A Google a legerősebb, technológiában, teljesítményben nem vehetjük fel vele a versenyt – vázolja a hazai internetes keresőpiacon kialakult helyzetet Hódi Imre, az egyik legnépszerűbb magyar keresőszolgáltatás, a Góliát társvezetője. Az amerikai céggel nyíltan szembeszállni, és csak ezzel a szolgáltatással a túlélést megpróbálni dőreség lenne – folytatja a szakember. Persze szakmailag is nagy kihívást jelent egy olyan szoftver megalkotása, amely felveheti a versenyt a Google keresőmotorjával.
Múltkereső
Az online világban lassan kikerülhetetlenné váló társaság nem számít alapító tagnak a világ legnagyobb netes vállalkozásainak elit klubjában. Az internetes keresők első generációját a kilencvenes évek közepén olyan nevek fémjelezték, mint a nagy rivális Yahoo! és az Altavista. Az általuk indított szolgáltatásokban a keresés csak egy része volt a teljes kínálatnak, gyakorlatilag portálként működtek. A következő időszakban jelentek meg a piacon a technológiai szolgáltatók, s ezt az indokolta, hogy a weben elérhető információmennyiség robbanásszerű növekedésével kifinomultabb eszközökre volt szükség. A kilencvenes évek végére derült ki, hogy működőképes a csak keresésre épülő modell is, s ennek éllovasa a Google volt. Napjainkra pedig úgy tűnik, bezárult a kör, és már a Google az, amely szinte mindenbe belefog, ami az internethez kapcsolódik.
Ezzel példát mutat a hazai keresőszolgáltatók számára, hogy milyen irányba kell fejlődni a túlélés érdekében, hiszen a legnépszerűbb kereső is egyre inkább számos szolgáltatást felvonultató portállá alakul át – mondta el Hódi Imre. A fennmaradás érdekében ezt az utat kellene követniük a kisebb, helyi cégeknek is, persze kiegészítve olyan keresésre specializált szolgáltatásokkal, amelyekkel egy multicég nem képes versenyre kelni.
Koncentrált erő
Azonban rendkívül nehéz megtalálni azokat a területeket, amelyeken meg lehet szorítani a világ egyik legdinamikusabban fejlődő és terjeszkedő netes vállalkozását. A Google ugyanis a szolgáltatási portfóliója bővítésével párhuzamosan egyre nagyobb figyelmet fordít a helyi piacokra.
Lassan megszokott eseménnyé válik, hogy a társaság valamelyik regionális vezetője Budapestre látogat abból az alkalomból, hogy a keresőcég újabb szolgáltatásainak magyar verzióit bemutassa. Legutóbb Amanda Jones, a vállalat európai termékmenedzsere járt nálunk, aki a társaság kommunikációs és az együttműködést támogató irodai megoldásokat tartalmazó Alkalmazások csomag magyar változatát mutatta be. A szeptember elejétől magyarul is elérhetővé vált alkalmazások között van a Google webes levelezőszolgáltatása, a Gmail, illetve a cég interneten keresztül elérhető webes szövegszerkesztője és táblázatkezelője.
A magyar piacon az év elejétől mutatott nagyobb aktivitást a Google, a hazai képviselet létrehozását követően tavasszal már megjelentek a cég hirdetési megoldásainak magyar verziói. Az internetes kereső oldalain reklámfelületet biztosító AdWords révén nemzetközi szinten is megjelenhetnek a magyar kis- és középvállalatok, ráadásul fizetniük is csak akkor kell, ha rákattintanak a hirdetésükre. Az AdSense pedig bevételi forrást jelenthet a saját weboldallal, hiszen a szolgáltatás keretében a netes tartalommal rendelkező vállalkozások jeleníthetik meg a kereső ügyfeleinek reklámjait, amelyek után részesedést kapnak.
Külön osztag
Míg az egyéni felhasználói szokások között nincs számottevő eltérés az amerikai és európai netezők között, addig a tengerentúli cégek sokkal jobban kihasználják az internet kínálta üzleti lehetőségeket, mint európai társaik – számolt be a tapasztalatokról Nikesh Arora, a keresőcég európai főnöke májusi budapesti látogatása alkalmából, amikor a T-Csoport két leányvállalatával, a T-Online-nal és a T-Mobile-lal kötöttek stratégiai együttműködési megállapodást. Ráadásul, míg Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban a keresésekhez kapcsolódó hirdetések az online reklámpiac mintegy 50 százalékát adják, addig Magyarországon ez az arány becslések szerint 10 és 25 százalék között lehet.
