Csaknem 2,8 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatás veszett oda a Buda-Cash Brókerház, illetve az annak érdekszférájához kapcsolódó DRB-bankcsoport csődjével – erősítette meg a 24.hu információját az összeg kedvezményezettje, az EU-Fire EGS Hungary Kft.
A társaság még 2012-ben nyert el majdnem 40 millió eurót geotermikus erőmű fejlesztésére, amiből állításuk szerint 23,6 millió eurót (jelenlegi árfolyamon számolva több mint nyolcmilliárd forintot) kaptak meg. Ebből a pénzből veszett oda 2,8 milliárd forint, amikor 2015-ben a Buda-Cash és a vele összefüggésbe hozható bankok becsődöltek. Az Opten cégadatbázisában az látszik, hogy az EU-Fire EGS Hungary Kft.-nek 2013 októberétől volt számlája a DRB-csoporthoz tartozó Dél-Dunántúli Takarék Zrt.-nél, ami 2015 márciusában felszámolás alá került.
A társaság megkeresésünkre azt írta:
Az EU-Fire EGS Hungary Kft. önhibáján kívül nem tudott felhasználni közel 2,8 milliárd forintot a támogatásból, mert a Dél-Dunántúli Takarékbankban elhelyezett összeg a bank felszámolása révén elérhetetlenné vált. A bank felszámolási eljárása során benyújtottuk a hitelezői igényünket, jelenleg a jogi eljárás folyamatban van.
Az említett geotermikus erőművet Békés megyébe, Battonya környékére tervezték, ám a támogatás megítélése óta eltelt csaknem tíz évben nem épült meg, és bár a térség lakosságának munkahelyeket, olcsó energiát ígértek, az EU-Fire honlapján olvasható tájékoztatás alapján itt már nem biztosan nem valósul meg a beruházás.
Azt írják: „Sajnos az azóta elvégzett sokrétű és átfogó geológiai vizsgálatok kimutatták, hogy a kiválasztott fúrási pont alatt olyan geológiai formáció van, amely kockázatossá tenné a kút lemélyítését és a mesterséges rezervoár kialakítását. Ezért olyan szakmai döntés született, amely szükségessé teszi új terület kiválasztását, ahol a projekt az eredeti elképzelések szerint tud megvalósulni”.
A cégcsoport lapunknak küldött tájékoztatásában azt írta a majdnem tíz éve „zajló” beruházásról, hogy az „jelen pillanatban az előkészítési fázisánál tart”. Ugyanakkor a csaknem hét évvel ezelőtt elúszott támogatás következményeire, a pénz esetleges visszafizetésére nem tért ki.
Megkerestük a Pénzügyminisztériumot is a kérdéseinkkel. Főként a támogatási összeg felhasználásának szabályairól érdeklődtünk a tárcánál, kiváltképp arról, szabályos volt-e az, hogy az uniós támogatást bizonytalan lábakon álló kereskedelmi bankban helyezték el. Érdeklődtünk arról is, hogy sújtották-e bármilyen szankcióval a társaságot, volt-e vizsgálat az EU-Fire cégcsoportnál, illetve visszakövetelték-e az összeget, azonban a Varga Mihály vezette minisztérium több mint egy hónap elteltével sem válaszolt kérdéseinkre.
A minisztériummal párhuzamosan az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságot (EUTAF), vagyis az uniós támogatások nemzeti ellenőrző hatóságát is megkerestük, ám ugyancsak hiába. Ugyanakkor a szervezet vezetője, Dencső Balázs decemberben részt vett a Transparency International Magyarország konferenciáján, ahol Hadházy Ákos független parlamenti képviselő általánosságban megkérdezte a főigazgatót, hogy ilyen esetben visszafizetésre kell-e kötelezni a támogatás kedvezményezettjét.
Dencső elmondta, hogy a kapott támogatási összeggel, illetve az előleggel el kell tudni számolni. Úgy fogalmazott:
Abban az esetben, ha a támogatott a pénzt egy olyan bankban helyezi el, ami aztán csődbe megy, és elveszítik a pénz, akkor elbukta a támogatást, és azt vissza kellene fizetnie.
Hadházy tavaly év végén foglalkozott az EU-Fire cégcsoport beruházásaival, végiglátogatta a cég látszólag nem működő projektjeit. Több városban – Battonyán kívül Mosonmagyaróváron és Kiskunhalason is – nagy beruházásba fogtak, ám egyik településen sincs működő geotermikus hőerőmű. Az RTL Klub felvételei szerint az erőművek helyett csupán gazos, elhagyott terület fogadja a látogatót, noha Kovács Imre cégcsoportja több milliárd forint állami támogatást kapott, hogy felépítse azokat. A fejlesztések Mosonmagyaróváron jutottak a legtovább, ami annyit jelent, hogy egy bódét is felhúztak a puszta betonos térség közepére.
