Üzleti tippek

Orvos-könyvelő csörte az iparűzési adóról

Március 15-e az iparűzésiadó-előleg fizetési határideje. Az adó kapcsán robbant ki egy újabb jogértelmezési vita, amely felbolygathatja az orvosi vállalkozásokat könyvelők és megbízóik közti viszonyt.

2006 decemberében a Magyar Praktizáló Orvosok Szövetsége (MAPOSZ) levelet juttatott el a tagjainak, hogy azokat juttassák el könyvelőikhez. A MAPOSZ elnöksége közli az aláírást egyébként nem is tartalmazó levelében, hogy álláspontjuk szerint nem kell helyi iparűzési adót fizetni az orvosoknak az OEP-től kapott bevételek után. Emellett azt is közlik, hogy az OEP-től kapott támogatás a véglegesen átadott eszköz kategóriájába sorolandó – derül ki Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete Fővárosi Szervezete elnökének a FigyelőNethez eljuttatott közleményéből.

Félreértett jogszabályok

A MAPOSZ véleményét három könyvvizsgáló által aláírt levélre alapozzák. A levélben szereplő vélemény lényegében a törvényszakaszok egymás alá másolt, aláhúzással kiemelt részei alapján bizonyítottnak látja mindkét adócsökkentési eljárást. A helyzet azonban az, hogy az orvosok létszám, költség, vagy más alapján súlyozott és kalkulált rendszeres bevételei a szolgáltatás ellenértéke lehet. Hiába hivatkozik a három könyvvizsgáló arra, hogy az egyéb bevétel fogalma a számvitelben lehetne a költsége és ráfordítások ellentételezésére kapott bevétel, ennek értelmezés évtizedek óta olyan esetekre irányul, ahol az adott költséget a normál üzletmenet során megtérítik, és ilyenre a legjellemzőbb példa a bíróság által megtérítetni rendelt kiadások (pl. illeték-visszatérítés).

Mi van, ha nem fizet az orvos?

A megszorítások közepette az iparűzési és társasági adóbevételek ilyetén megkurtítása minden bizonnyal népszerű ötlet. Ám arról is szó van, hogy a könyvelőknek jogértelmezési kérdésekbe kénytelenek beleásni magukat, mert a megküldött levél alapján az orvos joggal vonhatja kérdőre a könyvelést végző személyt.

Ha az orvos úgy dönt, hogy a vállalkozása nem fizeti be az iparűzési adót és jogalap nélkül csökkenti a társasági adó alapját, akkor szembe kell néznie a következményekkel: nemfizetés esetén késedelmi pótlékot fog fizetni, illetve élvezheti a közigazgatás egyre jobban fejlődő végrehajtási rendszerét – summázta a folyamatot az elnök.

A helyi adókról szóló törvény nem a legpontosabb vagy a legcizelláltabb adózási jogszabály. Hasonlóan a számviteli törvény sem büszkélkedhet azzal, hogy az élet sokszínűségére megfelelően alkalmazható megfogalmazásokat alkalmaz. Most azonban a nyelvtani értelmezés helyett a lassan 15 éves gyakorlatot is számításba kell venni, mert egyes törvényi szakaszok olvasása csupán a járatlan számára vethet fel olyan értelmezést, hogy az orvos ne fizessen iparűzési adót, vagy a kapott támogatása után se adózzon – vélekedik Ruszin.

A rendelkezései értelmében a háziorvosok által az OEP-től (MEP-től) kapott úgynevezett kártyapénz a nettó árbevétel része. Ez ugyanis annak a szolgáltatásnak az ellenértéke, amelyet a háziorvos az egészségbiztosítóval kötött szerződés alapján a hozzá forduló betegnek közvetlenül nyújt. A számvitelben is árbevételként kell ezt a tételt elszámolni.

Az LB is hasonlóan vélekedik

Ezt az álláspontot a közelmúltban megerősítette a Legfelsőbb Bíróság ítélete is, amikor háziorvosi bt. esetében mondta ki, hogy a kártyapénz a háziorvosi szolgáltatás díja, azaz árbevétel, s ekképpen része az iparűzési adó alapjának. A kártyapénz a fedezete mindazon költségeknek, melyek a háziorvosi praxis működtetésével, így a rendelő fenntartásával, üzemeltetésével összefüggésben felmerülnek. Nem része ugyanakkor az iparűzési adó alapjának a fejlesztési célra, pl.: gépbeszerzésre, ingatlanfelújításra az OEP-től, önkormányzattól pályázati úton elnyert vagy más módon megítélt támogatás, amelyet a számviteli előírások szerint sem lehet árbevételként elszámolni.

Hasonlóképpen téves a számviteli értelmezés a véglegesen átadott eszközökre vonatkozóan, amelyek által kiemelnék az OEP támogatást az egyéb bevételek közül.

HIPA történelem

A tavaly még megszűnésre ítélt, majd mégis megtartott adónem sok vihart kavart és jelenleg is kavar a magyar vállalkozók között. Az ügyben az Európai Bizottság is ítélkezett, mely szerint nem minősül tiltott forgalmi adónak a vitatott olaszországi helyi adó, az IRAP és megfelel a közösségi jognak, írta korábban lapunk.

Ez az olaszországi próbaper lett volna az alapja az adó eltörlésének Magyarországon. Bár a döntés nem volt közvetlen hatással a sok tekintetben hasonló évi mintegy 350-400 milliárd forintos adóbevételt jelentő magyarországi helyi iparűzési adó (hipa) uniós megítélésére, egyes szakértők a magyar ügyben is hasonló ítéletet vártak. A felperesek között az OTP és a Tesco is szerepelt.

Az iparűzási adó leginkább a magyar tulajdonú vállalatokat sújtja, mivel a multinacionális cégek már idetelepülésük előtt megállapodnak a helyi önkormányzatokkal a mentesség ügyében. A FigyelőNet információi szerint az egyik legnagyobb foglalkoztató, a győri Audi a társasági adómentessége mellett, iparűzési adót sem fizet, ám ez a kedvezményük idén megszűnik.


Akad olyan település is, ahol a helyi önkormányzat saját hatáskörben eltörölte az iparűzési adót a versenyképesség és a vállalkozások odacsábítása érdekében.

Címkék: Vállalkozás

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.