Gazdaság

Másfél hónapot túlórázik egy átlagrendőr, olyan nagy az emberhiány

Rengetegen szerelnek le mostanában, olyanok is, akik régóta a rendőrségen dolgoznak, és olyanok is, akik csak nemrégen léptek be, jelentős a munkaerőhiány, sok a túlóra – hallottuk rendőröktől. Az ORFK sem tagadta, hogy vannak gondok, és ezt jelzik a statisztikák is.

A leszerelők fele csak pár évet tölt a rendőrségnél

A rendőrség adatai szerint 2018-ban összesen 2012 hivatásos rendőr jogviszonya szűnt meg. A leszerelők 65 százaléka tíz évnél kevesebb időt töltött hivatásos állományban – derült ki az ORFK Kommunikációs Szolgálatának válaszából. És ha az alábbi táblázatot megnézzük, az is látszik, hogy

a leszerelők 44 százaléka legfeljebb négy évig volt rendőr.

A rendőrség tavalyi fogyásáról az alábbi országos adatokat kaptuk:

A távozók közül mindössze húsz hivatásos állományú rendőr ment nyugdíjba, akik kiléptek, azok közül volt, aki azonnali hatállyal, próbaidő alatt ment el, mások közös megegyezéssel, voltak áthelyezések más szervekhez, illetve előfordult, hogy a dolgozók visszavonták a kifogástalan életvitel ellenőrzéshez való hozzájárulásukat.

Kevesebben léptek be

Ugyanebben az időszakban összesen 1622-en létesítettek hivatásos jogviszonyt, amiben benne vannak az áthelyezések, visszavételek és a pályakezdők állományba helyezése is. Vagyis 390-nel többen mentek el, mint ahányan beléptek. Tavaly amúgy 608-cal több hivatásos állományú jogviszonya szűnt meg, mint egy évvel korábban. Az ORFK ellenben azt hangsúlyozta, hogy nyolc év alatt 6363-mal emelkedett a hivatásos állomány létszáma: 2010-ben 33 450, 2018-ban pedig már 39 813 fő volt.

Azt is írták, hogy a fluktuáció havi átlaga 2018-ban 168 volt, ami a létszám 0,43 százaléka, azaz havonta ezer rendőrből négy távozott a testülettől. És hozzátették, ez az arány kisebb, mint a versenyszféra fluktuációs mutatója, még ha nagyobb is az elvándorlás, mint amennyit korábban mértek.

Keletről Budapestre

Információink szerint az új belépők nem maradnak sokáig a rendőrségnél; főleg az ország keleti feléből jönnek a fővárosba nagyobb számban, és jó páran azért szerelnek le, mert a kevés fizetésből nem tudják állni az albérletüket, a megélhetésüket.

Az ORFK ezzel kapcsolatban annyit írt, hogy a vidékről a fővárosba költöző, a Budapesti Rendőr-főkapitányságon szolgálatot teljesítő rendőrök albérleti díj hozzájárulást, szálló- vagy garzonelhelyezést kaphatnak. Ugyanakkor elismerték, hogy Budapesten a magasabb megélhetési költségek is közrejátszhatnak a leszerelési döntésekben. Hozzátették azonban, hogy a BRFK létszámához mért fluktuációs mutatói nem tértek el érdemben az országos átlagtól.

A rendőrjárőrök negyede hiányzik Budapesten
Háromszáz állást nem tud betölteni a BRFK, átszervezésekkel enyhítik a létszámhiányt.

Több mint 1600 rendőr hiányzott országosan

A rendőrség hivatásos állományából 2019. április 1-jén országosan 1644 fő hiányzott.  Betöltött státusz ekkor 35 205 volt, a foglalkoztatási kötelezettséggel érintett belső rendelkezési (GYES-GYED, illetmény nélküli szabadság) állományban 1073-an szerepeltek, a külső rendelkezési (vezénylés a Terrorelhárítási Központhoz, a Nemzeti Védelmi Szolgálathoz, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központhoz, a Belügyminisztériumhoz és más állami szervekhez) állományban pedig 2129-en, továbbá a tisztjelölti jogviszonyban 346-an. A betöltetlen pozíciók száma a szakmai feladatok maradéktalan ellátását nem befolyásolja – írta az ORFK.

A központi régió rendőri szerveinél alacsonyabb a feltöltöttségi mutató az országos átlagnál, és alapvetően a pályakezdő besorolású tiszthelyettesi munkaköröket érinti a fluktuáció.

Túlóra hatmillió felett

A rendőrség teljes hivatásos állományának 2018 első félévben 3 814 374 óra, a második félévben 2 593 626 óra túlszolgálatot rendeltek el, vagyis

tavaly összesen több mint 6,4 millió túlórát kellett vállalniuk a rendőröknek.

A vizsgált időszakban a minimálisan teljesített túlszolgálatok száma összesen havi 323 891 óra (majdnem 13,5 ezer teljes napnak, több mint 40 ezer nyolcórás műszaknak felel meg), míg a maximális havi 756 130 óra (több mint 31 500 teljes napnak és 94,5 ezer nyolcórás műszaknak felel meg) volt.

A második félévben csökkent az egy főre jutó elrendelt túlórák száma. Az első félévben 148 (18,5 nyolcórás műszaknak felel meg), a másodikban 115 túlóra volt az átlag (utóbbi bő 14 nyolcórás műszaknak felel meg). Az első félévben amúgy 125 munkanap volt, ehhez rendelték el az átlag 18,5 munkanapnyi túlórát. Ez annyi, mintha minden héten kis híján hat munkanapot kellet volna teljesíteni. A második félévben 126 munkanap volt, erre jött a 14 napnyi túlóra átlagban. Így

tavaly átlagosan 263 túlórát teljesítettek a rendőrök, ami 32,5 nyolcórás műszaknak, másfél hónapnyi teljes munkanapnak feleltethető meg.

Ahol hiány van, átszerveznek

A rendőrség úgy próbálja ellensúlyozni a munkaerőhiányt saját bevallása szerint, hogy kiemelt feladatként kezeli a mennyiségi és minőségi szakemberigény biztosítását, igyekeznek növelni a toborzás és kiválasztás hatékonyságát, az alkalmazási feltételek korszerűsítését és a pályaorientáció erősítését. Hogy ez konkrétan mit jelent, arra nem tértek ki. Annyit írtak még, hogy az egy-egy szervnél esetlegesen felmerülő létszámhiányra szolgálatszervezéssel, a feladatok ésszerű átcsoportosításával és hatékony munkaerőgazdálkodással reagálnak a rendőri szervek.

A rendőrség hivatásos állományába 2018-ban felvett 1622 munkatárs jellemzően a rendészeti szakgimnáziumokban és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen végzett, valamint az iskolarendszeren kívüli képzésre beiskolázott állományból került ki, kinevezéssel.

A közszolgálati egyetem nappali munkarendű rendőr szakos képzésén 113 tisztjelölt fejezte be tanulmányait és kezdte meg szolgálatát a rendőri szerveknél 2019. július 1-jén. A rendészeti szakgimnáziumok állományából a jelenlegi adatok szerint 629 tanuló kerülhet tiszthelyettesi állományba ebben az évben.

Fotó:Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu

Ajánlott videó

Olvasói sztorik