A közlemény kifejti: az üzletág szabályozása nem alapulhat a pénzügyi szervezetek által önkényesen meghatározott szerződési feltételeken, hanem csak törvényen. Kérdéses az önkéntesség ott, ahol a gazdasági erőfölényben lévő hitelező áll szemben a hitelfelvevővel, ezért a biztos az új parlament elé szeretné vinni a pozitív adóslista szabályozásával kapcsolatos országgyűlési vitát.
A közlemény úgy folytatja, “példátlanul széles körű, a közüzemi szolgáltatók és a telefontársaságok listáival összevont teljes körű adóslista kialakítására törekszik több magáncég”. Ez adatbiztonsági, nemzetbiztonsági szempontból is kockázatot jelent – véli Jóri András.
Mint írja, a pozitív vagy teljes adóslista mellett az üzleti szféra úgy érvel, hogy létrehozásával megelőzhető a túlzott lakossági eladósodás, csökkenthető a hitelezési kockázat, illetve növelhető a társadalom egészének pénzügyi stabilitása. A listával privilegizálni lehetne a jó adósokat, továbbá létrejöhetne egy pozitív hitelinformációs rendszer, ami nem a bankok érdeke, hanem közérdek – sorolja az ombudsman a versenyszféra érveit. Kiemeli azonban, hogy a pozitív vagy teljes adóslista a lakossági eladósodás korlátozására alkalmatlan.
