alatt hárítják el a hibát, és igaz-e, hogy bevonják az EUTAF-ot (Európai Támogatásokat Auditáló Főigazatóság) a számlák igazolásába. A legújabb kármentő ötlet ugyanis az, hogy a magyarországi főellenőr szerepét betöltő EUTAF a számlákat külön-külön ellenőrizze, és annak hitelesítésével küldjék ki Brüsszelbe. Ebből galiba lehet még, mert ez menedzsmentfeladat, az EUTAF pedig a legfőbb ellenőr, így összeférhetetlen helyzet alakulna ki: végeredményben a saját munkáját kontrollálná. Így ez a megoldás is a kifizetések felfüggesztésével fenyeget.

A lefokozásról nem tudnak, de a hibákról igen

Dencső Balázs EUTAF-főigazgató kérdésünkre azt közölte, nem tud arról, hogy 3-as kategóriába sorolták volna az igazoló hatóságot. Sőt az az idei évben – legutóbb október 30-31-én – számlákat is küldött már az Európai Bizottságnak. Azt azonban megerősítette, hogy az EUTAF a költségnyilatkozatokat egyenként validálta. Ugyanakkor nem a számlák megfelelőségét (szabályszerűségét, elszámolhatóságát) vizsgálták, hanem azt, hogy az EUPR-ből (Európai Uniós Programok Rendszere) állították-e elő, és nem tartalmaznak-e olyan számlát, amely olyan problémakörrel érintett, amivel kapcsolatban az EUTAF korábban továbbfejlesztési javaslatot tett, és az még nem teljesült.

Az EUTAF korábban továbbfejlesztési javaslatokat tett a nagyprojektek kezelésével, a szerződések és számlák összekötésével, a pénzügyi eszközök kezelésével, egyes szabályzatok frissítésével, a vezetői nyilatkozatok előállításával, a követeléskezeléssel, az állami támogatások előlegének lehívásával kapcsolatban, amely fejlesztések részben teljesültek, illetve folyamatban vannak – magyarázta a főigazgató a válaszban. Ez azt jelenti, hogy

a 24.hu által még a nyáron megszellőztetett ügyet, a támogatásnyilvántartó rendszer hibáit azóta sem sikerült maradéktalanul megoldani.

A dél-balatoni vasútvonal felújítási munkálatai a balatonfenyvesi vasútállomásnál idén márciusban.
MTI Fotó: Varga György

A Miniszterelnökség az igazoló hatóságra vonatkozó kérdésre nem válaszolt, hanem azt közölte, nem sorolták a 3-as kategóriába a FAIR-t. A rendszeren keresztül az idei uniós elszámolási rendszerben már csaknem 1,2 milliárd euró összegű elszámolást nyújtottak be az Európai Bizottságnak, és a válasz szerint ebből

több mint 100 millió eurónyi összeg megérkezett a hazai költségvetési számlákra.

Az idén további elszámolások kiküldését is tervezik – vetítette előre a Miniszterelnökség. A tárca közlése szerint a hibák egy része téves adatrögzítések miatt, más része a fejlesztések miatt alakul ki, a hibákat folyamatosan javítják a szakembereik, a hibajavítási idők folyamatosan csökkennek, ahogyan a hibák száma is.

3,5 milliárd eurónak vághatnak alá

Bármely okból következne be az uniós támogatások felfüggesztése, a lehető legrosszabbkor jönne. Úgy tudjuk, az volt a kormányzati terv, hogy november folyamán összesen 3,5 milliárd eurónyi (több mint 1000 milliárd forint értékű) számlát küldenek ki Brüsszelbe. Ez helyre billentené a költségvetést, amelyen jelenleg méretes lyuk tátong. A legutóbbi államháztartási jelentés szerint az első tíz hónapban már 1400 milliárd forint felett volt a deficit, ami meghaladta az éves előirányzat 120 százalékát. A helyzet alapvetően az uniós támogatások miatt alakult így:

az első tíz hónapban Brüsszelből mindössze 326 milliárd forint támogatás érkezett, a magyar költségvetés ezzel szemben már több mint 1700 milliárd forint előleget utalt át a projektekre.

Kiemelt kép: MTI/Varga György