Minden felügyeleti ajánlást ugyan egyik hazai bank sem tudott elfogadni, így a korábbi svájcifrank-hiteleknél biztosan alacsonyabb eurókamatokat, avagy árfolyamplafont senki nem alkalmaz, de azért a legtöbb banknál vannak kedvező devizanem-váltási lehetőségek – röviden így foglalható össze az fn.hu hitelkörképe.
amit a pszáf kért
Mit is javasolt Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke január 7-i vezetői körlevelében?
Azt kérte a bankoktól, hogy az ügyfeleknek legyen lehetőségük a svájcifrank- (valamint a kevésbé elterjedt japánjen-, illetve az ennél is jóval ritkább amerikaidollár-alapú) hitelek, euróhitelre konvertálására. Az elnök ezt a lépést racionálisnak írta le, és arra kérte a bankokat, hogy tanúsítsanak önmérsékletet a konvertálásnál felszámított költségeknél. Javaslatai között szerepelt, hogy a bankok igyekezzenek úgy megállapítani az új hitelek kamatkondícióit, hogy az eurókamat ne legyen magasabb a korábbi svájci frank kamatánál. Ennél is „bátrabb” kérés volt, hogy a bankok egy átmeneti időszakra rögzítsenek egy euróárfolyam-plafont, vagyis bizonyos extrém árfolyamváltozások hatásait vállalják át az ügyfelektől. Végül határozottan kérte az elnök, hogy a konverziók devizaközép-árfolyamon történjenek, és az átváltásnál az ügyfél kérésére legyen lehetőség a törlesztőrészletek csökkentésére a futamidő meghosszabbításával.
A legtöbb bank még nem dolgozta ki az átváltás feltételeit, mint jelezték: a termékkondíciók módosítását nem szabad elkapkodni, és tömeges ügyféligény sem jelentkezett. Olyan bankkal nem találkoztunk, amelyik a svájci franknál alacsonyabb eurókamatot vagy a limitált árfolyamváltozást garantálná.
AXA Bank
Gyenes Gergely, az AXA Bank termékmenedzsere elmondta, hogy az AXA a jelenleg hatályos jogszabályokat betartva nem lát lehetőséget sem euró- sem egyéb devizaalapú kölcsönök nyújtására. A bank értelmezése szerint sem az új kölcsönök kihelyezése, sem a meglévők átalakítása nem legális. A polgári törvénykönyv ugyanis nem tesz kivételt már meglévő devizában nyilvántartott kölcsönszerződés átalakítása és új kölcsön nyújtása között. Az AXA amúgy az előtörlesztési díjra, valamint a konverziós díjakra vonatkozóan a jelenleg hatályos jogszabályok szerint jár el, azaz a lakáscélú hitelek esetében középárfolyamon teljesíti az ügyfelek törlesztési kötelezettségét. Az AXA nem tartja kivitelezhetőnek a PSZÁF elnökének azon ajánlását, amelyben árfolyamplafont, illetve a svájci franknál nem magasabb eurókamat fixálását javasolta, hiszen a szerződések aláírása óta jelentősen változtak a bankok forrásköltségei.
Budapest Bank, CIB
A Budapest Bank válaszából kiderült, hogy a bank nem zárkózik el a devizahitelek euróra váltásától, az eddigiek során azonban ilyen ügyféligény nem merült fel. A PSZÁF-ajánlásban szereplő elképzeléseket még vizsgálja a bank.
A CIB nem számít fel sem előtörlesztési, sem folyósítási díjat a hitel átváltásáért.
A törlesztési nehézségekkel szembesülő ügyfeleknek már 2009 óta nyújt konverziós lehetőséget – a korábbinál alacsonyabb törlesztőrészletekkel – a CIB Megoldás Hitel keretén belül. A konverzió itt is költségmentes, sőt az euróra váltás esetén a CIB a közjegyzői díjat visszatéríti. Könnyített törlesztést az első két évre kérhet az ügyfél, amely a korábbi havi törlesztés 75, 50, vagy 25 százaléka lehet. Ez a megoldás akkor segíthet, ha egy családban például a munkahely elvesztése miatt nehezebb idők járnak, de van remény az élethelyzet javulására.
