Üzleti tippek

Bizalmas lista

admin
admin

2008. 01. 24. 10:15

Sportolók és médiaszemélyiségek végeztek két, a közszereplők iránti bizalmat tesztelő listán. A mosolygós emberek általában kedveltebbnek bizonyultak, a politikusok viszont hiába mosolyognak, akkor is hátránnyal indulnak.

Az ausztrálok inkább a tudósokban bíznak, a románok pedig hasonlóan nagy bizalommal viseltetnek sportolóik iránt. A románok leginkább a már „nyugdíjba vonult”, s jelenleg Amerikában élő, Nadia Comaneci tornászcsillag iránt viseltetnek bizalommal, aki egykoron a Szocialista Munka Hőse kitüntetésben is részesült, de ma nyilván már nem ez az oka népszerűségének.

Tudta-e?

A Reader’s Digest listájának utolsó húsz helyezettjéből tíz politikus.

Mindez a Reader’s Digest magazin nemzetközi – nálunk is elkészült – felméréséből derült ki, amelyben azt tudakolták, hogy az emberek mennyire bíznak az általuk felsorolt ismert személyiségekben és közszereplőkben. Időközben a Blikk is előállt egy hasonló felméréssel.

A Reader’s Digest magyar felmérésének módszere pusztán annyiban különbözik a külföldiekétől, hogy nem 1-től 10-ig, hanem 1-től 5-ig terjedő skálán kellett osztályozni a hírességeket és közéleti szereplőket megbízhatóságuk szerint. A magazin a Marketing Centrum piackutató céget kérte fel a felmérés elvégzésére, a Blikk a TNS Hungaryvel karöltve dolgozott.

Kiütéses győzelem

A Reader’s Digest szerkesztői nem kívánták az egyébként többértelmű megbízhatóság fogalmát leszűkíteni, ám így kitették magukat annak a veszélynek, hogy azt a megkérdezettek igen sokféleképpen értelmezhették. Ebben nem lát kivetnivalót Zsámboki Péter, a Reader’s Digest főszerkesztője, aki kiemelte, hogy nem tudományos felmérésre törekedtek, noha a reprezentativitás mércéjének eleget tettek. „Így mondhatjuk, hogy hűen tükrözi a mai magyar társadalom lelkiállapotát” – mondta.

A Blikk furfangosabb módszerrel tudakolta az emberek véleményét, azt a direkt kérdést szegezve nekik, hogy adnának-e pénzt az adott hírességnek, ha az kölcsön kérne tőlük. Az ő listájukon Vágó István 46 százalékos eredménnyel lett listavezető, tehát száz emberből 46-an adnának neki kölcsön. Összevetésként, Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság elnöke csupán 14 százalékot ért el, noha a GfK Hungária egyik 2007-es felmérése szerint a magyarok az európai átlagnál jobban bíznak az ügyvédekben.

A médiabohóc és a labilis

Győzike hiába produkál komoly nézettséget a televízióban, mégis mind a Blikk, mind a Reader’s Digest megbízhatósági listájának utolsó helyére került. „Ugyan miért bíznának benne az emberek?” – kérdezi György Péter esztéta, médiakritikus, egyetemi docens, aki szerint látják, hogy Győzike nem médiaszemélyiség, hanem médiabohóc. Az ő helyezése azt mutatja, hogy az emberek nem keverik össze az ismertséget a megbízhatósággal. A Megasztár két győztesét, Rúzsa Magdit és Oláh Ibolyát a bizalmi létrán 29 hely választja el, előbbi javára. Dr. Síklaki István szociálpszichológus szerint ennek az az oka, hogy Oláh Ibolyát labilis természetűnek ismerte meg a tévéközönség. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy nem a magyar társadalom előítélete áll-e amögött, hogy Győzikének és Oláh Ibolyának is oly kevés bizalmat szavaztak.

A Reader’s Digest által kihirdetett bizalmi győztes Erdei Zsolt olimpiai bajnok ökölvívó lett. A profiként 28 győzelmet és egyetlen vereséget sem szenvedő sportoló a felmérést követő megkereséskor egyrészt az emberek sportszeretetével magyarázta a feléje áradó bizalmat, másrészt azzal, hogy sok sikeres sportolóval szemben ő megmaradt olyannak, amilyen volt. „Nem szoktam megjátszani magam. Sokan vannak, akik fenn hordják az orrukat, és már nem látják a cipőjüket” ¬¬¬– próbálta magyarázni sikere okát Erdei. A szakmai alázat, a „földön járás” olyan érték, amelyet az ausztrál felmérés szakértői is a megbízhatóság legfontosabb kritériumainak tartanak.

