Gazdaság

Aprópénz a rezsiutalvány az ellenzékben ígért 14. havi nyugdíjhoz képest

A Fidesz a 2006-os választás előtt azzal kampányolt, hogy bevezetné a 14. havi nyugdíjat is. A Fidesz 2010 óta kormányon van, de nem tett lépéseket még a 13. havi nyugdíj visszaállítására sem. Olcsóbb megoldást talált régi kampányígéreténél: egyszeri 9000 forintos juttatással, a rezsiutalvánnyal kevesebb mint harmincadannyit szán arra, hogy emlékezetbe véssék, kire is kell majd szavazniuk a nyugdíjasoknak az októberi önkormányzati választáson.

Talán már feledésbe merült, de a 2006-os országgyűlési választás előtt az akkor ellenzékben lévő Fidesz (tanulva az MSZP-től) előhúzta a nyugdíjas kártyát. Törvényjavaslatot adtak be, hogy 2007 januárjától legyen 14. havi nyugdíj is, ne csak 13. havi.

Ahogy korábban a Fidesz tartotta felelőtlennek a szocialistákat, amikor bevezették a 13. havi nyugdíjat, úgy a kormányon lévő szocialisták is hasonlóan vélekedtek a 14. havi nyugdíj ötletéről, és lesöpörték az asztalról. Aztán keményen közbeszólt a világválság, így 2009 közepétől a baloldali kormány megszüntette még a 13. havi nyugdíjat is. Egyúttal az akkor elérhetetlennek tűnő 3,5 százalékos gazdasági növekedéshez kötve elfogadták a nyugdíjprémium koncepcióját. Jó áttekintést ad a folyamatról a Népszava korábbi cikke.

A 14. havi nyugdíjról szóló javaslat után tíz év telt el, mire a kormány valamilyen plusz juttatással fejelte meg  a nyugdíjakat. A nyugdíjasok és a nyugdíjszerű ellátásban részesülők kaptak párszor Erzsébet-utalványt, ezekben a napokban pedig összesen 9000 forint értékű rezsiutalványt kézbesítenek nekik. Kétszer, 2017-ben és 2018-ban volt nyugdíjprémium, és a GDP-előrejelzések szerint az idén is lesz. De ezek meg sem közelítik a kéthavi plusznyugdíjat.

Plusz egy-két havi nyugdíj helyett eseti juttatások

A nyugdíjprémiumra jó sokat kellett várni, mire eljött az ideje. 2017-ben 12 ezer forint volt átlagnyugdíjra számolva, tavaly 18 ezer forint lett, az idén pedig 20 ezer forintra lehet számítani. A juttatást novemberben osztják, és nem épül be a nyugdíjba. Ugyancsak nem hizlalja a nyugdíjat az utóbbi években kapott Erzsébet-utalvány, illetve a rezsiutalvány sem, hiszen nem épül be az alapösszegbe. 2016 előtt egyáltalán nem voltak pluszjuttatások, íme, hogy azóta melyik évben mit kaptak a nyugdíjasok:

Az időzítés alapján eléggé világos most is, hogy a rezsiutalvánnyal szavazatvásárlás lehet a cél, mint anno volt a 14. havi nyugdíj belengetésével is. Nagyvonalúbb volt a kormány a közmunkásokkal, és van is olyan elemzés, amely szerint az egyhavi pluszbért, 54 ezer forintot kapó közmunkások inkább segíthetik a Fidesz újabb győzelmét, mint a nyugdíjasok.

A közmunkások segíthetik a Fidesz-győzelmet, a nyugdíjasok nem biztos
A G7 megnézte, elég lesz-e a 30 milliárdos szavazatvásárlás a Fidesznek.

Sokba kerülne az ígéret beváltása

Amikor bevezették a 13. havi nyugdíjat, évente több mint 200 milliárd forintot vitt el, most – a rezsiutalványt kapó körrel, azaz a nyugdíjas, illetve nyugdíjszerű ellátásban részesülőkkel számolva – a 2019-es költségvetés kiadási számai alapján csaknem 300 milliárd forintba kerülne. Ha 14. havi nyugdíj is lenne, az 600 milliárd forint körüli kiadás lenne évente.

Az idei nyugdíjprémiumra ennek töredékét, előzetesen 24,7 milliárd forintot különítettek el, a rezsiutalvány pedig – 2,6 millió kedvezményezettel számolva – 23,4 milliárd forintot vihet el. Ez összesen 48,1 milliárd forint.

Ez együtt még a tizede sincs annak, amit a Fidesz ellenzékből kívánatosnak tartott volna megadni a nyugdíjasoknak.

A valóságtól elrugaszkodott ötlet lenne a 14. havi nyugdíj? Meglehet. De tegyük mellé, hogy ha az utóbbi tíz évben is úgy számolták volna a nyugdíjakat, mint 2009 előtt, azaz az inflációt és a bérnövekedést is figyelembe véve, akkor egy átlagnyugdíjas ma havi 23 ezer forinttal kapna többet, ami évente plusz 276 ezer forintot jelentene. Ezt Juhász László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség nyugdíjas tagozatának elnöke számította ki.

Tehát nagyjából pont kéthavi nyugdíjat vesz ki a kormány évente a nyugdíjasok zsebéből amiatt, hogy a nyugdíjemelésnél továbbra sem veszik számításba a bérnövekedést, csak az inflációt. Ha innen nézzük, már korántsem látszik olyan túlzónak felemlegetni és számon kérni a 2006-os Fidesz-ígéretet a 14. havi nyugdíj bevezetéséről. Azzal, hogy nem tartotta be korábbi ígéretét, mióta ismét kormányon van a Fidesz, kilenc év alatt nagyjából bő 5 ezer milliárd forintot tartott vissza a nyugdíjasoktól, a 13. és 14. havi nyugdíj ugyanis durván ennyibe került volna.

13. havi nyugdíj? Butaság
Általános nyugdíjemelés, így a 13. havi nyugdíj helyett egyszeri vagy kétszeri korrekciót kellene alkalmazni a legkisebb nyugdíjaknál – mondja a szakértő, akit az MSZP és a Jobbik terveiről is megkérdeztünk.

Az más kérdés, hogy fenntartható lenne-e a 13. vagy 14. havi nyugdíj, vagy a bérnövekedést is figyelembe vevő nyugdíjemelés, illetve honnan kellene elvenni, hogy fussa rá. Az azonban biztos, a nyugdíjak egyre jobban leszakadnak a két számjeggyel növekvő bérektől, a régi nyugdíjak az új nyugdíjaktól, egyre több az elszegényedő nyugdíjas, és ezzel a problémával előbb-utóbb kezdeni kell valamit. Az ad hoc rezsiutalvány 9 ezer forintja erre a sebre csak szépségtapasz.

Kiemelt kép: Orbán Viktor Hivatalos Facebook oldala

Ajánlott videó

Olvasói sztorik