Mosonmagyaróváron már több időpontja is volt a leendő létesítmény átadásának. A Telex tavaly év végi cikkében idézte az EU-Fire Kft. 2018. márciusi tájékoztatóját, amely szerint 2018 végére készülhet el a teljes beruházás. A Világgazdaság arról írt az EU-Fire honlapjára hivatkozva, hogy a beruházás befejezése 2019 nyarára várható. Egyik dátumot sem sikerült tartani, jelenleg úgy áll a projekt, hogy tavaly szeptemberben kiírtak a kivitelezésre egy közbeszerzési eljárást, ám az sikertelenül zárult, így decemberben újra kiírták, az eredmény februárban derülhet ki.
Az Eu-Fire ezzel kapcsolatban lapunkkal közölte: „A beruházás összköltsége 3,7 milliárd forint, ebből 2,6 milliárd forint a vissza nem térítendő állami támogatás. A termelőkút és a visszasajtoló kút fúrása sikeresen lezajlott, kiváló eredményekkel, a felszíni rendszer (távvezeték, hőközpont) kivitelezésére vonatkozó közbeszerzés pedig kiírásra került, jelenleg az ajánlatértékelés fázisában vagyunk”. A beruházás elkészültének korábban megjelölt dátumairól, illetve a késedelemről nem tettek említést, viszont úgy tájékoztattak, hogy a projekt hivatalos befejezési határideje 2022. november 30-ára módosult.
Kiskunhalason is jelentős összegből valósult volna meg a geotermikus fűtésrendszer fejlesztése, ám erre sem került sor. Ott a kutatófúrás költsége valamivel több mint 1,3 milliárd forint, ebből közel 460 millió forintot az Európai Gazdasági Térség Alap finanszírozott. 2017-ben Kovács Imre, a beruházó EU-Fire Kft. igazgatója az MTI-nek azt mondta, a térség kedvező geotermikus adottságokkal rendelkezik, ezért indították el a projektet. Ráadásul a geológus szakemberek a várt 100-115 Celsius-fokos helyett 135 fokos hőmérsékletet találtak, és azt közölték, hogy az engedélyek megszerzése után üzembe állítják a visszasajtoló kutat, valamint kiépítik a vezetékrendszert a városi hőközpontba.
Ez azonban mégsem történt meg, amit az EU-Fire a 24.hu-nak a következővel indokolt:
Projektcégünk egy próbafúrást valósított meg Kiskunhalason, amely egy későbbi geotermikus távhőrendszer kialakításához szolgált volna. A megfúrt kút azonban nem rendelkezik megfelelő paraméterekkel egy geotermikus távhőrendszer működtetéséhez, ebből kifolyólag más hasznosítási lehetőségek után kutatunk.
A cégcsoport egyébként egymástól meglehetősen távol álló ágazatokkal foglalkozik, a honlapja szerint például
- termálfűtéssel,
- borászattal,
- turizmussal,
- szürkemarhatartással,
- valamint szike- és fecskendőgyártással is.
Utóbbi projektet a magyar állam másfél milliárd forinttal támogatta, ennek révén olyan üzem épül a Nyírségben, ahol orvosi gumikesztyűket, szikéket és ollókat gyártanak. Ezt a beruházást Kovács Imre és Varga Mihály közösen adta át – rendhagyó módon a miniszter dolgozószobájában.
Az átadóról készült videóban a miniszter arról is beszélt, hogy egy tízmilliárd forint körüli beruházásról van szó, amelynek az első szakasza készült el, ez körülbelül kétmilliárd forintba került, ehhez járult hozzá az állam az említett másfél milliárddal. Varga arra nem tért ki, hogy a fennmaradó nyolcmilliárd forintnyi beruházáshoz hozzájárul-e az állam, de a Pénzügyminisztérium által az Európai Uniónak szolgáltatott adatok szerint az Eu-Fire Kft.-nek további két vissza nem térítendő támogatást ítélt meg a tárca.
- 2020 decemberében 3,8 milliárd forintot,
- 2021 márciusában pedig további 2,4 milliárd forintot.
Továbbá a társaság tavaly októberben újabb 195 millió forint európai uniós támogatást is elnyert infrastruktúra-fejlesztésre, amit már ki is fizettek a cégnek.
A nem működő erőművek és a fecskendőgyár kapcsán Hadházy Ákos személyesen is próbálta szóra bírni az EU-Fire tulajdonosát, Kovács Imre azonban válasz helyett fényképezni próbálta a képviselőt. Kovács az egészségügyi eszközöket gyártó üzemről sem adott felvilágosítást, holott Hadházy hosszas keresés után csak egy olyan üzemegységet talált, ahol semmilyen termelés sem folyik.
Az elveszett milliárdos összeg és a több helyszínen is kudarcba fulladt, közpénzből is finanszírozott beruházások ellenére, úgy tűnik, költekeznek a vállalatnál: az elmúlt két évben a hitelbiztosítéki nyilvántartás szerint négy Mercedest és egy BMW-t szereztek be. Az internetes alvázszámkereső szolgáltatások szerint az előbbiek közt egy terepjáró is van, továbbá egy Mercedes Marco Polo, a márka luxus kempingbusza, amit nehezen lehet szolgálati autónak besorolni. Utóbbi lízingjére még 32 millió forintot kell kifizetnie az EU-Fire csoportnak.