A Reader’s-lista harmadik helyezettje, Vágó István a Blikk rangsorának élére került. A népszerű kvízmester a maga konszolidált és kissé konzervatívba hajló megjelenésével nem meglepő, hogy bizalmat ébreszt az emberekben, hiszen számos szociálpszichológiai kísérlet bizonyítja, hogy a tekintélyt sugárzó személyek meggyőzőbbek, és bizalmat érdemlőbbnek tartják őket, mint akik slendriánul öltözködnek és kevésbé megfontoltak. Vágó István az Álljunk meg egy szóra című sorozat óta a népművelő szerepét is „viszi”, s ez szintén megbízhatóságát erősíti.

A Reader’s Digest listájának első 15 helyezettet a sikeresség köti össze, tehát leszűrhető, hogy a magyarok számára a teljesítmény fontos fokmérője a megbízhatóságnak, ugyanakkor a rokonszenv kiváltása is fontos tényező.

„A szívélyesség, kedvesség, közvetlenség mind-mind segíti a bizalom kialakulását” – vélekedik Fülöp Márta, az MTA Pszichológiai Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa. „A mosoly üzenet: barátságos szándékkal jövök, nem jelentek számodra fenyegetést. A mosoly, a barátságos viselkedés kedvező képet sugároz rólunk, és »ragályos« jókedvet teremt” – teszi hozzá Kopp Mária, a Magatartástudományi Intézet igazgatója. Ezt mutatja Göncz Árpád és Kozma Imre atya jó helyezése is.

Romantikus tűzoltók

„Megítélésükben igen csekély a személyiség, a személyes kvalitások jelentősége, sokkal lényegesebb a pártpreferencia. Ha nem szimpatikus az, amit képvisel, őt magát sem tartjuk annak” – kommentálta Síklaki István, az ELTE Társadalomtudományi Karának dékánhelyettese, szociálpszichológus azt a tényt, hogy a politikusok mindkét lista alján végeztek.

Sokan úgy látják, a politikai elit nem érdemli meg a bizalmat, nem hitelesek, köpönyegforgatók vagy cselekedeteikben keveredik a közérdek és a saját érdekük érvényesítésére való törekvés – helyezi szigorúbb megvilágításba a kérdést Heller Mária, az ELTE Kommunikáció- és Médiaszociológiai Kutatóközpontjának vezetője, aki szerint ha úgy látjuk, hogy a politikusok nem a közért tesznek, hanem saját változó érdekeiknek megfelelően cselekszenek, megrendül a beléjük vetett bizalmunk.

Az ókorban a csirkecsontból jósoló augurok, ma a szimulált díszletben mutogató meteorológusok azok, akik meglepően jó helyezést értek el a két listán. A Reader’s Digest első húsz helyezettje között két „időjós” is szerepel, Aigner Szilárd és Bóna Márta. A Blikk felmérésében pedig Németh Lajos meteorológus kétszer akkora bizalmi tőkét halmozott fel, mint a köztársasági elnök. Végül is az életünket nap mint nap befolyásoló, de egyébként teljesen semleges témáról tudósítanak. A tudományos haladásnak hála, javarészt nagyot nem tévednek, így az embereknek nincs okuk arra, hogy megvonják tőlük a bizalmukat.

A Reader’s Digest a foglalkozások bizalmi rangsorát is felállította, s kiderült, hogy az emberek a tűzoltókban, majd a mentőkben bíznak a leginkább. Dobson Tibor, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője a 32. lett az egyéni bizalmi indexet mérő listán, s ezt azzal magyarázza, hogy a tűzoltóságot egyfajta romantika övezi, és az egyre népszerűbb akció- és katasztrófafilmek is emelik a presztízsét. A tűzoltó mint hős jelenik meg, aki élete kockáztatása árán is segít a bajba jutottakon. Heller Mária egy másik nézőpontból közelíti meg a kérdést. „A közszolgálati média gyengesége, a kereskedelmi csatornák súlya is okozza, hogy a tévénézők rengeteg katasztrófahírrel, -filmmel találkoznak”. Ennek fényében nem meglepő, hogy a tűzoltók és a mentősök bizalmi indexe a legmagasabb. Ugyanakkor figyelemreméltónak tartja, hogy az emberek épp a gyorssegélyben bíznak, nem pedig egy olyan szakmában, amely intézményesített eljárásokat foglal magában.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.