Az első 25 hirdető toplistája
Az első 25 márka toplistája
Az első 25 szektortoplistája
Teljes adatsort böngészhetünk a magunk mögött hagyott évről. A top25 hirdető költéseinek számait elemezve tanulságos megállapításokat tehetünk, főleg, ha 2005-öt 2004-gyel is összevetjük (Médiafigyelő, 10. évfolyam, 2. szám). Listaáron az egész év folyamán az Unilever költötte a legtöbbet 2004-ben és 2005-ben is, ráadásul 8,4 százalékkal növelte is ráfordítását. Ugyanakkor a növekedést főleg a kábeltévékben, plakátokon, sajtóban és tévében realizálta, a mozikból teljesen kivonult, és 20 százalékkal csökkent rádiós megrendeléseinek értéke is. Második a Procter lett, mely 2004-hez képest – amikor 4. volt a top25-ben – mintegy 40 százalékkal többet költött hirdetésre. Arányai eltérnek a másik FMCG-mogultól, hiszen szinte minden pénzét a nagy tévékre költötte (kábelre is alig), és korábban is szerény sajtós ráfordításait még jobban megvágta.
2005 nagy vesztesei a rádiók – a Pannon például 1,8 milliárd helyett csak 1 milliárdot költött náluk –, de megszenvedték az évet a mozik is, amelyek szinte már csak a Coca-Colára számíthatnak.
Az első 25 márka toplistája
Továbbra is tarol a távközlés a márkákra fordított reklámbüdzsék versenyében: 5 cég 8 márkája szerepelt ebből a szektorból a top25-ben az egész év listaáras költéseit tekintve. Közülük a Chello úgy ért el 6. helyezést, hogy 2004-ben még a 25-ben sem szerepelt, holott a termék már létezett. Versenytársa, az ADSL mintegy 16 százalékos költésnöveléssel ugrott az élre. A sörpiaci nehézségek a marketin-ráfordításokon is érződnek: míg 2004-ben 4 márka is szerepelt a 25-ös lista középmezőnyében, addig 2005 éves listáján a Soproni és az Arany Ászok már nem szerepel, és a Borsodi meg a Stella is enyhén visszavett a hírverésből. A 2005-ben márkafrissítésen áteső Suzuki és Ford egyedüliként képviseli az autós cégeket, bár 2004-ben még nem is került fel egy képviselőjük sem a listára.
A Tesco és az Auchan 2004-es előkelő helyezése után 2005-ben már nem költött annyit a médiában, hogy beférjen a 25-be, vélhetőleg az eladáshelyi és szórólapos kommunikáció biztosítja a megfelelő forgalmat, és nem fenyegeti piaci pozíciójukat más szereplő.
Az első 25 szektor toplistája
Nincs változás 2004 és 2005 éves listaáras toplistáján az első 4 helyezett tekintetében. Ötödiknek azonban felkúszott a 2004-ben csupán 7. pénzintézeti szektor, mely mintegy másfélszeresét költötte korábbi ráfordításainak. Az italgyártókkal cserélte fel pozícióját, ahol 10 százalékos költéscsökkenést regisztrálhattunk. A 6-ról a 10. helyre csúszott a tömegtájékoztatás, ugyancsak 10 százalék körüli büdzsészűkítéssel. A bankiéhoz hasonlóan kiugró ütemű növekedést produkált a gyógyászat szektora, és két helyet javított pozícióján. Jól kivehető a ciklikusság az ingatlanpiacon: míg az építőipar az egészségesen bővülő felvevőpiac miatt enyhén visszafogott hirdetéseiből (–5,5% éves összehasonlításban), addig az ingatlanpiacon a túlkínálat már hirdetési versenyt generált (+32%).
A háztartási gép szektora 20 százalékkal csökkentette listaáron mért hirdetési költését.
A meglepetés a végére: a top25-ben a legnagyobb ütemű költésnövekedést a környezetvédelmi iparág produkálta: 64%-kal emelve hirdetései értékét.
