Úgy tűnik, nem volt elég a 2013-ban a Gyere Haza Alapítványra bízott kormány által támogatott program, ami elsősorban karrier-tanácsadással próbálta hazaédesgetni a külföldre vándorolt magyarokat. Ezt támasztja alá a KSH legfrissebb adata is, miszerint tavaly 31 500-zal több (másfélszer annyi) magyar ment el egy évnél hosszabb időre külföldre, mint egy évvel korábban.
Egyes becslések szerint csak Nagy Britanniában mintegy 350 ezer magyar él és dolgozik. A program a KSH számaira hivatkozik, amely szerint 355 ezer magyar él életvitelszerűen külföldön. A program meghirdetéséből is nyilvánvaló, hogy a kormány érzékelte, valamit kellene kezdeni a kivándorlással. Nézzük, hogyan is kezelnék a problémát, a Gyere haza, fiatal! programmal.
100 millióból 50-et, aztán majd több ezret
Első körben még a munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár is azt nyilatkozta, a problémához képest kicsi a keret. Ez egészen pontosan 100 millió forintot jelent, amelyből minimum 50 embert hoznának haza. Elsősorban felső fokú végzettségűeket. Vagyis fejenként átlagban 2 millió forint támogatásból csábítanának vissza egy-egy fiatalt, első körben az Egyesült Királyságból, közelebbről Londonból. Aztán ha sikeres a program, később ezreket, kétmilliárdonként.
A pénz arra kell, hogy különböző támogatásokat kaphassanak a hazatelepülők. Egyébként pedig a Gyere haza, fiatal! program deklarált célja szerint elsősorban a magyarországi munkavállalásban nyújthat tényleges segítséget. Ezért felkutatják Magyarországon azokat a cégeket, amelyek biztos hátteret és megfelelő alternatívát kínálhatnak a hazatérni szándékozóknak – írta megkeresésünkre a program gazdája, az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. (OFA). És mentorálják az egész hazatérési folyamatot.
A fiatalokat elsősorban az internet segítségével próbálnák elérni: a program honlapja, a hírlevelek és a hamarosan elkészülő Facebook-oldal segítségével. Másodlagos csatornának szánják a kapcsolatfelvételt a londoni magyar szervezeteken keresztüli, valamint kint nyílt napokat is fognak szervezni.
Négyféle támogatást kaphatnak
A vissza nem térítendő támogatásokból lakhatási, mobilitási I. és II., valamint munkahely-keresési létezik. Az OFA hangsúlyozta, a program keretében adható támogatások a jogszabályban előírtak szerint nyújthatóak. Vagyis azok igényelhetik, akik a feltételeknek megfelelnek. Feltétel az is, hogy a programhoz csatlakozzanak. Amit igazából nem értettünk, mert ha a törvény biztosít támogatási lehetőségeket, akkor ahhoz elvileg bárki hozzájuthat, aki megfelel a feltételeknek, nemcsak az, aki csatlakozik a programhoz. Rákérdeztünk erre, de csupán annyit válaszoltak, hogy aki csatlakozik, az a program keretében igényelheti a támogatásokat.
Aztán amikor elmélyedtünk egy kicsit a törvényben, valamint a program támogatásainak leírásában, megértettük, miért lehet célszerű csatlakozni. A program ugyanis úgy tűnik, kicsit kitágítja a törvényi lehetőségeket.
Fotó: Pál Anna Viktória
Lakhatási és utazási támogatás
A lakhatási támogatásnál például érdekesnek találtuk, hogy míg a kormányrendelet szerint csak olyanok vehetik igénybe, akik legalább egy hónapja álláskeresők (mármint munkanélküliek), a programban erről nem szólnak külön, miközben a többi feltételt felsorolják.
És itt az első kompromisszum is: hogy ezt a támogatást megkapja a pályázó, ahhoz olyan stabil munkahelyet kell találnia, ahol nem fizetnek neki többet a minimálbér háromszorosánál, azaz bruttó 315 ezer forintnál. (Ezt a törvény és a program is rögzíti.)
A támogatásokat egyébként azzal a fő feltétellel lehet megkapni, amivel eddig is: ha valaki olyan legalább hat hónap időtartamra szóló és legalább heti 20 óra munkaidejű munkaviszonyt létesít, amelynél az állandó lakóhelye és a munkavégzés helye legalább 100 km-re van egymástól, vagy a munkavégzés helye és az állandó lakóhelye közötti, naponta, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje az 5 órát meghaladja.
És ha valaki mindent felégetett itthon?
Megkérdeztük, hogyan kell értelmezni ezt a szabályt, ha valaki mondjuk, Londonba ment ki, itthon pedig feladta a lakását. Bárhol vállalna állást az országban, megkaphatja a támogatást? Vagy nem? Erre csak annyi választ kaptunk, hogy a támogatás nyújtásának feltételeit a jogszabály részletesen szabályozza. A jogszabály azonban a hazatelepülő magyarokra, akiknek itthon – tegyük fel – már nincs semmilyen lakásuk, nem tér ki.