A partnerség révén tovább bővülő felhasználói szám növelheti a keresletet a Google hirdetési szolgáltatásai iránt, hiszen így még nagyobb közönséghez juttathatják el reklámjaikat a vállalat megoldását választó cégek. A társaságnál már megkezdték egy magyar értékesítési csoport létrehozását, hogy az internet mellett személyesen is tarthassák a kapcsolatot az ügyfelekkel – mondta el Peresztegi Zoltán, a Google magyarországi képviselője.
A cél természetesen az, hogy minél nagyobb szeletet hasítsanak ki a rendkívül dinamikusan bővülő online hirdetési piacból. A Magyar Online Hirdetési Indexben szereplő, a hazai netes reklámpiac 70 százalékát uraló nyolc nagy tartalomszolgáltató 2006-ban 5,1 milliárd forintos hirdetési bevételt ért el, ez 50 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Tudomásul kell venni ugyanakkor, hogy Magyarország kis piac, itt az ár-érték arány fokozottabban jelentkezik – hangsúlyozta Hódi Imre. Mégis a tapasztalatok azt mutatják, hogy a hirdetők nem az alapján döntenek a felület kiválasztásáról, hogy melyik segítségével érhetik el legpontosabban a számukra értékes, fontos célcsoportot. Sokkal inkább az számít, hogy az oldal napi látogatottsága sokszázezres vagy milliós legyen. Pedig a keresések elemzésével a reklámra fordított összeg töredékével el lehetne érni ugyanazt az eredményt – tette hozzá a Góliát vezetője.
Hasznos információkat lehetne kiszűrni abból is, ha a szolgáltatók követnék, hogy mi történik azután, hogy a felhasználó rákattint az internetes kereső által kiadott találatra. Hódi Imre szerint erre egyfajta tanácsadó tevékenységet építhetnének a keresőket üzemeltető cégek, hiszen azt is meg tudnák mondani a hirdetőknek, hogy a weboldaluk mennyire bizonyult hatékony üzleti eszköznek. Egyébként az ősszel már várható, hogy elindul egy-két ilyen jellegű szolgáltatás a hazai piacon.
Problémát jelent, hogy igazából senki nem gondolkozik el azon, hogy mekkora valójában az internetes tartalom – véli Hódi Imre. A nagyobb internetes oldalakat előrerangsorolják a keresők, még ha nem a legrelevánsabbak is az adott kulcsszóra, míg az alacsony látogatottságú, ugyanakkor a keresési feltételeknek esetleg jobban megfelelő tartalmú felületek kimaradnak. A Google-nak ugyan óriási központi adatbázisa van, de ez valószínűleg nem egyezik meg a kisebb tartalomszolgáltatókkal, illetve az ingyenes tárhelyszolgáltatókkal. Egy erre a célra kifejlesztett szoftverrel a világháló hatalmas területeit képes felderíteni, de korántsem az egészet. Itt, a rések betömésénél lehet szerepük a kisebb keresőszolgáltatásoknak – véli Hódi Imre. Egy hazai, keresőt üzemeltető cég helyismerete révén felvállalhatja, hogy megegyezik a kisebb tartalomszolgáltatókkal, indexálja – számba veszi – a tartalmaikat, ennek köszönhetően mélyebben felderítheti az internetet.
Fontos szerepet játszhat a kisebb, helyi keresőszolgáltatók túlélésben a web 2.0-s megoldások kínálta lehetőségek kihasználása. Olyan pluszszolgáltatásokat lehetne létrehozni, amelyek a web 2.0-hoz hasonlóan lehetőséget kínálnak a felhasználóknak arra, hogy saját adatbázist építsenek. Így például az érdeklődési körüknek megfelelő oldalcsoportokat alakíthatnának ki, és azokban indítanák a kereséseket. De elképzelhető egy olyan megoldás is, amely mesterséges intelligencia felhasználásával a korábbi keresések alapján az adott felhasználóról egy profilt alakít ki, amely segít szűkíteni a találati listát.
„Vitéz Dávid, Szentpéteri Andrea, Karácsony meg aki előtte volt” – kire bíznák az emberek Budapestet?
Öten szálltak versenybe a főpolgármesteri székért. Ki vezesse közülük Budapestet? Erről kérdeztük az utca emberét.
