Nemcsak a neve, hanem jó pár milliárd forint is eltűnt a keleti nyitás jelszavával alapított MNKH Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. megszüntetésével. A külügyminisztérium felügyelte cég tavaly novemberben leadott, legutolsó mérlegéből az derül ki, hogy 2018-at 491 millió forint veszteséggel zárta, és ez nem is számít a legrosszabb évnek, ugyanis
A 2012 végén létrehozott társaságba folyamatosan töltötték az adóforintokat: már 2013 tavaszán 3,5 milliárd, a következő évben újabb egymilliárd forint tőkejuttatásnak van nyoma, és a külügyminisztérium 2016-ban 5 milliárd forint kölcsönnel stafírozta ki a céget. A nagy veszteségforrásokat nem kell kutatni a mérlegekben, a legnagyobb kiadási tétel évről évre a külföldi irodák szolgáltatásainak kifizetése volt, még a 2018-as csonka évben is 1,8 milliárd forint, az azt megelőző évben pedig még 2,7 milliárd ment erre a célra. A bérköltség sem volt elhanyagolható, az előző két évben 684 millió, illetve 800 millió forintot fizetett ki ezen a címen az állami cég.
A legdurvább mínuszt, csaknem 6 milliárdot 2015-ben mutatta ki, nyereséget pedig mindössze egyszer, 2016-ban. Ám – ahogyan korábban beszámoltunk róla – az eredményeket erősen torzíthatta két olyan szerződés, amit az MNKH a külgazdasági tárcával kötött.
Valaha azzal a céllal gründolták az MNKH-t, hogy támogassa a kormány külgazdasági stratégiáját, főleg az addig kevésbé hangsúlyos piacokon, például Ázsiában, Afrikában és Dél-Amerikában. Az egymást követő veszteséges évek után azonban tavaly bejelentették, hogy az MNKH megszűnik, vagy legalábbis egybeolvad leányvállalatával, a fúzióból pedig új társaság jön létre HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zrt. néven. A fúzió előtt készült vagyonmérleg tervezetéből az látszott, hogy az MNKH 3,5 milliárdos jegyzett tőkéje zsugorodott, a HEPA 1,5 milliárddal alakult meg, és örökségként 2 milliárd forint kötelezettséget vitt tovább.
Nem voltak szélcsendes időszakok
A zűrös cég történetében egyetlen olyan év sem volt, amikor ne borzolta volna valamilyen botrány a kedélyeket. Felháborodást keltett, amikor kiderült, hogy számos fideszes politikus és rokon felkerült a cég kifizetési listájára, például Szijjártó Péter külügyminiszter barátjának cége, Matolcsy György jegybankelnök rokona, Matolcsy Mátyás, egy kizárt fideszes képviselő, Lengyel Zoltán vagy Hajdu Petra, aki a Kormányzati Információs Központ korábbi sajtófőnökeként dolgozott. Hajdu egymaga havi egymilliós bért kapott a cégtől, ami egyetlen trükkös évtől eltekintve történetében mindig masszívan veszteséges volt.
Nem tett a jót a közpénzből működő cégnek az sem, hogy tőkéjét a Quaestorhoz vitte. Az MNKH ugyan az utolsó pillanatban, a Quaestor öncsődjének bejelentése előtt visszaszerezte az állami milliárdokat a brókercégtől, de a kamatoktól elesett, amivel jelentős kár érte és feljelentést is tett. Nem ez volt az egyetlen kapcsolat a milliárdos károkat okozó brókercéggel és Tarsoly Csabával. Ezen a képen Szijjártó Péter és Tasoly, a Quaestor egykori vezetője kereskedőházat nyit meg Moszkvában 2013 áprilisában; a kereskedőházat a magyar állam a Quaestor Csoporttal együttműködve hozta létre.
Végül tavaly az Állami Számvevőszék arra jutott, hogy az MNKH szabálytalanul működött: a társaság pénzügyi-számviteli feladatellátása és vagyonnyilvántartása sem volt szabályszerű, és a 2014-2016. évi éves beszámolóinak letétbe helyezése sem történt meg időben. 2015-től Oláh Zsanett vezette a céget, akit távozása után sem hagytak az út szélén: Mészáros Lőrinc, a miniszterelnök barátjának egyik cégénél találtak számára feladatot.
Kiemelt kép: Máthé Zoltán / 24.hu
