Gazdaság

A piac tisztességtelen befolyásolásáról írta szakdolgozatát Mészáros Lőrinc lánya

A leggyorsabban gazdagodó magyar család második generációjához tartozó Mészáros Beatrix az év elején jogi diplomát szerzett a Debreceni Egyetem állam- és jogtudományi karán. A diplomaosztón a büszke apa, Mészáros Lőrinc is ott volt, bár az eseményt kisebb közjáték zavarta meg, a 444 egyik olvasóját biztonsági őrök vezették ki. A férfi szerint a felcsúti dollármilliárdost zavarhatta, hogy fotózni készül, az egyetem szerint viszont az olvasó lezárt helyre tévedt.

Mészáros Lőrinc 35 éves lánya már rendelkezett a Budapesti Gazdasági Főiskola export-import menedzsment szakirányú diplomájával, és volt egy oklevele a milánói Szent Szív Katolikus Egyetem kommunikáció szakáról is. Az idén pluszban megszerzett jogászi végzettség azért is jól jöhet, mert az utóbbi években sorra bízzák rá a család szövevényes cégbirodalmának különféle darabjait. Az akkori csúcsagrárcég, a felcsúti Búzakalász 66 Kft. után megkapta a Mészáros-birodalom építőipari és energetikai társaságait összefogó Opus elnöki címét, a turisztikai érdekeltségeket tömörítő Konzumban is tagja lett az igazgatóságnak, majd ő lett az idén az összeolvadó óriáscégben, az Opus Globalban az igazgatóság elnöke.

Nem csoda, hogy egyes napokon – mint a G7 megírta – egyszerre két helyen kell lennie egyidejűleg, de legalábbis fénysebességgel kell közlekednie, hogy odaérjen a cégek különböző helyszínen párhuzamosan zajló közgyűléseire. Ebből a szempontból figyelemreméltó, hogy időt tudott szakítani egy szakdolgozat megírására is.

Mészáros Beatrix tavaly adta le Debrecenben a diplomamunkáját A verseny érdemi befolyásolására alkalmas tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat címmel.

A 24.hu által megismert szakdolgozat nagy részben a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) ügyeit tekinti át, és közben méltatja is a hivatal szerepét. Az összefoglaló egyik tételmondata szerint „a Gazdasági Versenyhivatal a gazdasági versenyt oly módon óvja, hogy nem engedi tisztességtelenül befolyásolni a fogyasztói döntés mechanizmusát”. Mészáros Beatrix meg is fogalmazza, hogy ez miért fontos tevékenység:

A tisztességtelen befolyás kihat vagy kihathat a fogyasztóknak a versenytársak, illetve a termékek közötti választásának a folyamatára és ezáltal a verseny alakulására.

A felismerés azonban, annak ellenére, hogy a Mészáros család milliárdos, sőt százmilliárdos forgalmú cégekkel egész iparágak sorsát meghatározza, és expanziója többször volt már a GVH vizsgálatainak a tárgya, megmarad kis léptékű fogyasztóvédelmi ügyek szintjénél.

Mészáros Beatrix nagy teret szentel például egy olyan 2008-as GVH-vizsgálatnak, amely az egyik kereskedelmi lánc ellen indult.  A Lidl reklámújságjában – eléggé el nem ítélhető módon – egy képkockán hirdette a 3,5 százalékos Meggle és a 2,8 százalékos Pilos tej akciós értékesítését, de elhallgatta, hogy az üzletek felében kizárólag egyiket, az üzletek másik felében pedig csak a másikat árusították.

A dolgozatban külön fejezetek foglalkoznak az „országos médiaszolgáltatást végző médiaszolgáltatón keresztül megvalósuló kereskedelmi gyakorlattal”, valamint az országos lapok kereskedelmi gyakorlatával, de ezek is évtizedes ügyeket mutatnak be. A szakdolgozat a felsorolt esetek között első helyen az EZO Tv-s jóslási és spirituális műsorok magas percdíjainak ügyét tárgyalja bemutatva, hogy a vizsgálat megállapította: a médiaszolgáltató betelefonálási rendszerével megsértette a szakmai gondosság követelményét, illetve agresszíven ösztönözte a fogyasztókat a betelefonálásra.

