Védelmi specialista

– Mennyire biztos Ön abban, hogy lesz madárinfluenza-járvány, amelynél csupán a kitörés ideje kérdéses?

JEAN STEPHENNE

– Nem vagyok biztos benne, de nagyon nagy a valószínűsége, és ez számunkra már elég. A tudósok ilyen esetben megtehetik, hogy elméleti vitát folytassanak arról, biztosan lesz-e vagy sem. Mi viszont nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy nem készülünk rá, és a nemzetközi közösség is ezen az állásponton van.

– Egy összeesküvés-elmélet szerint a madárinfluenza veszélyét a szarvasmarha lobbi nagyítja fel, válaszul a kergemarhakórra. Vagyis a marhahús- és a baromfilobbi piaci harcáról van szó. Mit szól ehhez?

– Azt, hogy Ázsiában valószínűleg nem így gondolják. Rengeteg hír érkezik onnan fertőzésekről, és valószínűleg ez csak a jéghegy csúcsa. Ne felejtsük el, hogy az emberi fertőzések nagy része rosszabb infrastruktúrával és gyengébb egészségüggyel ellátott vidékeken történik. A fertőzött emberek csak akkor kerülnek orvoshoz, amikor már nagyon rossz állapotban vannak. Előfordulhat, hogy a fertőzések nagy részéről nem is szerzünk tudomást. A számok azt mutatják, hogy itt azért rémhírterjesztésnél többről van szó.

– Hogyan tudják betartani az előre megkötött szerződéseket, ha a világjárvány valóban kitör, és a legvalószínűbb forgatókönyv szerint az üzemnek otthont adó állam hadserege lefoglalja a készleteiket?

– A szomorú igazság az, hogy világjárvány esetén a vakcina a túlélőknek készül. Amikor elindul a járvány, hiába akarja bármelyik ország megszerezni a teljes készletet, még nem lesz vakcina, csak jó néhány hónap elteltével. Ezért azt tanácsoljuk a járványra készülő kormányoknak, hogy a jelenleg is elérhető, megelőző oltóanyagból készletezzenek. Alapvetően két bázisról biztosítjuk az ellátást: az Egyesült Államokban található üzemünk látja el Észak-Amerikát és az amerikai kontinens más országait, a németországi gyárból pedig Európába szállítunk. Ezekből az üzemekből minden szerződött partnerünk garantáltan megkapja a szállítmányt.

– Állítólag a járványok miatt általában véve is óriási hiány van vakcinákból, annak ellenére, hogy a gyártók folyamatosan bővítik kapacitásukat. Igaz ez? Honnan fogunk oltást szerezni, ha kell?

– A GlaxoSmithKline kapacitásával évente több mint 1 milliárd adag vakcinát tudunk előállítani. Ennél a mennyiségnél a fejlett országoknak igazából nem kérdés, hogy be tudják-e szerezni az oltóanyagot. A szegényebb országok viszont szinte biztos, hogy nem fogják tudni megfizetni, és szükség esetén jótékonysági szállítmányokra szorulnak majd. Inkább az a kérdés, járvány esetén a gazdagabb országok mennyire lesznek adakozó kedvükben. A GSK éppen ilyen megfontolásokból felajánlotta, hogy 50 millió adag madárinfluenza elleni oltást adományoz az Egészségügyi Világszervezetnek.

– Létezik olyan magyar vakcinagyártó, az Omninvest, amely már akkor azt állította, hogy a vírus megjelenésétől számított két héten belül képes oltóanyagot előállítani az emberről emberre terjedő madárinfluenza ellen, amikor még sem a GSK-nak, sem a Sanofinak nem volt meg a saját oltóanyaga. Ön szerint ez lehetséges?

– Nem hallottam erről. Őszintén szólva, nem hiszem, hogy sikerülhetne, bár biztosan nagyon jó a technológiájuk, ha ezt állítják. De azzal az oltóanyaggyártó tapasztalattal, ami a GSK mögött áll, mi is csak azt vállalhatjuk, hogy ha megjelenik az új vírus, és azt sikerült izolálni, legalább három hónapba telik, mire kijövünk az új oltóanyaggal.

– Az Omninvestnél azt állítják, azért tudnak ennyire gyorsan oltóanyagot előállítani, mert nem bajlódnak a vírus darabolásával, hanem elölt egész vírusokból készítik a vakcinát.

– Meglehet, de ezzel elvesztik a réven, amit megnyertek a vámon. Ők is csak abból a vírusmennyiségből dolgozhatnak, amelyet a WHO-tól kapnak, abból pedig tenyészteni kell, hogy legyen elegendő mennyiség az oltóanyaghoz. Ez pedig idő. A mi technológiánkkal kevesebb vírusból több vakcinát lehet előállítani, és ez rövidíti le a gyártási folyamatot.

– Mekkora növekedésre számít a vakcinák gyógyszerpiaci részesedésében?

– Jelenleg a vakcinák a piac 1,5 százalékát teszik ki, de ez a gyógyszergyártás egyik legjobban fejlődő ágazata. Rengeteg új vakcina jelent meg az utóbbi években. Közülük talán a legfontosabb a méhnyakrákot okozó HPV vírus elleni oltás, mert egy rákfajtát előz meg. A segítségével 80 százalékkal csökkenthető a méhnyakrák előfordulása, s ez nem csak a nőknek fontos. Kormányzati érdeklődésre is számítunk most, hogy a magyar piacra is bevezettük ezt a szert, és azt reméljük, rutinoltássá válik. A hasonló sikerek és az újabb vakcinák fejlesztése okán úgy becsülöm, hogy öt év múlva 5-6 százalékos lesz a vakcinák részesedése, miközben magára a gyógyszerpiacra is megközelítőleg 20 százalékos bővülés vár.

– Miért nem viszi a GSK, más gyógyszercégekhez hasonlóan, Európából Amerikába a kutatás-fejlesztést? Kapnak valami ösztönzőt a belga államtól?

– Magára a tevékenységre nem kapunk támogatást, de a szabadalmakra adókedvezmény jár Belgiumban. Ha egyszer mégis úgy döntenénk, hogy csomagolunk, és Amerikába költöztetjük a kutatást, akkor az nem annyira az ösztönzők miatt lenne, hanem azért, mert az Egyesült Államokban sokkal könnyebb tudományos munkaerőt találni. Nem is tudom, mikor kapott utoljára biológiai vagy kémiai Nobel-díjat európai.

– Ezek szerint ott okosabbak?

– Nem, de az európai fiatalok körében nem túl népszerűek a természettudományok. Mindenki újságíró akar lenni, vagy marketinges…

– A GSK négy éve megvásárolta a Human Rt. gödöllői vakcinaalapanyag-gyártó üzemét, majd modernizálta azt. A beruházás kezdetén éles verseny folyt a cég németországi és szingapúri üzemei között a projektért. Vajon ma is mi nyernénk?

– Megvásárlása óta közel 150 millió eurót költöttünk az üzemre, és elégedettek vagyunk ezzel a befektetéssel, bár biztos, hogy akkor alacsonyabbak voltak a költségek. Ám nem csak az előnyösebb anyagi feltételek vonzották a GSK-t. Az üzemben gyártott vakcinák alapanyagait felhasználtuk saját fejlesztéseink során, így azt mondhatom, hogy a legfontosabb szempont a technológia megvásárlása volt számunkra. Ezért nehéz összehasonlítani, hogy ma hogyan döntenénk, hiszen azóta a befektetési környezet is romlott Magyarországon.