Pénzügy

Európai Top 25 lista alján a Közgáz

admin
admin

2005. 09. 13. 07:00

A Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodási Kara a huszonharmadik helyen végzett a Financial Times európai masterprogramokat rangsoroló listájában, de bekerült a TOP 25-be. A hallgatók véleménye alapján az egyetem jóval előbb végzett volna, a külföldi oktatók és diákok hiánya azonban visszavetette a Közgázt.

Kelet-Európából egyedüliként jutott be a Budapesti Corvinus Egyetem („Közgáz”) Gazdálkodási Kara azon intézmények körébe, amelyeket a Financial Times brit napilap több szempontból értékelt, és összállította az üzleti mesterképzéseket nyújtó európai egyetemek Top 25-ös rangsorát. A hétfőn nyilvánosságra hozott huszonötös lista a diplomák munkaerő-piaci értékét, valamint az intézmények nemzetköziségét és sokféleségét vizsgálta. A hallgatók adatai alapján középmezőnyben végzett volna az egyetem, de a kari mutatók miatt hátrébb kerültek a listában.

Bár a helyezés nem előkelő, Nemeslaki András, a Corvinus Egyetem nemzetközi dékánhelyettese mégis örül az eredménynek. „Tisztában voltunk vele, hogy nem fogunk elől végezni, hiszen a térségünkben működő egyetemek híján olyan nyugat-európai intézményekkel mérettük meg magunkat, amelyek már évek óta részt vesznek a Financial Times rangsorában” – hangsúlyozta a FigyelőNet kérdésére Nemeslaki András. Többek között brit, francia, belga, svéd, dán, holland és spanyol üzleti iskolákkal hasonlították össze a pesti közgázt. Nemzetközi listán egyébként először szerepelt olyan magyar program, amely külföldi és külső partner nélkül működik, és bejutott a TOP 25 közé.

A megmérettetésben csak azok az egyetemek vehettek részt, amelyek külföldi akkreditációval vagy CEMS tagsággal rendelkeznek. A gazdálkodási kar jövőre is megméreti magát, hiszen elsődleges céljuk a nemzetközivé válás, mivel a legjobbak között szeretnének játszani.

A diploma értéke: középmezőnyben

A Financial Times rangsorát a hallgatói és az egyetemi kérdőívek alapján készítették el. A Corvinus Egyetem 2002-ben végzett diákjai válaszoltak az újság kérdéseire. Az összesített listán ugyan huszonharmadik lett a gazdálkodási kar, az egyes kritériumokat alapul véve más eredmények születnének. A hallgatói kérdőív alapján feltehetően a középmezőnyben végzett volna az egyetem. A „value for money rank” mutató például a diploma megtérülését mérte, vagyis a képzés költségeit vetette össze a végzettek fizetésével, ami alapján a 12. helyen végzett volna az egyetem. Szintén előrébb, a húszas mezőnyön belül zárt a gazdálkodási kar a „jobs rank” alapján is, ami aszerint rangsorolt, hogy a diplomások hol állnak jelenleg a karrierjükben.

A hallgatói elégedettség terén meglepően jó eredmény született, a diákok 80 százaléka gondolja úgy, elérte azokat a céljait, amiért elvégezte a képzést. 2002-ben egyébként még a hallgatók 87 százaléka el tudott helyezkedni három hónapon belül, legalábbis saját bevallásuk szerint.

Nemzetköziség nélkül

A Financial Times rangsorában a diploma munkaerő-piaci értéke mellett az egyetemi sokféleség és a nemzetköziség kritériuma is nagy súllyal esett latba, márpedig ezekben a Corvinus Egyetem nem szerepel valami jól. A nemzetközi diákok aránya mindössze egy százalék, miközben több egyetem 80-90 százaléknyi arányt tud felmutatni. A Financial Times ugyanis nem az ösztöndíjas cserediákokra volt kíváncsi, hanem azokra, akik a magyarországi képzésre iratkoznak be. A nemzetközi dékánhelyettes elmondása szerint ez leginkább annak köszönhető, hogy angol nyelvű szemináriumok a „fapados” közgazdászképzésben nincsenek, mivel sem az oktatók, sem a diákok nem beszélnek megfelelő fokon angolul. A gazdálkodási kar állományában dolgozó külföldi oktatók is ritkák, mint a fehér hollók.

Az esélyegyenlőség terén sem szerepel valami fényesen a budapesti egyetem a nyugat-európai társaihoz képest. A rektori tanácsadói testület tagjai között (20-24 fő) egy nő sincs, igaz, az oktatók terén már 50 százalékos ez az arány.

NB1-ben fociznának

A Corvinus Egyetem vezetői hosszas mérlegelés után úgy döntöttek, nem akarnak másodosztályba szorulni, hanem az NB1-ben fociznának, aminek elengedhetetlen feltétele a nemzetközivé válás. „Ennek megfelelően fontos tanulságokat vontunk le a Financial Times rangsorából. Először is szakítanunk kell a hallgatói és oktatói immobilitás régi magyar hagyományával” – foglalja össze céljaikat Nemeslaki. Külföldi diákokat és oktatók elcsábítását tervezik. Az egyetemi tanárok Budapestre csalogatása nemcsak az alacsonyabb fizetés miatt jelent problémát, hanem a magyar főváros reputációja miatt is. „Az oktatók szemében Prága sokkal jobb imázzsal rendelkezik, Varsó pedig a nagy lengyel piac miatt vonzó számukra” – véli a nemzetközi dékánhelyettes.

A nemzetközivé válásra azért is szükség van, mert az első éves diákok között végzett felmérés szerint a 18 évesek azért választják ezt az egyetemet, hogy nemzetközileg elismert diplomát szerezzenek.

A Corvinus Egyetem NB1-be törő stratégiája némileg ellentmond a hallgatói létszám felduzzasztásának. A közgazdászképzés népszerűségének hullámát meglovagolva és a normatív támogatás reményében az utóbbi években jelentősen megnőtt az első évfolyamba felvettek száma. A szemináriumok már rég nem 40-50 fősek, és az előadókba nem férnek be a diákok, ami inkább a tömegképzés irányába mutat.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.