Mohos Márton / 24.hu
Gazdaság

Kétszer annyi osztalékot vettek ki a NER-es építőipari cégek tulajai, mint amennyi bért adtak a dolgozóiknak

A G7 megvizsgálta, hogy a tavalyi évben mennyi osztalékot vettek ki a legnagyobb építőipari cégek tulajdonosai, és ehhez képest mennyi fizetést adtak a nyereséget kitermelő dolgozóknak, és külön megnézték azt is, hogyan alakul az osztalék és bér aránya a NER-közeli cégeknél.

A cikk szerint  több mint másfélszer annyi pénzt vettek ki osztalékként a legnagyobb építőipari cégeikből a kormányközeli vállalkozók a 2020-as év után, mint amennyit összesen az alkalmazottjaikra költöttek tavaly. Ebben ráadásul nemcsak a bérek vannak benne, hanem az államnak fizetett járulékok és egyéb juttatások is. A nem egyértelműen NER-es magyar tulajdonú vállalatoknál és a nemzetközi csoportok itteni érdekeltségeinél fordított a helyzet: az ilyen cégeknél több jutott az alkalmazottaknak, mint a tulajdonosoknak. A portál megjegyzi, a különbség persze nem meglepő, hiszen a kormányközeli vállalkozások – legalábbis nyereségük alapján – felülmúlhatatlan hatékonysággal működnek.

Kiemelték a főbb bevételi és nyereségmutatók eltérését, ami egyben azt is jelenti, hogy a különböző hátterű cégeknél nagyon eltérően oszlik meg az érintettek között a vállalat által teremtett érték. Mivel a kormányközeli cégek arányaiban sokkal kevesebb alkalmazottal csinálnak nagyobb nyereséget, ez azt jelenti, hogy kevesebb pénzt költenek bérekre, és több marad a tulajdonosoknak. Ez még úgy is igaz, hogy a NER-es cégek egyébként nem fizetik rosszul az alkalmazottaikat. Náluk az egy főre jutó személyi ráfordítás kissé még magasabb is, mint a nemzetközi hátterű vagy az egyéb magyar tulajdonú cégeknél, igaz, a szellemi foglalkoztatottak aránya is sokkal magasabb, hiszen rengeteg munkát egyszerűen tovább passzolnak.

Összegzésük szerint a 45 vizsgált vállalat tavaly 100 milliárd forintnál egy picivel többet költött munkatársaira, és szinte pontosan ennyi osztalékot fizetett ki tulajdonosainak is. Miközben azonban a nem kormányközeli magyar és a külföldi cégekből az alkalmazottaknak jutott több jövedelem, addig a NER-es vállalatoknál a tulajdonosoknak. A nekik kifizetett osztalék 1,6 szorosa volt az összes személyi jellegű ráfordításnak. Utóbbi ráadásul ugye nem is az, amit az alkalmazottak megkapnak, hanem minden személyi kifizetés benne van, a bérek mellett az államnak fizetett járulékok és az egyéb juttatások is. Ha csak a bérköltségeket nézzük, az hajszálpontosan a felére rúgott az osztaléknak. Azaz 60 milliárd forint osztalék áll szemben 30 milliárd forintnyi kifizetett bérrel. Magyarul a kormányközeli építőipari cégek nagyjából tucatnyi tulajdonosa kétszer annyi jövedelemhez jutott ezekből a vállalatokból, mint a náluk dolgozó közel 3700 ember.

A cikk szerint ez a különbség egyáltalán nem 2020 sajátossága, már a korábbi években is jellemző volt. Annak ellenére, hogy a közelmúltban a multik is szépen elkezdték kisöpörni itteni cégeiket, az osztalék és a személyi ráfordítások aránya mindig a kormányközeli vállalkozásoknál volt a legmagasabb, és az elmúlt hat év átlaga is nagyjából a tavalyi számokat tükrözi.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.