Érdemes megjegyezni, hogy a médiapiacot az EZO TV 485 forintos percdíjánál komolyabban befolyásoló ügyekben, mint amilyen például a megyei napilapok Mészárosék általi felvásárlása volt, a GVH nem talált kivetni valót. „Kizárható a kedvezőtlen horizontális versenyhatás a tranzakció engedélyezését követően” – írta a GVH 2016-ban, amikor a Mediaworks megvette a nyugat-magyarországi napilapokat kiadó Pannon Lapokat. A fideszes médiabirodalom tavalyi totális koncentrációjával pedig már foglalkoznia sem kellett a Juhász Miklós vezette hivatalnak, mert a kormány kiemelt nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítette a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány létrehozása körüli tranzakciósorozatot. Így azzal sem, hogy a Mészáros Lőrinc-féle médiacsoportnak egy rövid időre egyszerre volt tulajdonában az Echo TV, a Magyar Idők, az Origo, két kivétellel minden megyei lap, a Világgazdaság, a Szabad Föld, a Vasárnap Reggel, a Nemzeti Sport és még egy sor másik, azóta szintén a fideszes médiaalapítványnak felajánlott újság.

A versenyhivatal eddig egyébként egyszer sem gördített akadályt a Mészáros-birodalom terjeszkedése elé, bármit vásároltak, a tiszta verseny őrei nem találtak okot arra, hogy megvizsgálják közelebbről, nem kerül-e erőfölényes helyzetbe a versenytársakkal szemben a Mészáros-klán.

Miközben részletes elemzés készült például arról, hogy a győri Tesco áruházba beköltözhet-e a Media Markt, s ez nem borítja-e fel a műszaki fogyasztási cikkek helyi kiskereskedelmét, a hivatal két nap alatt eldöntötte, hogy nyugodtan bekebelezhetik Mészárosék a 71 milliárd forint forgalmú ZÁÉV Zrt. építőipari céget.

Ahogy az sem érte el az ingerküszöböt, amikor tavaly februárban a V-Híd Építő Zrt. fölötti irányításszerzést jelentették be. Ez a cég 46 milliárd forint forgalmat könyvelt el tavaly. Ha a tágabban vett család összes építőipari vállalkozását számba vesszük – beleértve a Beatrix testvérét, Mészáros Ágnessel házasságot kötő Homlok Zsolt érdekeltségeit is –, 250 milliárd forintnál is nagyobb árbevételű építőipari konglomerátum körvonalazódik. A versenyhivatal a cégszerzések alkalmával azonban rendre úgy találta, hogy semmilyen vizsgálatra nincs szükség, mert „nyilvánvaló”, hogy az összefonódás nem eredményezi az érintett piacon a verseny jelentős mértékű csökkenését.

A dél-Balatoni vasútvonal fejlesztése, Mészárosék egyik legnagyobb munkája.

És nemcsak az építőiparban nyomult a Mészáros família, hanem a többi szektorban is. Jellemző, hogy tavaly február 14. és március 22. között hét fúziós bejelentés érkezett a GVH-hoz és közülük hat Mészárosék érdekköréhez kötődött.

Hogy pontosan mely cégeken keresztül történt tulajdonszerzés, azt a versenyhivatal nem kötötte a nyilvánosság orrára. Az egykor Simicska Lajos-féle agrárcégeket összefogó Mezort Zrt. esetében a hivatalos közlemény „a Mészáros Lőrinc magánszemély által irányított vállalkozáscsoport egyedüli irányításszerzését”, az ingatlanos Appeninn Nyrt.-nél a hivatalos formában nem létező Mészáros-Csoportot említette. A V-Híd-szerzésnél is a csoportot jelölték meg, bár nem derült ki, mely cégek tartoznak e körbe, mindenesetre a tranzakció közvetlen résztvevőjeként csak Mészáros Lőrinc és felesége van feltüntetve. Másutt, a Konzum Management Kft. esetében pedig a felcsúti dollármilliárdos három gyereke, Beatrix, Homlok-Mészáros Ágnes és ifj. Mészáros Lőrinc.

Az összefonódások alkalmával nem rendeltek el versenyfelügyeleti vizsgálatot, így a GVH-nak azt sem kellett közölnie, hogy a fuzionáló cégeknek mekkora a piaci részesedésük. Holott a több száz cégből álló cégháló, számos ágazatot (építőipar, pénzügyi szektor, idegenforgalom, ingatlanpiac, energetika, agrárium) átszövő érdekeltségek és a cégvagyon mérete miatt szakértők szerint már nemcsak a konkrét tranzakciót kellene vizsgálni, hanem minden újabb bevásárláskor portfólióelemzést kellene végezni, figyelembe véve a család összes érdekeltségét. Olyan gazdasági ereje van ugyanis a magyar gazdaságon belül a Mészáros Lőrinc neve alatt futó hálózatnak, hogy újabb cégvásárlást már csak kötelezettségvállalással engedhetne a hivatal, azzal a feltétellel, hogy megválna egy másik, szektorbeli érdekeltségtől.

Kiemelt kép: Komka Péter / MTI

Ajánlott videó

Olvasói sztorik