Az emlékérmék a Bartók Béla és Kodály Zoltán után színre lépő magyar zeneszerző-nemzedék meghatározó alakjának, Lajtha László zeneszerzőnek, népzenekutatónak, zenepedagógusnak és a világhírű táncházmozgalom legfontosabb ihletőjének állítanak emléket – közölte az MNB az MTI-vel.
Az érmék előlapján, a kompozíció középpontjában egy forgó néptáncos pár dinamikus mozgása látszik népzenészekkel a háttérben. A választott motívum Lajtha László munkásságának egyik meghatározó elemére, a néptánc- és népzene-kutatásra, -gyűjtésre utal, amelyért 1951-ben Kossuth-díjjal jutalmazták. Egyedi módszert követett, ő kezdte meg a célirányos hangszeres népzenei gyűjtést. A kezdetben még vitatott metodikájú, rendkívül részletező leírásait a táncházmozgalom autentikus forrásnak tekintette, munkássága a táncházmozgalom alappillérévé vált.
Az emlékérmék előlapján szerepelnek a pénzérmék kötelező alaki kellékei is: a Magyarország felirat, az 5000, illetve 2000 forint értékjelzés, a 2017-es kibocsátási évszám, valamint a “BP” verdejel, amely csak tízszeres nagyítással érzékelhető, mikroírással készült biztonsági elemet is tartalmaz, az emlékérmék hamisítás elleni védelmét szolgálva.
Az emlékérme hátlapján Lajtha László portréja látható. A portrétól jobbra négy egymás alatti sorban az 1892, a Lajtha László és az 1963 feliratok olvashatók, utalva a zeneszerző születési és halálozási évére.
Az érméket rendhagyó módon két művész tervezte, az előlapot alkotó Horváth Andrea mesterjegye a nagybőgőbe, a hátlapot jegyző Pelcz Balázs mesterjegye Lajtha ruházatába rejtve jelenik meg.
Az 5000 forint névértékű érme 925 százalék finomságú ezüstből, míg a 2000 forint névértékű színesfém változat réz- és nikkel ötvözetből készült, súlyuk 12,5 gramm. Harminc milliméteres átmérőjük igazodik a magyar táncházmódszer tiszteletére 2013-ben kibocsátott emlékérméhez.
Az érmék ezúttal is korlátozott példányszámban jelennek meg, belőlük 5-5 ezer darab készíthető, az ezüstből tükörfényes, míg a színesfémből selyemfényes kivitelben.