A CIB igyekszik segíteni adósainak a döntésüket illetően: először is megmutatják az adósnak, hogy milyen árfolyamon folyósította anno a hitelt, mekkora összeget fizetett vissza az ügyfél, mennyi a jelenlegi tartozása, és milyen jelenlegi árfolyamon tudná átváltani a hitelét. Nagyon sokan ugyanis a lakáshitelek boomja idején, vagyis négy-öt éve 150-160 forintos svájci franknál vették fel devizaalapú ingatlanhitelüket. Számukra fontos láttatni azt, hogy a jelenlegi gyengébb forintárfolyam mellett mekkora árfolyamveszteséget realizálnak az átváltáskor – mondta el Árva András, a CIB Bank lakossági üzletfejlesztési vezetője.
MKB, OTP
Az MKB a hitelek futamideje alatt egy alkalommal banki díjmentesen biztosít lehetőséget a devizanemváltásra. A bank vizsgálja annak megvalósíthatóságát, hogyan lehet a hitelszerződés devizanemét úgy megváltoztatni, hogy az ne eredményezze az ügyfél törlesztési kötelezettségének növekedését.
Az OTP jelenleg is lehetőséget biztosít a devizaalapú jelzálog-fedezetű hitelek konvertálására. A váltások az eddigiekben nem voltak jellemzőek, az ügyfelek nagyon kis része élt ezzel a lehetőséggel. Az átváltás hátralékmentes hitelek esetében történhet, lakáshiteleknél a bank által meghatározott középárfolyam alkalmazásával, az ingatlan hitelbiztosítéki értékét figyelembe véve. Az ügyfeleknek csak a szerződésmódosításhoz kapcsolódó, harmadik felek által felszámított díjakat, köztük a közjegyzői költségeket kell megfizetni. A bank meg fogja vizsgálni, hogy a PSZÁF elnöke által megfogalmazott ajánlás mely pontjait van lehetősége alkalmazni – írta válaszában az OTP.
Raiffeisen
A Raiffeisentől kapott tájékoztatás szerint a banknak jelenleg nincsen euróalapú lakossági hitelterméke, de a közeljövőben indul egy új jelzálog-fedezetű és euróalapú hitelkonstrukció, amely kapcsán a bank természetesen megvizsgálja a PSZÁF-ajánlásokat is. A Raiffeisennél amúgy a konverzió díjmentes, és többféle ajánlat is rendelkezésre áll az esetleges hitelkiváltáshoz vagy törlesztéskönnyítéshez. A Raiffeisen Bank minden esetben arra törekszik, hogy fizetési probléma esetén az adós és a bank számára is a legoptimálisabb megoldást találja meg a fizetőképesség fenntartásáért. Ennek érdekében a gazdasági válság kezdete óta tízezres nagyságrendű hitelátstrukturálás történt közös megállapodás alapján. A Raiffeisen a fizetési problémákkal küzdő lakossági ügyfelei számára többféle megoldást is kínál – ilyen például a futamidő meghosszabbítása, a törlesztőrészlet ideiglenes csökkentése, de áthidaló vagy újrakezdési hiteltermékek is elérhetőek a bank kínálatában.
UCB Ingatlanhitel
Az UCB Ingatlanhitelnél a svájci frankról euróra váltás jelenleg teljesen költségmentes, tehát az értékbecslési díjat, a folyósítási díjat, a tulajdonjog bejegyzés-törlés díját, a tulajdonilap-lekérés díját az UCB elengedi, sőt a közjegyzői díjat is 50 ezer forintig visszatéríti – mondta Lajtai Attila, az UCB Ingatlanhitel Zrt. marketing és direkt értékesítési vezetője.
Az UCB Ingatlanhitel január 24-gyel teljesen felfüggesztette a svájcifrank-hitelek befogadását, vagyis korábbi svájcifrank-hitelek cseréje esetén sem nyújt új frankhitelt.
Árfolyamplafont az UCB sem tud alkalmazni, az árfolyammozgások kiküszöbölésére a forintban fix (Budget fix) törlesztési módot alkalmazza, amelynek lényege, hogy az árfolyam-ingadozást a futamidő változásában követi le, így az ügyfélnek egészen addig fix marad a törlesztőrészlete, amíg a futamideje ezt megengedi. Lajtai Attila elmondta: a meglévő ügyfélállománynak előnyös árazású frankról euróra váltási konstrukciót terveznek, de erről pontos részleteket csak a közeljövőben tud mondani.
