És itt nemcsak arról van szó, hogy időnként új – igaz, csak laborban, és mindössze néhány pillanatig létező – elemekkel bővül a rendszer, hanem a meglévőkkel kapcsolatos ismeretek is folyton kiegészülnek. Az amerikai Michigan State University kutatói most például a magnézium és az alumínium eddig ismeretlen, szupernehéz izotópjait állították elő.
Az elemek atommagjaiban protonok és neutronok foglalnak helyet. Azt, hogy egy kémiai elem esetében éppen aranyról, vagy vasról van szó, a protonok száma határozza meg. Ám ugyanazon protonszám mellé eltérő neutronszám is társulhat az egyes elemek esetében; ilyenkor izotópokról beszélünk. Egy elemnek számos, a természetben is előforduló, és még több mesterségesen előállítható izotópja lehet. Azt, hogy ezekből pontosan hányféle létezhet, az szabja meg, hány neutronnal marad stabil az atommagja. Az izotópok megengedett lehetséges számát a fizikusok elméleti úton – különböző függvények segítségével – eddig elég megbízhatóan ki tudták számítani. Az amerikai kutatók által előállított két új könnyűfém, a magnézium-40 (amelynek atommagja 12 protont és 28 neutront tartalmaz) és az alumínium-42 (ez 13 protonból és 29 neutronból áll) azonban e régi modellek szerint nem létezhet. A tapasztalati úton nyert adat tehát ellentmond az elméleteknek – a fizikusok ezért most új, az atommag stabilitását valósághűen leíró modellen dolgoznak. Ugyanakkor további elemek – eddig nem megengedettnek hitt – proton-neutron kombinációi, vagyis izotópjai után is kutatnak.