Az IPOSZ alelnöke, Géresi József csütörtöki sajtónapi ünnepségükön azt hangsúlyozta, hogy számukra nem elfogadható a kamarai törvénytervezet a jelenlegi formájában. A kamara ne végezzen érdek-képviseleti munkát, mert az az érdekképviseletek dolga. Nem szabad összemosni az érdekképviseletek és a kamara feladatát, hatáskörét, márpedig a jelenlegi tervezetben ez történt.
A képzés terén például a vizsgáztatást és a vizsgákra felkészítést és az oktatást is a kamara kezébe adná, pedig ez utóbbi a munkaadói érdekvédelmi szervezetek feladata.
A tervezet szerint mindkét jog a kamarát illetné, legfeljebb bevonhatja az érdekvédelmi szervezeteket a munkába. Az ipartestületek szerint pedig összeférhetetlen, ha ugyanaz vizsgáztat, aki oktat!
Mit javasolnak?
Az IPOSZ szerint két törvényre lenne szükség. Az egyikben az érdekképviseletek munkáját, jogait és feladatait szabályoznák, a másikban pedig az egységes gazdasági kamaráét, amibe minden jelenlegi kamara beleolvadna. Ez lehetne a garanciája annak, hogy a szervezetek hosszú távon és jól tudjanak egymás mellet működni.
Vonnák Sándor, az IPOSZ felügyelő bizottságának elnöke felvetette, hogy a gazdasági önkormányzat, azaz a gazdasági kamara köztestületként állami feladatokat lásson el. Az érdekképviseletek pedig képviseljék a gazdaság, az általuk tömörített szakma, tagság érdekeit. Az érdekképviseletek vegyenek részt a törvények előkészítésében, és érjék el, hogy a jogszabályok segítsék a vállalkozók munkáját. A kamara pedig a törvények végrehajtását ellenőrizze.
Nem kell újabb teher
A kötelező kamarai tagságot nem támogatja az ipartestület, mert szerintük nem járható út a legkisebb vállalkozásokra újabb terhet rakni a kamarai tagdíj formájában. A kamara elnöke, Parragh László korábban felvetette ugyan, hogy a 10 fő alatti vállalkozásoknak esetleg nem kellene tagdíjat fizetniük, de még nem tudni, hogy ebből lesz-e valami.
S bár az IPOSZ az építőipari vállalkozások 2009-ben bevezetett kötelező kamarai regisztrációját nem támogatta, most úgy nyilatkozott Károlyi Gyula alelnök, hogy annak kiterjesztése elfogadhatóbb lenne, mint a kötelező tagság és tagdíj.
Akárhogy is, az új, egységes kamarától azt várnák el az iparosok, hogy a kontárokat, a feketén, szürkén dolgozókat zárják ki a rendszerből. Ha ez megtörténne, az valódi nyereség lenne a vállalkozóknak. Mert akkor azok kapnának teret, akik tisztességes adófizetők, és nem lennének kénytelenek azokkal versenyezni, akik ezt nem mondhatják el magukról, és ár alatt vállalják el a munkákat. Persze kérdés, hogy ha az eddig meglévő hatóságok nem voltak képesek erre, akkor vajon a kamaráknak sikerülhet-e.
Az IPOSZ-t a többi érdekképviselettel együtt az utolsó pillanatban vonták be a kamrai törvény előkészítésébe de a szervezet bizakodó. Elkészítették beadványukat, és készülnek a következő megbeszélésre, remélik, hogy elképzelésüket sikerül elfogadtatni.
Enyhült a hatósági szigor
Károlyi Gyula pozitívumként megemlítette, hogy a tavalyi év második fele óta kissé fellélegezhettek az 10 fő alatti vállalkozások, mert szemléletváltás történt például a munkaügyi és munkavédelmi ellenőrzéseknél. Úgy tűnik, a hatóság magáévá tette a nyugati mintát, nem bírságolnak rögtön, hanem figyelmeztetnek, tanácsot adnak, és később visszamennek ellenőrizni, hogy a vállalkozás megtette-e a kellő változtatásokat. Ez óriási könnyebbség, hiszen egy-egy bírság korábban nem ritkán a legkisebb vállalkozások tönkremeneteléhez vezetett.
A bírságolási gyakorlat változásának másik pozitív hozadéka, hogy a kissé fegyelmezetlenebb dolgozókat sem kell rögtön elküldeni, hiszen kap még egy lehetőséget a vállalkozás.