A mobilitási (munkába utazási, utaztatási) támogatásoknál a kormányrendelet szintén a munkanélküliek ellátásáról szóló jogszabály szerinti álláskeresőkből indul ki, viszont a program nem említi ezt a kitételt. Érdekesség még, hogy a mobilitás I. támogatást a program szerint elég magas fizetésig, legfeljebb a minimálbér hétszeresének megfelelő (azaz havi bruttó 735 ezer forintnyi) bérig lehet igénybe venni. (A törvényben ilyen kitétel nincs.)
Még a repülőjegyet is fizetik
Szintén egy kicsit tágítja az eddig ismert kereteket a munkahely-keresési támogatás. A törvény szerint szintén csak munkanélkülieknek jár: utólag megtéríthető többek között az a költség, amibe az került, hogy megjelenjenek az állásinterjún. A törvény egészen pontosan azt mondja, hogy „a tömegközlekedési eszköz igénybevételével felmerült indokolt helyközi utazási költséget meg kell téríteni.”
A programban azonban ez azt jelenti, hogy aki hazarepül az állásinterjúra, annak fizethetik az oda-vissza repülőjegyet. (Nem mintha nem lennének online-interjúk, amit egyébként a program weboldalán is említenek.) Megtudtuk, hogy alapesetben egy itthoni interjú hazautazási költségét fedezik. Viszont ha indokolt, akkor a rendelkezésre álló egyéni keret figyelembevételével, két interjú költségét is tudják támogatni.
Fotó: Europress
Kik kaphatnak támogatást?
Az OFA hangsúlyozta, kizárólag azoknak szeretnénk támogatást nyújtani, akiknek valóban szükségük van ilyen típusú segítségre. A támogatást kérelmezni kell, a feltételeknek meg kell felelni, tehát nem automatikusan járó juttatásokról van szó – nyomatékosították.
Kiderült még, hogy támogatást nemcsak az OFA nyújthat, hanem az a munkáltató is, akinél az egyén munkát vállal.
Ilyen szakmákban várják most a hazatelepülőket
Jelenleg a program oldalán 22 olyan céget tüntetnek fel, aki csatlakozott. Az állásajánlatokat (több mint 60 van már) csak azok láthatják, akik regisztráltak.
Jelenleg többek között mérnöki, IT-fejlesztői, telekommunikációs, IT-üzemeltetői, programozási, értékesítési, kereskedelmi, vendéglátó, ügyfél- és vevőszolgálati, logisztikai, pénzügyi, könyvelési, irodai munkák, munkaügyi valamint fizikai munkakörök találhatóak meg a folyamatosan bővülő listában.
Ami azt is jelenti, hogy nemcsak diplomásokat hoznának haza, hanem mint megtudtuk, azoknak is segítenének, akik a munkaerő-piacon keresett szakmával rendelkeznek, illetve az adott térségben hiányszakmának minősülő foglalkozásuk van.
Vagyis főleg olyan munkavállalókat csábítanának haza, akit elvileg amúgy is tárt karokkal várnak a munkáltatók.
Nem a bér hozza haza őket?
Kíváncsiak voltunk rá, vajon a jelentkezőknek a stabil munkahely mellett azt is meg tudják-e ígérni, hogy legalább annyit kereshetnek, mint kint. És ha ezt nem tudják megígérni, akkor az is érdekelt minket, hogy a program gazdái szerint miért jönnének haza, akik kint már boldogulnak.
Megtudtuk, elsődlegesen nem a bér lesz az, amiért haza fognak jönni a fiatalok. Ezen kicsit meg is lepődtünk. Hanem sokkal nagyobb motiváló erő lesz a honvágy, az itthoni családalapítási szándék és egzisztencia-teremtés, valamint egy stabil és megbízható munkahely. A program az OFA szerint ez utóbbiban nyújt segítséget. Meg vállalkozás indításában is, a Vállalkozzitthon.hu-val karöltve. Bár itt van most egy kis átmeneti hézag.
Vállalkozás-indítási támogatás: most nincs, de lesz
Annak a 18-35 év közötti fiatalnak (ha hat év alatti gyermek van, akkor a felső korhatár 40 év), aki vállalkozni szeretne, adnak „útravalót”. Ez lehet vállalkozási ismereteket nyújtó tanfolyam, de akár 6 millió forint vissza nem térítendő támogatás is a Vállalkozzitthon.hu keretein belül, a TÁMOP uniós programból.
Mivel ezzel kapcsolatban nem találtunk a weboldalon új lehetőségeket, csak a korábban indított pályázatok nyerteseiről szóló infókat, rákérdeztünk, mi a helyzet most. Megtudtuk, hogy jelenleg éppen a tavalyelőtt meghirdetett pályázatok utolsó fázisa zajlik (a vállalkozások tényleges beindítása). Vagyis egyelőre megcélozható TÁMOP pályázatok nincsenek, de a Vállalkozzithon.hu-nál bíznak abban, hogy még májusban kiírhatják újakat.