Az átváltás kérdései
A Budapest Bank szakemberei szerint minden devizaalapú hitelről elmondható, hogy a havi törlesztőrészletek forintban számított mértékét leginkább két tényező határozza meg: az árfolyam és az árazás. Utóbbira legnagyobb hatással a forrásköltség bír, de vannak egyéb, árazást befolyásoló tényezők is, amelyeket külön kormányrendelet nevesít. Az ügyfeleknek három tényezőt érdemes igazán mérlegelni: egyrészt mekkora árfolyamveszteséget realizál ezzel a lépéssel? Ha konverziót hajt végre, annak aktuális árfolyamokon kell megtörténnie, és innen már nincs visszaút, hiába történik a későbbiekben kedvező változás. Természetesen egy esetleges további negatív változás hatásaitól is véd az átváltás. Másrészt milyen az új hitel árazása?
Ha egy alacsonyabb forrásköltségű devizából egy magasabb forrásköltségű deviza irányába vált az ügyfél, akkor azonos tőkére vetítve is magasabb törlesztőrészletet kap, és akkor még nem is vettük figyelembe az árfolyamveszteség összegét, amely a konverziót követően tőketartozásként fog viselkedni. Harmadrészt mérlegelni kell, hogy milyen az új hitel devizanemének kamatkockázata? Azaz mennyire jellemző, hogy például az adott devizanem jegybanki alapkamata nagymértékben változzon viszonylag rövid idő alatt. Ezen kockázatok közül jelenleg a realizálható árfolyamveszteség mértéke az, ami a fő visszatartó erő lehet, de figyelmeztető jel az is, hogy a Magyar Nemzeti Bank éppen kamatemelési ciklust kezdett, azaz akár az is elképzelhető, hogy a közeljövőben a konverzió utáni új forintalapú hitel árazása emiatt emelkedni fog. Összességében elmondható, hogy jelenleg mindenkinek a saját egyedi élethelyzetének és lehetőségeinek megfelelően, a fenti kockázatok mérlegelése után kell döntenie.
Az OTP Bank szakemberei szerint az átváltásról hozott döntést nem a fennálló tartozás összegétől érdemes függővé tenni. Inkább az euró- és a svájcifrank-kamatok és -árfolyamok jövőbeni alakulása az, amely meghatározhatja, hogy egy ilyen döntés hosszabb távon előnyös vagy hátrányos volt-e az ügyfél számára. Az ezekre vonatkozó várakozásokat érdemes mérlegelni. Az OTP Bank szerint a svájcifrank-hitelek euróra váltása minden bizonnyal nagyobb kiszámíthatóságot eredményez azok számára, akik emellett döntenek.
Ugyanakkor nehéz megítélni, hogy a svájci franknak az elmúlt időszakban tapasztalt jelentős erősödése tartós vagy átmeneti jelenség-e. A jelenlegi – történelmileg kiemelkedően magas – árfolyamszinten történő konverzió a későbbiekben egyaránt bizonyulhat jó és rossz döntésnek. Egy devizanemváltásról hozott döntés esetében az árfolyamokon túl a kamatvárakozások is fontosak lehetnek. Bár pillanatnyilag a svájcifrank- és az eurókamatok igen közel kerültek egymáshoz, a történelmi tapasztalatok szerint a svájci frank kamata általában érdemben az eurókamat alatt alakul. Hosszabb távon a legvalószínűbb az, hogy a frank-euró kamatkülönbözet visszatér az átlagos szintre. Ez pedig az euróra váltó ügyfelek számára magasabb kamatterhelést fog eredményezni, emiatt egy euróra konvertált hitel törlesztőrészletei bár minden bizonnyal kiszámíthatóbbak lesznek, nem feltétlenül fognak egyben kisebb vagy azonos törlesztési terhet jelenteni, mintha valaki a frankhitelnél marad.
Attól nem tartanak a banki szakemberek; hogy az átváltások komoly devizapiaci hatásokkal járnának. A hitelekben ugyan több ezermilliárd forint van, és ha ez a sok pénz együtt mozogna frankból euróba, az hirtelen erősítené a frankot, de egyelőre nincsen nagy konverziós érdeklődés a bankoknál.